On-line Utánpótlás Futballedző Tanfolyam - részletek

Rengeteg levelet kaptam, melyben arra kértek, küldjek bővebb anyagot a KIDDY11 oldalán található On-line Utánpótlás Futballedző Tanfolyamról.

Az alábbi bemutató anyagot e kéréseitekre tekintettel állítottam össze.Remélem, hogy a leckékből kiemelt, és az alábbiakban közzétett részletek segítenek majd eldönteni, hasznos lehet e Számodra is a 7 hetes tanfolyammal elsajátítható elméleti és gyakorlati tudásanyag.

1. lecke

Alapelv, hogy az emberi élet szakaszai nem felcserélhetőek, nem átugorhatóak, azokat minden ember a megfelelő sorrendben járja végig élete során.

Ezért tévedés bárkinek is azt gondolnia, hogy a hatékonyság, a gyorsabb eredmények érdekében átugorhatja, vagy megcserélheti a fejlődési szakaszokat.

Igaz, megfelelő képzéssel, edzéssel, az egyes szakaszok fejlődési ütemei felgyorsíthatóak, de ahhoz, hogy ezt Te is megtehesd – hogy tudd, a hatékonyság érdekében mely életszakaszban milyen feladatokkal lehet a gyerekek optimális fejlődését biztosítani –, elengedhetetlen a fejlődéslélektan törvényszerűségeit ismerned.

Egy jól érzékelhető példa erre, hogy kisiskolás korban a gyerekek erkölcsi érzéke igen erős a szabályok betartása, betarttatása terén.

Erre kiemelten figyelj! A rossz utasítást is megmásíthatatlan szabálynak tekintik, és akkor is betartják, ha annak hibássága mindenki más számára egyértelmű!

Mondok erre egy nagyon egyszerű példaesetet.

A mérkőzésen az edző azt mondja a 7 éves Daninak: „Dani, Te a jobb szélén játszol a vonal mellett!”. Dani odaáll, mert az edző azt mondta, hogy az a szabály, hogy ott kell játszania. Mikor két méterre Danitól a pálya közepe felé gurul a labda, Dani nem megy oda, mert a szabály szerint neki a vonal mellett kell játszania. Az edző korhol, kiabál, amit Dani nem ért. Azt gondolja: „Hiszen jól tettem a dolgom, a vonal mellett játszottam!”.

Az edző nem vette figyelembe, hogy Dani a művelet előtti szakasz gondolkodás szintjén még nem tudja elképzelni azokat a történéseket, amelyek nincsenek jelen, így ebben a szituációban össze fog zavarodni, mert nem érti, mit rontott el. Ha az ilyen jellegű helytelen utasítások és az utána jövő szidások, korholások tartóssá válnak, a gyerekek egyre inkább kedvetlenek, frusztráltak lesznek. Rosszul fogják magukat érezni, ha focizniuk kell, elszoknak az edzésekről, akár teljesen meg is utálhatják a labdarúgást (bővebben is olvashatsz erről, a tanfolyam következő, „Frusztrációs fal” c. tananyagában). Olyan utasításokat adj a gyerekeknek, amelyek nagy mozgásteret adnak nekik, de mégis tartalmazzák azokat a technikai-taktikai elemeket, amelyek jellemzőek erre a korosztályra. Támadásban például, inkább így fogalmazz: „Dani, ha nálad van a labda, cselezéssel, labdavezetéssel próbálj eljutni az ellenfél kapujáig és rúgj gólt! Ha nem tudod tovább vinni, próbáld meg lepasszolni annak a játékostársadnak, aki tovább tudja vinni a kapu felé a labdát!” Ez a szabály arra ösztökéli Danit, hogy direktbe, kezdeményezően játszon a támadásban. A szabály rákényszeríti őt, hogy vállalkozzon, vállalja fel annak a felelősségét, hogy nála van a labda, neki kell megoldani a helyzetet!

Persze előfordul, hogy hibázik, de semmi gond: a hiba a tanulás része!

