Mindent Látó Szem

Mikor eonokkal ezelőtt belevetettem magam a tehetségkutatás és a kiválasztás tudományos hátterének dzsungelébe, több konferencián is "belegabalyodtam" egy konkrét előadásba.

Az előadók végig tényként kezelték és fel is boncolták a teóriát, miszerint a tehetséges labdarúgók jobban látnak társaiknál a pályán, sőt, a jó kapusok is felhasználják ezt a képességüket a büntetők kivédésénél.

A prezentáció minden esetben összekötötte a látással, az un. anticipációs képességet, vagyis azt, amikor egy játékos előre látja mi fog történni a játékban (focis berkekben azt mondjuk: olvassa a játékot). „Újabb érdekes adat” – gondoltam magamban, és bár el nem vetettem a lehetőséget, többedik meghallgatás után is úgy véltem: az anticipációs képesség alapjai inkább a gondolkodásban semmint a látásban keresendők.

Az elmúlt hat évben – bár könyékig voltam a szakirodalomban – sok újdonsággal nem találkoztam e téren, még nem aztán úgy három héttel ezelőtt újra a kezembe került Mark Williams „Talent identification and development in soccer” című írása, melyből anno az előadások építkeztek… és szép lassan kezd megérni bennem egy gondolat.

Nem tudsz kiigazodni elsőre ezen a képen? Olvass tovább!

Érzékszerveinken keresztül érzékeljük a körülöttünk lévő világot. Ebből az információ áradatból csak mint egy 8% kerül a tudatos elménkbe, a többit a tudatalatti tárolja el. Amikor az érzékelésünket egy meghatározott dologra összpontosítjuk, az érzékelésből észlelés lesz, abból pedig felismerés. Plasztikusan példázva:

1., A mérkőzéshelyzetben a játékos érzékeli, észleli, majd felismeri a kialakult játékhelyzetet

2., Sport-specifikus memóriájából gyorskereséssel előhívja a helyzetre vonatkozó sémákat, struktúrát

3., A kognitív (megismerő) képességei segítségével meghozza a játékhelyzetnek megfelelő, általa helyesnek tartott döntést

4., Motoros képességeivel (ez a technikai tudása és mozgékonysága a játékosnak) végrehajtja a megszületett döntést

5., Vizuális képességeivel újból információt gyűjt arról, mennyire volt sikeres a feladat megoldása

Mark Williams írásából az is kiderül, hogy a mérések alapján a jobb képességű fiatal (utánpótlás) játékosok és a felnőtt profi focisták is ugyanazt a stratégiát használják a mérkőzés helyzetek elemzésében. Különbség csak abban mutatkozik meg, hogy a felnőtt játékosok már a formális gondolkodásukat használják a gyerekek konkrét gondolkodásával szemben, ezért a nagyobb tapasztalat adta nagyobb memóriájukban felhalmozott többletmegoldás miatt egyszerűen gyorsabban hozzák meg a döntéseiket.

Tehát a szem mozgása az, ami meghatározza a stratégiát mellyel a profi és az amatőr játékos megszerzi az információt egy-egy játékhelyzetről... Akkor nincs is különbség a játékuk között? Nincs…hacsak nem az, hogy a profi játékos az egész pályát figyeli, míg az amatőr csak a közvetlenül előtte lévő helyzetet. A profi játékos képes globálisan kezelni az egész pályás 11:11 elleni játékban például az 1:1 elleni, vagy a 2:1 elleni szituációkat. Az amatőr játékos ezt nem tudja „leválogatni”, vagy épp csak későn ismeri fel az egészben rejlő részjáték feladatokat.

Hoppá! És ezért fordul elő, hogy egy profi játékáról azt mondjuk „folyamatos”, hiszen átlátja az egész folyamatot és azon belül az éppen adódó részfeladatokat, ráadásul felismeri és így kezelni, irányítani is tudja a folytatást is. Ezzel szemben a kezdő játékos darabosságát a mindig csak az előtte adódó helyzetre reagálása adja, nem látja a folytatást, ezért a játéka töredezett, esetleges lesz.

