2010. szeptember 28., kedd

Mindent Látó Szem

Mikor eonokkal ezelőtt belevetettem magam a tehetségkutatás és a kiválasztás tudományos hátterének dzsungelébe, több konferencián is "belegabalyodtam" egy konkrét előadásba.

Az előadók végig tényként kezelték és fel is boncolták a teóriát, miszerint a tehetséges labdarúgók jobban látnak társaiknál a pályán, sőt, a jó kapusok is felhasználják ezt a képességüket a büntetők kivédésénél.


A prezentáció minden esetben összekötötte a látással, az un. anticipációs képességet, vagyis azt, amikor egy játékos előre látja mi fog történni a játékban (focis berkekben azt mondjuk: olvassa a játékot). „Újabb érdekes adat” – gondoltam magamban, és bár el nem vetettem a lehetőséget, többedik meghallgatás után is úgy véltem: az anticipációs képesség alapjai inkább a gondolkodásban semmint a látásban keresendők.

Az elmúlt hat évben – bár könyékig voltam a szakirodalomban – sok újdonsággal nem találkoztam e téren, még nem aztán úgy három héttel ezelőtt újra a kezembe került Mark Williams „Talent identification and development in soccer” című írása, melyből anno az előadások építkeztek… és szép lassan kezd megérni bennem egy gondolat.

Nem tudsz kiigazodni elsőre ezen a képen? Olvass tovább!

Érzékszerveinken keresztül érzékeljük a körülöttünk lévő világot. Ebből az információ áradatból csak mint egy 8% kerül a tudatos elménkbe, a többit a tudatalatti tárolja el. Amikor az érzékelésünket egy meghatározott dologra összpontosítjuk, az érzékelésből észlelés lesz, abból pedig felismerés. Plasztikusan példázva:

1., A mérkőzéshelyzetben a játékos érzékeli, észleli, majd felismeri a kialakult játékhelyzetet

2., Sport-specifikus memóriájából gyorskereséssel előhívja a helyzetre vonatkozó sémákat, struktúrát

3., A kognitív (megismerő) képességei segítségével meghozza a játékhelyzetnek megfelelő, általa helyesnek tartott döntést

4., Motoros képességeivel (ez a technikai tudása és mozgékonysága a játékosnak) végrehajtja a megszületett döntést

5., Vizuális képességeivel újból információt gyűjt arról, mennyire volt sikeres a feladat megoldása

Mark Williams írásából az is kiderül, hogy a mérések alapján a jobb képességű fiatal (utánpótlás) játékosok és a felnőtt profi focisták is ugyanazt a stratégiát használják a mérkőzés helyzetek elemzésében. Különbség csak abban mutatkozik meg, hogy a felnőtt játékosok már a formális gondolkodásukat használják a gyerekek konkrét gondolkodásával szemben, ezért a nagyobb tapasztalat adta nagyobb memóriájukban felhalmozott többletmegoldás miatt egyszerűen gyorsabban hozzák meg a döntéseiket.

Tehát a szem mozgása az, ami meghatározza a stratégiát mellyel a profi és az amatőr játékos megszerzi az információt egy-egy játékhelyzetről... Akkor nincs is különbség a játékuk között? Nincs…hacsak nem az, hogy a profi játékos az egész pályát figyeli, míg az amatőr csak a közvetlenül előtte lévő helyzetet. A profi játékos képes globálisan kezelni az egész pályás 11:11 elleni játékban például az 1:1 elleni, vagy a 2:1 elleni szituációkat. Az amatőr játékos ezt nem tudja „leválogatni”, vagy épp csak későn ismeri fel az egészben rejlő részjáték feladatokat.

Hoppá! És ezért fordul elő, hogy egy profi játékáról azt mondjuk „folyamatos”, hiszen átlátja az egész folyamatot és azon belül az éppen adódó részfeladatokat, ráadásul felismeri és így kezelni, irányítani is tudja a folytatást is. Ezzel szemben a kezdő játékos darabosságát a mindig csak az előtte adódó helyzetre reagálása adja, nem látja a folytatást, ezért a játéka töredezett, esetleges lesz.

A pszichológusok régóta tanulmányozzák a szemmozgás és a fejben lejátszódó folyamatok, vagyis a gondolkodás kapcsolatát. Ha akarjuk, ha nem, a szem mozgása tükrözi a fejben lezajló információfeldolgozás formáit, milyenségét – tehát magát a gondolkodást. Ha mindezt tudjuk, edzőként innen már csak egy lépés a saját malmunkra hajtani a vizet, azaz rájönni:

Hogyan függ össze a szem mozgása a fociban való gondolkodással és ebből hogyan lehet előre megjósolni, hogy melyik gyerek lehet tehetséges?

A fociban tehetséges gyerekek szemmozgása elárulja, hogy milyen stratégiát használ a szituációk elemzésében. Amúgy ha jól belegondolsz valahol ezt minden edző tudja, hiszen százszor elhangzik egy edzésen: Emeld fel a fejed! A fej akaratlagos mozgatása előrejelző elem, a fociban tehetséges gyerekek kiválasztásában.

Tehát, ha neked a pályán nem áll rendelkezésedre bonyolult műszer, kamera, mérkőzéselemző rendszer, figyeld meg azt: melyik gyerek emeli fel a fejét labdavezetés közben? Melyik gyerek néz körbe egy-egy átadás előtt és főleg ki tudja ezt gyors mozgás közben is megvalósítani? Melyik gyerek az, aki labda nélkül is folyton figyeli a játékot és próbál úgy mozogni ez által, hogy megjátszhatóvá tegye magát? Azok a gyerekek, akik rendszeresen ezt teszik az edzéseken és a mérkőzéseken, nagy valószínűséggel tehetséges játékosok.

Figyelj rájuk oda és segítsd kibontakoztatni a tehetségüket!

Persze ehhez elsősorban a te Mindent Látó Szemedre van szükség, hogy észrevedd az apró jeleket...


A következő bejegyzésig is várom kérdéseid, véleményed, és kívánok neked eredményes "nézelődést"!


Kun István
info@kiddy11.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, megjegyzés írásnál mindig légy udvarias, és vállald a neved. Köszönöm!