Sosem szabad leszidni, megdorgálni ilyenkor a srácokat. A hibát inkább használd fel példaként, ezzel vezetve rá őket a helyes megoldásra. Edzőként ezt tudatosítani kell a szülőkben is, mert elvárásaikkal ők gyakran az edzőknél is nagyobb terheket raknak a gyerekekre.

Fontos! Ami egy felnőttnek természetes és logikus, az egy kisiskolás gyereknek még nem az, ő még koránt sem tart ott a gondolkodás színvonalában, ahol egy felnőtt.

2. lecke

Sokszor túl elfoglaltak vagyunk.

A hétköznapok pergő eseményei közt gyakorta hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, figyelmen kívül hagyni az életkori sajátosságokat, és többet követelünk a gyerekektől, mint aminek meg tudnak felelni, amit végre tudnak hajtani.

Focimeccsen nem ismeretlen kép: a szülők, rokonok, a nagybácsik vagy unokabátyák, és maguk az edzők is, pálya széléről nézve a játékot, folyamatosan bekiabálva, emelt hangon utasítgatva, vagy épp korholva a gyereket. A folytonos ellenőrizés és elvárás miatti nyomástól a gyerekben felgyülemlő feszültség, lassan, de biztosan kiölheti a benne élő egészséges motivációt.

Rengeteg edzőt kísértem figyelemmel az elmúlt 10 év utánpótlás focijában.

Jót, rosszat egyaránt. Sajnos a tapasztalatom az: sokuk nem ismeri a gyermekeket, nincs tisztában a tanfolyam előző anyagában leírt fejlődési szakaszokkal, nem tudják, hogy mi várható el egy adott korú gyermektől. Ellentmondást nem tűrő vezetési stílusukkal megszabják a gyereknek, mit mikor tehet a pályán, és amikor a valóság nem az ő elképzeléseik szerint alakul, nem ritkán torkuk szakadtából ordítanak.

Pedig a gyerek csak azt teszi, azt teheti, amire megtanították őt.

A gyerekek csak azt képesek a meccseken megtenni, amiket az edzéseken már begyakoroltak.

A számára még értelmezhetetlen helyzetben a gyerek tanácstalanul áll, és felmerül benne a kérdés: ”Miért kiabál velem az edző bácsi?” Ebből az értetlenségből félelem, abból harag, s legvégül ellenszenv válik. Az edzők egy része – tisztelet a kivételnek – hajlamos magára koncentrálni, hogy ő maga mekkora edző, milyen bonyolult gyakorlatokat tud kiötölni, micsoda csodálatos játékszisztémát, felállási formát talált ki. Az azonban sokszor nem szempont, hogy ez jó-e a játékosainak, képesek-e megvalósítani a feladatot. Mi történik, ha nem? Jöhet a hárítás a gyerekek felé, jöhet megint a kiabálás.

Az edzők a mérkőzéseken legtöbbször szinte, mint szurkolók vesznek részt.

Megtörtént eseményekre reagálnak, ezzel semmilyen támpontot nem adnak fiatal játékosaiknak a jó megoldáshoz, csak a frusztrációs falat építik a gyerekekben, akik a félelem miatt végül már inkább nem is lépnek önállóan semmit.

A klasszikus példa: „Miért nem passzolsz már?! Hányszor mondjam már, hogy passzolj!“ Ez az egyik legjellemzőbb bekiabálás az edzők részéről. Azonban e helyett azt kellene tudatosítani a gyerekben, hogy mivel ő játszik bent a pályán, így csakis ő tudja eldönteni, mikor passzoljon és mikor ne!

3. lecke

Egyetlen biztos pont van az életünkben, ez a változás.

A differenciális tanulás a változás fontosságára világít rá.

Minden élő szervezet – így az ember is - stabilitásra törekszik, a fejlődés, növekedés folyamatában azonban a stabil és az instabil helyzetek időről időre váltogatják egymást.

Így van ez a futballban is. A mérkőzésen szüntelenül változó körülmények, játékhelyzetek között az a csapat nyer, amelyik ritkábban kerül számára instabil helyzetbe, jobban tud alkalmazkodni, vagy a kialakult instabil helyzetből hamarabb el tudja érni a stabilitást.