A pszichológusok régóta tanulmányozzák a szemmozgás és a fejben lejátszódó folyamatok, vagyis a gondolkodás kapcsolatát. Ha akarjuk, ha nem, a szem mozgása tükrözi a fejben lezajló információfeldolgozás formáit, milyenségét – tehát magát a gondolkodást. Ha mindezt tudjuk, edzőként innen már csak egy lépés a saját malmunkra hajtani a vizet, azaz rájönni:

Hogyan függ össze a szem mozgása a fociban való gondolkodással és ebből hogyan lehet előre megjósolni, hogy melyik gyerek lehet tehetséges?

A fociban tehetséges gyerekek szemmozgása elárulja, hogy milyen stratégiát használ a szituációk elemzésében. Amúgy ha jól belegondolsz valahol ezt minden edző tudja, hiszen százszor elhangzik egy edzésen: Emeld fel a fejed! A fej akaratlagos mozgatása előrejelző elem, a fociban tehetséges gyerekek kiválasztásában.

Tehát, ha neked a pályán nem áll rendelkezésedre bonyolult műszer, kamera, mérkőzéselemző rendszer, figyeld meg azt: melyik gyerek emeli fel a fejét labdavezetés közben? Melyik gyerek néz körbe egy-egy átadás előtt és főleg ki tudja ezt gyors mozgás közben is megvalósítani? Melyik gyerek az, aki labda nélkül is folyton figyeli a játékot és próbál úgy mozogni ez által, hogy megjátszhatóvá tegye magát? Azok a gyerekek, akik rendszeresen ezt teszik az edzéseken és a mérkőzéseken, nagy valószínűséggel tehetséges játékosok.

Figyelj rájuk oda és segítsd kibontakoztatni a tehetségüket!

Persze ehhez elsősorban a te Mindent Látó Szemedre van szükség, hogy észrevedd az apró jeleket...

A következő bejegyzésig is várom kérdéseid, véleményed, és kívánok neked eredményes "nézelődést"!

Kun István
info@kiddy11.hu

KIDDY11 - A Könyv

Szülőként felszalad a vérnyomásod ha az edző üvölt a gyerekeddel? Utánpótlás edzőként nem érted, miért csinálnak mindig mást a srácok a pályán, mint amit kérsz tőlük? Játékosként szeretnéd jobban megérteni, hogy az edződ mit miért tesz vagy kér tőled? Testnevelő tanárként néha már ötleted sincs, mivel fogd össze az osztályt 45 percen át?...

Ilyet még nem olvastál!

A hazai futball mérföldkövének tekinthető könyv nem pocskondiáz, mutogat, nem felelőst keres, hanem a MEGOLDÁST adja annak, aki valóban szeretne változtatni a tényen: ma Magyarországnak nincs fajsúlya a nemzetközi futballban.

KIDDY11 - A SIKERRECEPT

Lépésről lépésre megmutatja neked a klasszikus magyar futball hatékony, modern változatát, a jelenleg alkalmazható legfrissebb és legeredményesebb labdarúgó utánpótlásképző edzéstematikát.
Rendhagyó stílusa egyaránt kézen fog edzőt, szülőt, játékost, tanárt és sajátos, lebilincselő szövegkörnyezetben körbevezeti őt a hatékony labdarúgó utánpótlásképzés birodalmában, megmutatva közben annak legféltettebb titkait!

• Milyen szakmai fortélyokkal nevelhető ki egy utánpótlás játékosból bajnok labdarúgó?
• Miképpen lehet egy óvodásban, kisiskolásban minden kétséget kizáróan felismerni a valódi tehetséget?
• Mire tanítsd, hogyan képezd, hogy ne kallódjon el, hogy később nagypályán, profi labdarúgóként láthasd őt viszont?

Az összetett kérdésekre van EGYSZERŰ válasz - e könyvben pont ez a NAGYSZERŰ

NINCS benne sallang, felesleges frázispuffogtatás, érthetetlen és száraz tudományos töltelék, misztifikálás.

Ami viszont VAN, az alapos, érthető és példátlanul gazdag elméleti bázis és közel 100 teljesen kidolgozott, képekkel illusztrált gyakorlati feladatsor, melyek könnyed természetességgel kezedbe adják a tudást, ami egyben a válasz is arra:

HOGYAN VÁLIK A GYEREKEDBŐL PROFI FUTBALLISTA?

Két pizza áráért tiéd ez a bomba edzésprogram!

