Farkasok harca

cv

Egyszer, egy idősebb Cherokee benszülött amerikai így tanította az unokáit az élet dolgairól:

Harc dúl bennem… egy szörnyű háborúskodás két farkas között.

Az egyik farkas képviseli a félelmet, a haragot, az irigységet, a bánatot, a sajnálkozást, a mohóságot és a kapzsiságot, az arroganciát, a gőgöt és az önteltséget, a fennhéjázást, az önsajnálatot, a bűntudatot és a bűnösséget, a neheztelést, a megbántódást, a kisebbrendűségi és a felsőbbrendűségi érzést egyaránt, a hazugságokat, a hamisságokat, a büszkeséget és az egót.

A másik farkas pedig a vidámságot, a jókedvet, a békességet, a szeretetet, a reményt, a megosztást és az együttérzést, a derűt és a nyugalmat, a higgadtságot, a szerénységet, a kedvességet, a jóakaratot és a jóindulatot, a barátságot, a bátorságot, a beleérző képességet, a nagylelkűséget, az igazságosságot, a könyörületet és a részvétet, a bizalmat, a becsületet, a hűséget és a hitet képviseli.

Ugyanez a harc folyik bennetek is és minden élő emberben.

A gyerekek pár pillanatig elgondolkoztak a hallottakon, majd az egyikük megkérdezte a nagyapját:

Melyik farkas fog győzni?

Az öreg Cherokee egyszerűen ezt felelte:

Az, amelyiket tápláljuk.

cv

Az ócska üst meséje...

cv
Sok évvel ezelőtt egy öreg, vidéki orvos hajtott be a városba.
Megkötötte lovát, a hátsó ajtón keresztül csendesen belépett egy patikába, és alkudozni kezdett a fiatal patikussal. Egy órán át alkudoztak, majd az öreg behozott egy régi üstöt és egy fa lapátot, amivel az üst tartalmát kavarni lehetett. A patikus alaposan megvizsgálta, majd az összes megtakarított pénzét - 500 dollárt - odaadta az öregnek az üstért és egy darab papírért, amin egy titkos recept állt.

Az öreg doktor örült, hogy eladta az ócska üstjét 500 dollárért, a fiatal patikus óriási kockázatot vállalt, amikor minden vagyonát feláldozta ezért. Álmodni sem merte akkor, még, hogy az üstből úgy fog folyni majd az arany, hogy messze felülmúlja Aladdin csodalámpáját!

A patikus valójában egy gondolatot vásárolt meg.
Az üst különös működése akkor vette kezdetét, amikor a patikus a cetlire leírt alkotóelemeket vegyítette egy olyan alkotóelemmel, amiről az öreg doktor nem tudott.
Próbáld kitalálni, mi volt az, amit a fiatal patikus hozzáadott, és ami miatt az üstből elkezdett dőlni az arany? Itt egy olyan történettel van dolgod, ami egy mesés regénnyel is felér, azonban ez mind szóról szóra igaz. Olyannal, ami egy gondolattal, egy ötlettel kezdődött. Vess tehát egy pillantást arra az óriási mennyiségű aranyra, amit ez a gondolat létrehozott!

Milliókat fizetett ki és fizet ki mind a mai napig a világon mindazoknak, akik értékesítik az üst tartalmát. Az öreg üst mára a világ egyik legnagyobb cukor fogyasztója és munkát ad ezreknek, meg ezreknek, akik közreműködnek a cukor előállításában. Az öreg üst évente millió és millió üveget használ el, ezzel munkát adva mindenkinek, aki az üveg előállításával foglalkozik. Az öreg üst munkát ad az eladóknak, a titkárnőknek, a hirdetési szakembereknek és egy egész sereg művésznek. Az öreg üst a kis déli városkát a Dél üzleti központjává varázsolta. Ennek a gondolatnak az előnyéből, ma minden civilizált világ hasznot húz, mert mindenki számára aranyfolyammá változik, aki csak hozzáér. Az üstből származó arany tartja el a Dél egyik legkiválóbb egyetemét, ahol diákok százai tanulhatnak. Akárki is vagy, akárhol is élsz, legyen bármi a foglalkozásod, emlékezz rá a jövőben, amikor ezt a szót látod:
Coca-Cola.