A differenciált tanulásra alapozott feladatok segítségével nem csak a fizikai képességeket, de a gondolkodás képességét is fejleszted a gyerekeknek!

A tanfolyam ezen leckéjében részletesen leírt 3:1 elleni játékokban a képességfejlesztésből már taktikai elem válik, mert a gyerekek a térbeli tájékozódásukkal megtanulják, hogyan tudják kihasználni az üres területeket is játékra, ráfutásra.

A kinesztetikus képességük segítségével a labdát különböző szögekben, különböző távolságokra is pontosan eljuttatják. Ritmusérzékük segíti őket abban, hogy időben tovább játsszák a labdát, és időben elinduljanak a megfelelő területre. Kihasználják egyensúlyérzéküket az elindulásoknál-megállásoknál, a test-, és indulócseleknél, helyezkedő mozgásoknál.

És észrevétlen megtanulják, mindezeket a konkrét műveleteket játék közben sorrendbe helyezni!

Önkéntelen, de már maguk választják ki, a támadás érdekében legmegfelelőbb végrehajtási megoldást. A gyerekek a feladatok során, látványos fejlődésen mennek keresztül a konkrét műveletek sorba rendezésében és osztályozásában. Ez lesz segítségünkre, hogy átjuttassuk őket a formális műveletek szintjére.

A leírt példagyakorlatokban már nem azért fog a gyermek az üres bójához futni, mert a labda mozgását figyelve úgy véli, neki oda kell futnia, hanem mert belátja: csak akkor tudja megkapni a labdát, ha odafut az üres bójához!

4. lecke

„A stílus az egyetlen olyan igazi luxus, amit bárki megengedhet magának, függetlenül attól, hogy mennyi pénze van. Ez olyan dolog, ami velünk született és tanulható, feltéve, ha meg van hozzá az emberben a kellő intelligencia!” (Giorgio Armani)

A stílus oktatása stílustechnika segítségével történik. Ennek során a játékos akaratlanul is megtanulja azt a kultúrát, azt a játékfelfogást, amibe beleszületett, és amit képviselnie kell. A stílustechnika célirányos formaelem kiválasztás, válogatás, elrendezés eredménye - súlypontot, hangsúlyt képez az oktatandó labdarúgó technika széles tárházában.

A mai futballsport megkívánja, hogy a felnőtt focisták vállalkozó szellemű, támadó felfogású és agilis játékosok legyenek – világszinten ezt diktálja a játék irama és színvonala is. A magyar labdarúgás újra felemelkedéséhez elengedhetetlen a visszatérés az alapokhoz. Csak így van esélye a mostani utánpótlás korosztályból kiképezni, a komoly eredményeket elérő stílusos futballistát, a mai kor elvárásainak maximálisan megfelelő labdarúgó játékost.

A tanfolyam stíluselmélet tananyaga, a klasszikus magyar futballstílus modern változatának elméleti tanítása – középpontban az utánpótlásképzéssel.

5. lecke

Napjainkban minden sportág, ezen belül a labdarúgás is rohamléptekkel fejlődik.

Ezért a gyerektehetségekkel kapcsolatban külön ki kell hangsúlyozni, a korai felismerés és kiválasztás fontosságát.

Nagy öröm ez a fejezet azért is, mert remek alkalmat kínál mindannak az edzői tapasztalatnak az összefoglalására, ami az elmúlt években felgyülemlett a nemzetközi futballszakma berkein belül.

Az edzői tapasztalatokat – amit egy gyakorlott edzői szem lát –, megkísérelhetjük laboratóriumi körülmények között is modellezni. Ám általános vélemény, hogy a valódi megoldást a gyakorlatban találni a tehetségek-felismerése és kiválasztása témakörében. A tudomány eredményei „pusztán” azt a szükséges hátteret adják, amivel meggyőzően alátámasztható az edzői vélemény és tapasztalatokat.

Az ebben a leckében leírt és elsajátítható tapasztalatokat minden szülő, edző, nevelő sikerrel alkalmazni tudja saját feladatai, munkája közben.