Ne érd be kevesebbel, hozd ki te is gyerekedből a maximumot!Rendeld meg, olvasd és sajátítsd el azt a professzionális, most is futó, tesztelt és sikeres edzésprogramot, mely már minden téren bizonyított, és ami tökéletesen azt szolgálja, amire született: a hatékony, futballközpontú, sikerorientált utánpótlásképzést!

• A KIDDY11 edzésprogram anyaga, a futballban hatékonyságot váró és az ehhez szükséges tudatos, sikerorientált képzést evidenciaként megkövetelő szülők, edzők, tanárok bázisa
• A tanfolyam több éves kutatómunka, anyaggyűjtés, és a gyerekekkel szüntelen gyakorlati tesztelés után érte el mai formáját
• Már azoknál a srácoknál is, akiknél mint meghívott vendégedző, csak egyetlen egy edzésen, de alkalmaztam az edzésmódszert, azonnali pozitív eredmény mutatkozott
• A KIDDY11 futball utánpótlásképző program elméleti, és gyakorlati anyaga nem ígérget, évek óta folyamatosan bizonyít (Példa erre a programmal edzett Dalnoki Akadémia gyerekcsapata, mely 2008 elején, idegenben legyőzte a BAYER MÜNCHEN és az FC NÜRNBERG utánpótlás csapatát, nyáron házigazdaként pedig az FC Barcelona és az FC Nitra csapatát megelőzve lettek bajnokok)

MEGRENDELÉS MENETE

1. Küldj saját e-mail címedről levelet pontos névvel és címmel az info@kiddy11.hu címre (tárgy mezőbe írd be: KÖNYV, a szövegrészhez elég annyi: MEGRENDELÉS)
2. Sétálj el a legközelebbi bankhoz, vagy on-line utald át el a könyv árát Kun István nevére a Raiffeisen Bank 12020304-00730773-00100000 számlaszámra (2.990,-) - a megjegyzés rovatba írd be a neved, így tudlak majd azonosítani:)
3. Az összeg beérkezésétől számított 24 órán belül már bele is vetheted magad a könyvbe, ahol nem más vár, mint..

"Fog ez az edzésmódszer működni az én gyerekeimnél is???"

Ez egy fontos kérdés, amire mindenképp szeretnék válaszolni - hiszen jogos, hogy még rendelés előtt tudni szeretnéd, hogy vajon mindaz, amit ez a könyv ígér, amit ebből megtanulhatsz, használható lesz-e a Te gyerekeidnél, a Te csapatodban?

Ha elolvasod, megtanulod és a gyakorlatban rendszeresen alkalmazod, IGEN!

Edzőként 10 év óta olvasom a szakirodalmat, konferenciákra, továbbképzésekre járok, és nap-mint nap benne élek az utánpótlás edzők hétköznapjaiban. Rengeteg gyerekcsapatnál használtam már fel a KIDDY11 módszert önmagában, vagy épp példákat kiragadva is. A gyerekekkel való beszélgetések, a velük szerzett tapasztalatok alapján pontosan tudom, hogy mik azok a sikeres edzés-stratégiák amik minden gyereknél, csapatnál garantáltan működnek - Annyira alapvető összefüggéseken, emberi reakciókon, pszichológián alapulnak.

Figyelmeztetés! NE rendeld meg a könyvet, ha már most tudod, hogy számodra kényelmetlen olyan edzésmódszert alkalmazni, ami elüt az eddig bevett szokásoktól.
A könyvben is arra foglak buzdítani, hogy ne félj személyre szabni, ne félj változtatni az eddigi gyakorlatokon, hogy használd az élet minden területén a megismert új, modern tudásanyagot és fordulj mindig nyitottan az edzésen, meccsen épp adódó helyzet felé - hogy gondolkodj!

A KIDDY11 komplett és hatékony edzésprogramja által gyerekeiddel, csapatoddal hamar kitűnsz majd a többi közül, egy felelős szülő, egy szakértő edző számára a cél pedig pont ez: kilógni a sorból, hogy a szakma a te gyerekedet, a te csapatodat vegye észre, és ne a másokét. Ezt kapod meg a KIDDY11 könyvtől.

---

Kiddy11 - A klasszikus Magyar Futballstílus Modern Változata
Ár: 2990,- / Formátum: E-book (PDF) / Szerző: Kun István
ISBN: 978-963-06-9936-5

- Mit faragsz itt Isti? - A hátrányból előnyt!