E sikernek az óriási birodalma egyetlen gondolatból nőtt ki, és az a titokzatos alkotóelem, amelyet a patikus - Asa Candler - összevegyített a titkos recepttel, nem volt más, mint... a képzelet!
Gondolkozz el ezen! Bármely gondolat, amit megalkotsz magában hordozza a nagy siker lehetőségét.

És Te? Mire gondolsz?
Szeretnél minden hétvégén több ezer embert elszórakoztatni azzal a játékkal, amit annyira szeretsz? Mert csak rajtad áll!
Ha a gondolatod gondos tervezés és megfelelő cselekvés kíséri, a siker sem marad el.

Ígéretek földje...

cv
Magyarország az ígéretek földje.
Nem hiszed?
Miért nem?

Hisz ha fiatalként focizol, akkor magad is ígéret vagy: a jövő nagy ígérete.
Ha gyerekfoci edző vagy, akkor egyrészről Te edzed a jövő nagy ígéreteit, másrészről Te is ígéret vagy: a jövő lehetséges nagy edzőegyénisége.

Akár játékos, akár edző vagy, rajtad áll, hogy ígéret leszel, vagy a megvalósult álom.
Persze ahhoz, hogy az álmod megvalósuljon, előbb álmodnod kell.




Ha van egy álmod, soha ne hidd el senkinek, ha azt mondja nem sikerül!

Minden neves szakember, az élet minden területéről azt mondja:
a válságból kivezető út, a nagyobb tudás megszerzése.
Mindegy hogy játékos, vagy edző vagy, az álmod megvalósításához, az ígéret beváltásához tudásra van szükséged.

Általában, ha valamitől félünk, az azért van, mert kevés róla az ismeretünk.
Ezért minél jártasabbak vagyunk egy dologban, minél nagyobb abban a témában a tudásunk, annál magabiztosabbak vagyunk, annál könnyedebbek a cselekedeteink is azon a téren.
Így van ez a fociban is, akár játszol, akár edzést vezetsz.

Soha ne add fel! Mindig keresd azokat, akiktől tanulhatsz - vagyis akiktől több leszel Te magad is!

Legyél Te, a megvalósult ígéret!

Apu elfelejti..

cv
"Figyelj rám, kisfiam.
Álmodban teszem ezt a vallomást. Belopóztam hozzád, egyedül. Alig néhány perccel ezelőtt, miközben a szobámban újságot olvasva ültem, lelkiismeretfurdalásom támadt. Bűnösként jöttem az ágyadhoz.


















Arra gondoltam, kisfiam, hogy ma haragudtam rád.
Megszidtalak reggel, amikor öltöztél az iskolába menés előtt, mert a törülközővel csak úgy megpacskoltad az arcodat.
Rendreutasítottalak, mert a cipődet sem tisztítottad ki rendesen.
Dühösen rád kiáltottam, mert szétszórtad a dolgaidat a padlón.
Reggeli közben is találtam megróni valót.
Kiloccsantottad a tejet, aztán egészben nyelted le az ételt; a könyöködet az asztalra raktad; a vajat túl vastagon kented a kenyérre.
Amikor pedig elindultál, és én is a vonathoz készültem, visszafordultál, integettél nekem, és így kiáltottál: "Isten veled, apu!" - én meg szigorúan összeráncoltam a homlokomat, és ezt feleltem: "Húzd ki magad!"

Délután aztán elölről kezdődött az egész.
Amint hazafelé jöttem, meglestelek az úton: térdeltél, golyókkal játszottál.
Máris lyukas volt a harisnyád.
Megaláztalak a pajtásaid előtt azzal, hogy rád parancsoltam: előttem menj, egész hazáig.
Drága a harisnya és te is gondosabb lennél, ha neked kellene vásárolnod.
Ezt vetette apád a szemedre, kisfiam.
Emlékszel-e, hogy később, amikor a szobámban olvastam, félénken bejöttél, szomorú tekintettel a szemedben?
Amikor felnéztem az újságból, türelmetlenül a zavarás miatt, habozva álltál az ajtóban.
"Mit akarsz?" förmedtem rád.
Te nem feleltél, hanem viharos lendülettel felém futottál, a karodat a nyakam köré fontad, megcsókoltál, magadhoz öleltél azzal a szeretettel, amelyet Isten ültetett a szívedbe, és amelyet még a ridegség sem tudott elhervasztani.
Aztán elmentél, feltipegtél a lépcsőn az emeletre.