Ahogy már említettem, mára kiemelkedően fontossá vált a sportág tehetséges fiataljainak korai felismerése és kiválasztása. Az átlagon felüli képességű gyerekek kiválasztására azonban nem alkalmas a jelenleg használt, egyszeri mérésen alapuló egyalkalmas teszt, mert eredményei nem nyújtanak teljes körű rálátást, kevés képességfaktort tudunk egy időben mérni. A tehetség felismerése közös felelőssége mindannyiunknak. Azért, hogy ezek a fiatalok ne kallódjanak el, tisztában kell lennünk a kiválasztás hosszabb, bonyolultabb, de megbízhatóbb folyamatával.

A 9-11 éves korosztály kiválasztásánál például döntő tényező, hogy a konkrét vagy a formális gondolkodás szintjén áll-e a gyerek.

Ennek mérésére nagyon jól alkalmas a következő teszt:

Egy 10 méter átmérőjű körre, kilenc bóját helyezz, egymástól egyenlő távolságra. A kilenc bójához állíts nyolc gyereket, így egy bója üresen marad. Az egyik gyereknél labda van, amit egy érintésből tovább kell játszania bármelyik társának, kivéve a közvetlenül mellette állókat. A passzolás után az üres bójához kell futnia. Az számít sikeres feladat végrehajtásnak, ha egy érintésből pontosan passzol a társának, és időben elindul az üres bójához. Ajánlott videokamerával rögzítened ezt a feladatot, majd elemezd a felvételt a következő kritériumok alapján: egy érintésből pontos volt-e a játékos átadása, illetve időben és jó helyre futott-e? Nem elég érzékelniük azt, hogy honnan fog jönni a labda és hol van az üres terület, hanem ismerniük kell a szabályt. A szabályt, ami nem más, mint, hogy annak a helyére kell futniuk, akitől a labdát kapták! Ott lesz az üres terület, hiszen onnan fut el a passzolás után a társ. Ha nem ismeri a szabályt, akkor csak azt látja, hogy pillanatnyilag hol van az üres bója, és oda fog elindulni a passzolás után, és csak útközben veszi észre, hogy az előtte passzoló társa már elfoglalta azt. Ilyenkor vagy irányt váltva keresi az üres bóját és odafut, vagy az előre kiszemelt bójához fut annak ellenére, hogy ott már van valaki.

6. lecke

Az egészséges, aktív sportot is segítő táplálkozással kapcsolatos kérdések megválaszolása, nagy felelősség mindenkinek, aki gyerekekkel foglalkozik.

Különösen, ha maga a gyerek fordul feléd tanácsért. Légy akár szülő, edző, tanár, ha elsajátítasz néhány alapvető táplálkozástudományi ismeretet, és szem előtt tartasz pár egyszerű szabály, mindig hasznos segítségére lehetsz a tanácstalan srácaidnak.

A táplálkozás fejezetben leírtak ismeretében kérdd játékosaidtól, alakítsák ki saját napi rutinjukat!

Miért fontos ez? Mert ha a hétköznapokban kialakít egy napi rutin, akkor a mérkőzés napján is ahhoz alakítja a napját. A napi rutin olyan bázis lesz a gyereknek, melyben a felesleges izgalomnak nincs helye. Támpontot, védettséget ad neki. Mivel a napi rutint minden nap végre kell hajtani, kevesebb fölös energiája marad a mérkőzés miatt önmaga stresszelésére.

A felnőtt játékos is szenvedi, ha gyerekkorában nem alakul ki a napi rutinnal járó védettség.

Felébredve a délután rá váró meccs reggelén, azt mondja: „Huhh, de fásult vagyok, gyorsan megiszom egy kávét”. Stresszes, ingerült, mert nyomasztja a délutáni meccs. Amúgy meg talán nem is kávézik. Tesz-vesz délelőtt, és járatja az agyát, „Jaj, még mindig nem pörgök, gyerünk, ebéd után bedobok még egy kávét!”.