Múlt héten ronggyá verték a csapatomat – és nem azért, mert az ellenfél jobb volt. A játékminőségében végig remekeltünk, látványos és kombinatív játékot mutattunk be, de valamiért a tizenhatos közelében elfogyott a tudomány. A bűvös vonal rendre megtörte a fiúk lendületét nem csak a támadásban, a védekezésben is.

Eltöprengve a miérteken végül rájöttem; az volt a baj, hogy nem volt összhang a csapatrészek, de még a csapat egyénei között sem. A védők a csatárokat hibáztatták (Miért nem rúgtad be?!), a támadók a védőkre mutogattak, hiszen az ellenfélnek majd minden kapura lövése gólt eredményezett. S hogy hol voltak eközben a középpályásaim? Mint zavarodott gyerekek két veszekedő szülő között hol ide, hol oda csapódva szétforgácsolódtak...

A csapaton belül általában van egy vezető, aki meghatározza a csapat arculatát, kommunikációját. Kicsit rosszabb esetben van egy kontra vezető is, ő köré gyűlnek azok, akik nem szívesen fogadnak szót senkinek. Ha ezt ismeri és tudja az edző, akkor könnyű dolga van, mert csak a két vezetőt szükséges a maga oldalára állítani, a többit ők elintézik a csapaton belül, mindketten saját holdudvarukra hatást gyakorolva a csapat egységes működését tudják segíteni. A probléma ott kezdődik, ha több ilyen vezető van, mert több kisebb egységet nem lehet összehangolni egy cél, a csapat jó szereplése érdekében.

Nálunk viszont még ennél is nehezebb helyzet alakult ki. Egyáltalán nem volt vezető! Ha valaki magához próbálta ragadni a karmesteri pálcát, akkor a csapat többi tagja egyöntetűen ellene fordult, ez történt minden esetben, bárki is próbálkozott. Így aztán a meccs utolsó harmadában már senki nem akart próbálkozni, vállalkozni, jöttek is sorra a bekapott gólok.

Mondanom sem kell, mindenki le volt lombozva, de a fociban éppen az a szép, hogy azonnal lehet javítani, hiszen a következő héten is lesz meccs, amire tanulni lehet az előző meccs hibáiból.

Ennek érdekében a hétfői edzésen - bár lehetőségünk lett volna jó füves pályán edzeni - szándékosan elvittem a csapatot a rossz minőségű pályára. Várakozásomnak megfelelően a srácok el is kezdtek zúgolódni. Egy darabig csak csendben dühöngtek, majd amikor már konkrétan és egyöntetűen mindenki puffogott, lecsaptam és elmagyaráztam nekik, hogy a rossz talaj ellenére itt is meg kell csinálni a technikai megoldásokat. Ha a talaj hibája miatt hibázik a társad, segíts neki, javítsd ki! Mutasd meg, csak azért is megy ez!

Érdekes volt látni azt a csapategységet, amivel ellenálltak az edzői utasításoknak. Számítottam rá. Ennél a pontnál dobtam be, hogy ha sikerül jól megcsinálni a következő feladatot, akkor visszamegyünk a jó pályára. Abrakadabra, láss csodát! Elkezdték egymást biztatni, kisegíteni és érdekes módon működött a dolog. Hamarosan vissza is mentünk a jó pályára az edzés második felére.

A keddi edzésen atlétikai edzés volt, ahol szökdelésekkel dinamikus láberő fejlesztés volt az edzés anyaga. Amikor az atlétika edző megtudta az edzés előtt, hogy másnap meccsünk van, változtatni akart az edzés anyagán, de én nem hagytam. Kemény edzés volt, és ezt is arra használtam, hogy egybe szedjem őket. Végig biztatva a csapatot többször felhívtam arra a figyelmet, hogy nem „ciki” küzdeni, szenvedni, ha már fájdalmat érzel a fáradtságtól, sőt, aki jobban bírja, biztassa a többieket is! Elég szépen behergelték egymást, úgyhogy az edzés végére ki is dőlt mindenki.