Nos, kisfiam, nem sokkal ezután történt, hogy az újság kicsúszott a kezemből, és rettenetes, dermesztő félelem fogott el.
Mit csinált belőlem a megszokás!?
A hibakeresés, a dorgálás rossz szokás- azért büntettelek meg, mert gyerek vagy!
Nem mintha nem szeretnélek, csak éppen túl sokat várok egy gyerektől.
A saját megsokasodott éveim mértékével mérlek.
Pedig olyan sok jó és szép és becsületes van a jellemedben.
A szíved nagyon jó.
Az a természetes kedvesség is mutatja, amellyel hozzám futottál, és egy csókkal jó éjt kívántál nekem.
Nem is számít ma este semmi más, kisfiam. eljöttem a kis ágyadhoz a sötétben és szégyenkezve letérdeltem.
Ez a vallomás csak a vezeklésem egyik része.
Tudom, meg sem értenéd ezeket a dolgokat, ha nappal és hangosan mondanám el neked.
Holnap azonban igazi apu leszek!
Pajtásod leszek, és veled szenvedek, ha szenvedsz, veled nevetek, ha nevetsz.
Inkább leharapom a nyelvemet, ha még egyszer türelmetlen leszek.
Azt mondogatom majd magamban, mint valami litániát: "Hiszen csak gyerek-csak egy kisfiú még!"

Attól félek, úgy bántam veled, mintha máris felnőtt lennél.
Most azonban, hogy itt látlak az ágyacskádban, fáradtan és összegömbölyödve, most látom, hogy még csak egy kisgyerek vagy.
Tegnap még anyád tartott a karján és a fejed az ő vállán pihent.
Sokat kívántam tőled, nagyon sokat.."

(Írta W. Livingston Larned)

Mese a lúzer nyusziról

I. rész

Mikor nyuszika bicikli kerekéből elmegy a levegő, gondolkodik, mit is tegyen. Honnan szerezzen pumpát, amivel levegőt fújhat a kerékbe?

Eszébe jut, hogy a medve lakik legközelebb, hozzá kell elgyalogolnia, neki is indul.

Menet közben tovább gondolkodik, és arra jut, hogy a medve biztos nem látja szívesen, biztos nem adja majd kölcsön neki a pumpáját, így aztán feleslegesen teszi meg ezt az utat. Az érzés, egyre jobban eluralkodik rajta…

Mikor a medve az ablakból észreveszi nyuszikát, boldogan elésiet üdvözölni.

„Szia nyuszika, de örülök, hogy látlak! Miben segíthetek neked?”

Mire nyuszika nyersen csak ennyit válaszol:

„Tudod medve, nem is kell a pumpád!”

Egyszerű titok, amit a vesztes nyúl nem tud!

Mikor elhatározol valamit, és szeretnéd is megvalósítani azt, akkor minden ehhez kapcsolódó gondolatodnak is pozitívnak kell lenniük.

Ne aggódj előre, ne gondolkodj folyamatosan negatívan, mert így saját magadnak építed fel azokat az akadályokat, melyek végül meggátolnak majd céljaid megvalósításában.

Nem tudod mások elismerését úgy elnyerni, hogy közben Te is kételkedsz saját magad képességeiben.

Hatékonyságod és sikered alapja, a magadba vetett hit!

Abban, hogy a terveidhez közelebb kerülj, és, hogy célod elérésében környezeted is segíteni tudjon téged, nagyon fontos jelentősége van annak, hogy tudasd, mire van szükséged.

Merj kérni másoktól! Ha módjukban áll, legtöbbször segítenek, hiszen nekik is jó tudni, hogyan könnyíthetik meg az életed, hogyan tehetnek téged boldogabbá!

Te már tudod, miért eleve vesztes, a mesében szereplő nyuszi.

Szerinted hogyan alakul a sorsa?

II. rész

A magában dúló-fúló nyuszika, hátat fordítva az értetlenül álló medvének, visszaindul, hazafelé.

Egyszer csak beleütközik a farkasba, aki teljesen véres, és egy papírlapot tart a kezében.