Elindul a meccsre, de nem érzi jól magát, mert a két kávé, amihez nem volt hozzászokva, bizony megterhelte a szervezetét. Gyorsan vesz hát egy energia italt is, amit útközben megiszik. Mire beér az öltözőbe, össze-vissza ver a szíve, fáj a gyomra, a vérnyomása is ingadozik, ezért megkérdi az egyik játékostársát, hogy mit tegyen? Az meg azt javasolja: „Szerintem igyál egy energia italt!”. Megiszik még egy energia italt. Na puff! Ettől végképp fejre áll az emésztési rendszere, és a pályára kilépve már nem is tud teljesíteni. A meccs végén azt mondja magának: „Nem értem, pedig egész héten milyen jó formában voltam! Nem értem…”.

Megismerve az anyagot, fogadjunk, hogy Te már nem csodálkozol ezen.

7. lecke

Az utolsó leckében részletesen bemutatom Neked a KIDDY11 utánpótlásprogram reform-edzésanyagát.

Az anyag a program eddig tanult elméleti részére épülve, a gyakorlatban is bemutatja Számodra, miként taníthatod meg játékosan, élvezhetően, mégis hatékonyan a gyermekeknek a meccs közben előforduló, valóságos helyzetek kezelését, a stílusos labdarúgást. Amellett, hogy a futballközpontú, színes gyakorlatfüzérek sokszor önmagukban is megállják helyüket, elemeikben is remek kiegészítői lehetnek a hagyományos futballedzéseknek.

A feladatok átgondoltak, alaposan felépítettek és a gyakorlatban is sikerrel teszteltek.

Ám mint minden más edzésprogram sikerének, úgy ennek is a rendszeresség a titka.

Következetes edzésekkel e gyakorlatok kiemelkedően rövid idő alatt meghozzák a várt eredményt: a pozitív irányú tartós és látványos játékminőség változást. A gyakorlatok megismertetnek, érthetően, és könnyen elsajátíthatóvá tesznek minden olyan helyzetet és helyzetmegoldást, melyekbe a srácok a gyerekmeccsek, a később profi futballmérkőzések során is, élesben beleszaladnak. Bár a feladatok egymásra épülnek, akár modulként, a kipróbálás szintjén is ajánlom egy-egy gyakorlat kiragadását, mert ha kellő alapossággal fordulsz egy adott gyakorlat felé, és a gyerekek is megértik a feladat lényegét, látható változást érhetsz el már az első alkalom után!

Rendszeres gyakorlással mindössze 6-9 hét alatt valóban látványos, kiugró teljesítményt produkálnak a gyerekek!

Ez az idő elég, hogy Te is megtanuld a gyakorlatok lényegét, felépítését, és utána már személyre vagy akár csapatra szabottan, önállóan is alakíthatod majd azt.

A gyakorlatok bármilyen pályán játszhatóak, füves, beton, salak vagy rekortán pályán, műfüvön, teremben, grundon, stb.

A leckében gyakran előfordul a kinesztézia kifejezés. Emlékeztetőül: ez alatt az embernek azt a képességét értjük, hogy tudat alatt kontrollálni és értékelni képes tárgyak részeinek egymáshoz és a külvilághoz viszonyított helyzetét és mozgási irányát. Nem más ez, mint erőadagolás. „Mert tudnom kell, mekkora erővel rúgjam meg a labdát, hogy oda menjen ahová én szeretném, közben éreznem, tudnom, ismernem kell a saját testem térbeli orientációját is!” (Ez utóbbi főleg a test- test elleni küzdelemnél fontos.)

Többször találkozhatsz majd a sávfoci kifejezéssel is. A sávfoci megnevezés, a vonalfoci analógiájára született. A sávfociban nincs külön kijelölt kapu, hanem az egész, a pályát határoló sávterület egyben gólsáv is. Variációtól függően ide kell belevezetni, vagy ebben a sávban kell megállítani a labdát, a szabályos gólért.

Mit érdemes még tudnod a tananyagban megismerhető gyakorlatok leírásairól?

A tájékozódáshoz, kereséshez, olvasgatáshoz nagy segítségedre lehetnek azok a címkék, melyekkel már az előző leckékben ismertetett feladatok leírásánál is találkozhattál.

