Mindenek előtt dicsérjük meg az Arsenalt, megpróbálták azt az egy dolgot, amit tehettek. A mérkőzés elején mindent megpróbáltak azért, hogy elvegyék a Barcelonaiak kedvét a játéktól. Nagyon határozott és igen kemény belépőkkel jelezték, hogy nem kérnek a Katalán labdatartásból. A 18. percben Diaby a kezdő körben egy kőkemény, ám szabályos szerelés után elindította az Arsenal kontráját, aminek a végén a teljesen meglepődött Barca védők között Bendtner megszerezte az ágyúsok vezető gólját.Aztán jött valaki, aki azt mondta magában, adjátok már ide azt a labdát, majd én megcsinálom! Megcsinálta! A 21. percben egy parádés egyéni teljesítmény, némi szerencsével, ennek ellenére Messi kegyetlenül kilőtte a bal felsőt 17 méterről. 1:1, eddig tartott az Arsenal öröme és továbbjutási esélyei, mert ezek után Messi magánszáma következett. A 37. percben a Barcelona játékosai jobbról balra megjáratták a labdát és a bal szélről középre befutó játékos megnyitotta a területet Abidalnak, aki a mélységből érkezett passzt teljesen üresen vehette át a tizenhatos bal oldalán, habár a középre adott labdája nem volt valami jó, a katalán támadók mélységi tagozódásának köszönhetően Pedro összeszedte a lecsorgó labdát és a második hullámban érkező Messi elé tálalt, aki ezúttal sem hibázott.
Ezt az elmozgásokkal teli játékot nem tudja lekövetni ma az európai foci legtöbb csapata. A Puskás Hungary filmben a londoni 6:3-at ecsetelve Grosics ugyanerről beszél, hogy annak idején a Puskás annál a bizonyos szenzációs hátrahúzós góljánál a bal összekötő pozíciója helyett a jobb csatár posztján tűnt fel és ezt a sok elmozgással járó támadó futballt akkoriban nem tudták követni a csapatok. Így van ez most a Barcelonával is. Az Arsenal utolsó kétségbeesett kísérletként megpróbálta nyomás alá helyezni a Barca kapuját, válaszként a 42. minutumban Messit kiugratják a társak a felezővonal környékéről és ő faképnél hagy mindenkit, majd szemtelen eleganciával a kifutó Almunia felett a kapuba pöckölte a labdát. 3:1 a félidő vége, mesterhármas egy félidő alatt, szenzációs!
A második játékrész már csaknem arról szólt teljes egészében, hogy a Barcelona tartalékol a hétvégére a Real Madrid elleni spanyol bajnokira, ami akár a bajnoki cím sorsáról is dönthet. A katalánok tartották a labdát, néha már megalázó módon eldugták az ágyúsok elől. Ezt a tili-tolit természetesen Messi unta meg és megugrásaival, egyéni betöréseivel jelentette a második félidő egyetlen igazi szórakoztató foci részét a meccsnek. A 88. percben mindenkit kicselezett, aki csak az útjába került, majd Almunia nagy védése után a kipattanót a kapus lábai között rúgta a hálóba. 4:1 Messi mesternégyes és zúg, zeng az aréna: Messi, Messi, Messi.
Valóban jobb volt ma a Barcelona egy Messivel az Arsenal-nál.
Azt gondolom, hogy a mérkőzés összességében talán nem volt olyan izgalmas és szórakoztató, viszont aki szereti az igazi focit, az minden percét élvezte a meccsnek, mert minden pillanatban azt várta az ember, mikor kerül a labda Messihez és mikor láthatunk ismét varázslatot. Ez a várakozás minden egyes percet élvezetessé tett a mérkőzésnek. Hosszú sorokban lehetne még dicsérni a Barcat és Messit, én azt javaslom mindenkinek, aki megteheti nézze meg még sokszor a Messi varázslatot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, megjegyzés írásnál mindig légy udvarias, és vállald a neved. Köszönöm!