Döbbenten nézve a farkasra, megkérdezi:

„Úr Isten, mi történt veled te farkas?”

„Tudod, nyuszika, egy lista van a kezemben, és azok vannak rajta, akiket megeszek.”

„Mondd farkas, én rajta vagyok a listán?”

„Nézzük csak. Igen rajta vagy!”

Nyuszika a félelemtől megdermed, mire a farkas hamm, egyben bekapja nyuszikát.

(Itt ért véget nyuszika története. De nem úgy a mese!)

A farkas tovább sétál, és összetalálkozik egy vidám kis rókafival.

A kis róka, látva a véres farkast, csodálkozva kérdezi:

„Farkas koma, hogy nézel ki, mi történt veled?”

„Tudod kis róka, kezembe van egy lista azokról, akit megeszek.”

„És mondd farkas, én is rajta vagyok azon a listán?”

„Nézzük csak! Igen kis róka, rajta vagy a listán!”

A kis róka elgondolkodik.

„És mondd csak farkas, nem lehetne kihúzni a nevem, hogy ne legyek rajta?”

A jól lakott farkas elmosolyodik.

„Dehogynem!”

És azzal ki is húzza a kis rókát a listájáról.

Itt a mese (igazi) vége.

És már Te is látod: egész másként alakulhatott volna nyuszika sorsa, ha ő is, mert volna kérni…

Morpheus üzenete - Más ismerni az utat, és más járni rajta

„Üdvözöllek!

Neked mi jut eszedbe Széchenyiről?

Valószínűleg Te is a legnagyobb magyarként gondolsz rá. Tízből kilencen biztosan erre gondolnak.

De mi köze ennek Hozzám, a futballhoz, és a tehetségedhez?

Nagyon is sok!

Mitől gondolsz Széchenyire úgy, mint a legnagyobb magyarra?

Nem azért, mert ő lett volna a leggazdagabb. Sok vagyonosabb ember volt az országban, akikről nem tanultál az iskolákban, és nem olvastál könyveket az életükről. De valami oka mégis van, hogy tízből kilencen a legnagyobb magyarként gondolnak rá. Széchenyi nem elégedett meg azzal, amivel a többi jómódban élő gróf, hogy nappal hölgyek társaságában múlassa az időt, este pedig társasági eseményeken fecsegjen. Pedig a legtöbb hozzá hasonló, jómódban élő fiatal gróf tökéletesen elégedett volt mindezekkel az elfoglaltságokkal.

Ő más utat képzelt, és választott magának

Nagy célokat tűzött ki maga elé és elhatározta, hogy megvalósítja őket. Nem törődött azzal, hogy a politikai környezet nem volt megfelelő. Nem törődött azzal, hogy befolyásos emberek haragját vonja magára. Széchenyi elhatározta, hogy megmutatja: komolyan gondolja a céljai elérését.

Mikor a követek ülésén Széchenyi István megtette felajánlását, néma csönd lett a teremben. Aztán néhány másodperc döbbenet után kitört az eufória és sietve csatlakozott hozzá több jómódú birtokos. Ők is részt akartak a sikerből és dicsőségből - de nem merték megtenni az első lépést.

Széchenyi volt az első, aki nemcsak beszélt céljairól, hanem cselekedett is

Világosan megmutatta, hogy valóban komolyan gondolja amit mond, és kész ezért áldozatokra is. Széchenyi igazi nagysága abban rejlett, hogy elsőként cselekedett. Bármelyik vagyonos gróf megtehette volna, hogy birtokai éves jövedelmét felajánlja a nemzet javára - de mégsem tették meg.

A követők is részt akartak a sikerből, de végül csak asszisztáltak hozzá.

Te hogyan döntesz?
Ha Te is hasonlóan teszel - kitűzöd a célod, cselekszel, kitartasz az elképzelésed mellett - akkor minden esélyed megvan arra, hogy igazán sikeres legyél!

A célkitűzés – cselekvés – kitartás hármas egysége elvezet a sikerhez, minden más út csak érinti (vagy teljesen elkerüli) a sikert. Ez nem bonyolult: a megfelelő utat kell választanod és haladnod rajta.

Nem holnap, nem a jövő hónapban, hanem MOST!