Bennük minden, Téged érdeklő információt egyszerűen és gyorsan megtalálsz az adott feladatra vonatkozóan. A plusz információk megkönnyítik a tájékozódást, rendszerbe foglalt egységes felépítésük gyors segítséget tud nyújtani, akár edzés közben is! A gyakorlatokat sorszámmal, és – egyrészt a gyerekekre gondolva, másrészt a későbbi könnyebb beazonosíthatóság kedvéért is – külön fantázianévvel is elláttam. Tekintettel, hogy az eddigieknél most lényegesebb nagyobb információt tartalmaznak ezek a címkék, gyorsan végigfutok rajtuk, melyiket, miért érdemes keresni, egy adott gyakorlaton belül.

1. Címke – Értékskála

Miben erős, miben fejleszt ez a gyakorlat?

Itt szerepel a feladatok technikai, taktikai, erőnléti, egyéni játék, és csapatjáték értéke. Az értékskála 1-5-ig terjed. Az 1-es gyenge, az 5-ös kifejezetten erős jelenlétet takar az adott feladatban. Így mindig könnyen kiválaszthatóak a csapat aktuális igényeinek megfelelő gyakorlatok.

2. Címke - Szükséges

Hány játékosra, milyen és mennyi eszközre lesz szükségem?

A feladatok megvalósításához játékosokra és eszközökre van szükséged. Ebben a címkében mindig megtalálod az adott játékhoz tartozó ideális gyereklétszám és eszközszükséglet leírását. A létszámajánlás nem kötött, személyes mérlegelés alapján természetesen el lehet térni tőle, de az ajánlott gyereklétszám tudja igazán biztosítani a gyakorlat minőségét, úgy a leghatékonyabb az adott gyakorlat.

3. Címke - Feladat

Mi a feladat? Mi a lényege? Mekkora terület kell hozzá? Kinek mit kell tenni? Mik a szabályok?

Részletes leírás a feladatról, és minden, az adott játékkal kapcsolatos szabályról, elvárásról.

4. Címke - Variáció

Hogyan tehetném dinamikusabbá, pergősebbé, vagy éppen trükkösebbé, nehezebbé az adott gyakorlatot?

Ebben a címkében a játéknak további változat ajánlásai lapulnak. A változtatásokkal tovább fokozhatod a tempót, színesítheted, csavarhatod a játékot! Lehetőségeidnek csak a fantázia szab határt!

5. Hasznos

Miért jó ez a gyakorlat? Milyen készségeket fejleszt? Milyen hatást vált ki a gyerekekből? Miért érdemes gyakorolni?

A pszichés, fizikai, stílus környezeti hatások mellett sok fontos, általánosságban is jól használható információt is olvashatsz ebben a címkében.

6. Címke - Tipp:)

Mire figyeljek? Mire figyeljenek a gyerekek? Mit kell még tudnom erről a gyakorlatról?

Minden itt leírt feladat a gyakorlatban is folyamatosan alkalmazott, tesztelt. A tesztelések eddigi tapasztalataiból merít a Tipp:) címke. Egyfajta súgó, melyben egy - két mondatban leírva megtalálod, hogy az adott feladatban szülőként, edzőként, tanárként mire figyelj oda kiemelten, és mire érdemes felhívnod a gyerekek figyelmét!

Alkalmazd, használd, gyakoroltasd, és Tiéd lesz a legnagyobb elismerést, amit csak kaphatsz a srácoktól: az együtt érző, együtt mozgó, és egymást ismerő lelkes gyerekcsapat, a tiszta és szép játék, üdítő, pergő támadásokkal, hatásos védelemmel, technikás passzokkal, és gyönyörű gólokkal!

7 héten át, napi egy liter rostos narancslé. Ennyibe kerül a Focititok, melynek ismeretével és alkalmazásával Te is kihozhatod gyermekedből, játékosaidból a legtöbbet.

Aki sajnálja a pénzt a tudás megszerzésére, az nem számol a tudatlanság költségeivel. Tonk Emil