Ez a legfőbb különbség a sikeres emberek és az örökké elégedetlenek között. A legtöbb ember fél, ezért nem rizikózik. Áll az árnyéban és szó nélkül követi az elsőket. Ez egy magyarázat arra, hogy miért csak kevesen lesznek igazán sikeres, önmagukkal elégedett emberek.

Valamit még tudnod kell. Én hiszek benned, és abban, hogy Te is képes vagy meghozni saját, helyes döntéseidet, képes vagy igazán sikeres lenni. És Te elhiszed?”

Van olyan barátod, akinek hasznára válhat Morpheus üzenete? Küldd neki tovább!

Bízz magadban!

Talán Te is beleesel néha abba a csapdába, hogy a meccs előtt, vagy a pályára lépve már előre tudni véled, mi játszódik le az ellenfél csapat fejében, vagy arra gondolsz, mi NEM fog összejönni majd a játék közben.

Ezzel azonban olyan rossz előítéleteket alakítasz ki magadban, ami végül negatívan befolyásolja a játék közbeni döntéseidet, és ezzel csapatodnak a meccsen elérhető eredményét is.
Egyik sikeres labdarúgó edző barátomat kérdeztem meg arról, hogy szerinte mi sikerének a titka. A válasza nagyon tanulságos volt: „Bízom a játékosaimban, és mindig úgy állok hozzá a meccshez, hogy a csapatom nyerni fog. A sikertelenségre nem is gondolok. Egyetlen felkészítő edzés, egyetlen meccs közben sem engedem meg magamnak azt, hogy negatív gondolatok foglalkoztassanak, és ezt a játékosaimnak sem engedem meg. Ha valamelyikükben érzem a bizonytalanságot, azonnal kibeszéljük a feszültség okát, és a végén mindig sikerül visszaterelnem őket a cél felé vezető jó útra, hogy újra teljes lelkesedéssel a játékra koncentráljanak.”

Ugye milyen egyszerűen hangzik?

Pedig közismert, hogy pozitív vagy negatív hozzáállásunk jelentősen befolyásolja agyunk működését.

Ha sikert akarunk elérni, akkor agyunk olyan információk, jelzések után kutakodik, ami ténylegesen segíti elérni a kívánt végeredményt. Ha fejben is sikerre törekszünk, akkor annak megfelelően is cselekszünk.
Ne befolyásold Magad, a viselkedésed azzal, hogy „érzem, hogy nem fog sikerülni, az ellenfél úgyis jobb lesz”. Hiszen semmi nem biztos addig, még vége nincs a játéknak, még le nem fújták a meccset. Ráadásul minél többet focizol, annál jobban megismered magad, annál nagyobb rutinra teszel szert. Ez pedig Téged segít abban, hogy egyre pontosabban tudd megoldani a meccsen felmerülő helyzeteket. Bízz Magadban és csapattársaidban, ne engedd senkinek, hogy „jósolgasson” a Te játékoddal kapcsolatban.

Mindig szuggeráld Magadnak a kívánt eredményt, érezni fogod a változást!

Ez a pozitív hozzáállás segített engem is hozzá sok-sok sikerhez. Legjobb ötleteim és eredményeim is a szinte reménytelennek látszó helyzetekből születtek. Még a legnagyobb nehézségek esetén is csak arra koncentráltam, hogy sikerüljön elérni a célomat. Saját és sikeres barátaim tapasztalatából tudom, hogy működik!

Hasznosnak találtad?

Érdemes elgondolkodni rajta?

Biztosan van olyan barátod, akire ráférne ez a kis „fejtágítás”.

Bátran küldd tovább neki ezt a blogbejegyzést!

Egypercesek

Lakatlan sziget

Egyszer történt egy hajótörés, amit csak egy ember élt túl. Őt a víz egy lakatlan sziget partjára vetette. Abban reménykedett nap mint nap, hogy jön és megmenti valaki. Mindennap kémlelte a horizontot, hátha meglát egy hajót, de hiába. Végül, beletörődve sorsába, épített magának egy kis kunyhót a szigeten.
Aztán egy napon, amikor elment halászni, hogy legyen aznapra is mit ennie, szörnyű dologra ért vissza. Az egész kunyhó lángokban állt! Teljesen elégett, úgy, hogy csak hamu maradt belőle. A hajótörött teljesen elkeseredett. Nemcsak hogy hajótörést szenvedett, de mire beletörődött sorsába és épített magának egy kis zárt menedéket, az is oda lett.
,,Hogy történhetett ez velem? Miért?? Pedig már kezdtem megbarátkozni az egyedüllét gondolatával, és olyan jól éreztem magam ebben a kis kunyhóban, mivel érdemeltem ki ezt a rosszat? - kiáltott elkeseredetten.
Másnap kora reggel, amikor a sírástól elgyötörten felébredt, látta, ahogy kiköt egy hajó.

Nem hitt a szemének! Amikor felszállt, megkérdezte a kapitányt, hogy honnan tudták, hogy ő ott van.
,,Abból a nagy füstből, amit csináltál. Abból láttuk, hogy van itt valaki a lakatlan szigeten." - felelte a kapitány.

A kiskutya
Egy kutyatenyésztő hirdetést adott fel, mivel 9 kölyökkutyája született.

Egyik nap jött egy kisfiú.
- Csókolom, bácsi! Van egy kis gyűjtött pénzem, mert már nagyon régóta szeretnék kutyát. Meg szabad néznem őket?
- Természetesen. Gyere velem hátra, most éppen a házukban vannak, de kihívom őket, - válaszolta a tenyésztő.
Ahogy szólt nekik, rögtön kiszaladtak a házukból és hozzájuk futottak. Teli voltak élettel, vidámsággal csak úgy süvített a kis fülük a szélben és oda-vissza előzgették egymást.
De egy a sok közül lemaradva, bicegve botorkált ki a kis házikóból. Szegényke nem tudott úgy futni, mint a többi kölyök, mert sántán született.
Ahogy a kisfiú meglátta ezt a kiskutyát, felcsillant a szeme és így kiáltott:
- Őt kérem!
- Ó, aranyos tőled, de ő nem fog meggyógyulni. Soha nem fog tudni úgy futni, mint a többi kölyök, és így csak nehézkesen fog veled játszani. Hallgass rám, jobb ha inkább nem őt választod,- reagált rá a tenyésztő.
Erre a kisfiú megfogta a bal nadrágszárát, és felhúzta a combjáig.
A tenyésztő döbbenten látta, hogy lábprotézise van. Szóhoz sem jutott.
- Bácsi kérem, hadd vegyem meg azt a sánta kutyát! Én sem tudok úgy futni, mint az iskolatársaim. Szükségem van egy megértő társra, aki együtt tud érezni velem! - fakadt ki magából a kisfiú.
A tenyésztő megfogta a sánta kiskutyát és a kisfiú kezébe tette.
- Köszönöm! Mennyit kell önnek fizetnem, bácsi? - kérdezte kíváncsian a kisfiú.
- Semmit. A Tiéd. A szeretetért nem lehet pénzt kérni, ahogy megvásárolni sem. Légy vele boldog!

Tengeri csillagok
Egy idegen napszálltakor a néptelen Mexikói tengerparton kószált. Séta közben észrevett egy másik férfit a messzeségben. Közelebb érve látta, hogy az odavalósi illető fáradhatatlanul hajladozik, és valamit a vízbe dobál.
Miután még inkább megközelítette, megállapította, hogy a mexikói a dagály által a partra mosott tengeri csillagokat szedegeti össze, és egyenként visszahajítja őket az óceánba.
Barátunk elképedt.
- Jó estét uram! - Szólította meg a férfit-, azon tűnődtem, hogy min fáradozik itt.
- Visszadobom a tengeri csillagokat a vízbe. Tudja a dagály partra vetette őket, a ha nem segítek rajtuk elpusztulnak víz nélkül.
- Értem, dehát százával hevernek itt a fövenyen! Ekkora tömeget nem tud visszajuttatni a vízbe. Meg aztán gondoljon csak bele: nyilván ugyanez a helyzet végig a parton, sok száz kilométeren át!
Akárhogy töri magát, nem lesz látszatja a munkájának.
A mexikói elmosolyodott, lehajolt, felvett egy újabb tengeri csillagot.
- Ennek az egynek mégsem mindegy!

Azzal a hullámok közé dobta.