A másnapi meccs előtt a csapat 80%-a jelezte, hogy izomláza van az atlétikai edzéstől. Semmi baj, az izomlázra a legjobb ellenszer egy jó kis hajtós meccs. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy három játékos visszajátszott az „A” csapatból. Nekik viszont a meccs elején elmondtam, hogy a tegnapi edzésen mi volt és miért volt ez, illetve, hogy nagyon számítok rájuk abban, hogy segítsenek a csapatnak megoldani ezt a feladatot. Már a bemelegítésnél látszott, hogy jó a hangulat, jó a szellemiség, a három kölcsön fiúból kettő teljesen átvette a biztató, hergelő szerepét. A meccsen elején sem az volt, hogy majd ők megcsinálják, megoldják a dolgokat, hanem részeivé váltak a csapatnak, helyzetbe hozták a többieket, kiszolgálták a társaikat, akik ezt megértve és meghálálva viszonozták a szívességet. Azaz egy nagyon egységes, nagyon harcos és helyenként látványosan futballozó csapattá váltak. Persze nem mellékesen most lényegesen eredményesebbek is voltak.

A jó csapat ismérve, hogy a csapattársak tisztelik egymást, az ellenfelet. Kiszolgálják és helyzetbe hozzák a csapattársaikat, kisegítik, kijavítják a másik hibáit. A vezetők a csapaton belül példát mutatnak, elől járnak a hajtásban, a játékban és a társak kiszolgálásában, helyzetbe hozásában.

Edzőként te is igyekezz saját csapatodban jó csapategységet kialakítani, ez hozzásegít, hogy nagyon jó, színvonalas meccseket játszhassanak a srácaid!

„A sport megtanít becsületesen győzni vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít.” Ernest Hemingway

Kun István

"Emlék" - Szívbemarkoló kisfilm a kis focistákról - nagy álmokkal

"Focival az esélyekért!" - Ezzel a beszédes névvel indította el a Polgár Alapítvány az Esélyekért közhasznú szervezet saját projektjét, melyben az elmúlt egy évben összesen 397 gyerek futballtudását mérte fel.

A felméréseket az ország egész területéről 25 településen végezték, jómagam is frontvonalban, aktívan részt vettem a project megvalósulásában. A végeredmény - sok más mellett - egy videó lett a magyar gyerekfutball azon oldaláról, ahogy még talán sohasem láttad...

Mi dívik ma Magyarországon? " Messze laksz, roma vagy, Te nem kapsz esélyt!"
(a kép részlet a filmből)

A felmérésben hátrányos helyzetű, döntő többségében roma gyerekek vettek részt
A gyerekeknek egy általam összeállított labdarúgó gyakorlatsort kellett végrehajtani kb. 45-50 percben és ez alatt különböző kritériumok alapján pontoztuk teljesítményüket.

A kapott eredmények tükrében kialakult sorrend alapján, végül a Közép-magyarországi régión kívüli gyerekek közül 40-et egy hétre a Tardosi, a Közép-magyarországi régió legjobb 40 gyerekét pedig Csillebércre vittük el edzőtáborba.

A két tábor végeztével a legjobb teljesítményt nyújtó gyerekeket NBI-II-III. osztályú csapatokba irányítottuk és az Alapítvány munkatársai az ő további sportpályafutásukat nyomon is követik un. mentori tevékenység formájában.

Fontos, hogy ehhez hasonló programok tucatjai fussanak az országban!
Így megvalósulhatna a FIFA Grassroots Programjának egyik alapköve, miszerint a futball mindenki számára legyen elérhető! Csak ebben az esetben lesz majd igazán érezhető az MLSZ mostani azon törekvése is, hogy kiszélesítse a labdarúgás tömegbázisát Magyarországon.

Szép emlék marad, vagy ez már a kezdet?
(a kép részlet a filmből)

Saját tapasztalat, még a legapróbb településeinken is hatalmas igény van a focira
A fővárostól messze élő lelkes és tehetséges gyerekek (felnőttek is!) kiéhezetten várják, hogy lehetőséghez jussanak, hogy végre helyzetbe hozzák őket! És milyen nagyszerű is lenne megérni, ahogy a fociklubok "kereslete" végre optimális összhangba kerül hazánk, sokszor eldugott, az alig pár száz lélekfős falvaiban megbúvó valódi futballtehetségek "kínálatával"...

Hagyd, hogy megérintsen ez a gyönyörű és emberi kisfilm...
...a köztünk élő nagy álmokkal telt kis focistákról - a már említett két edzőtábor eseményeinek esszenciájaként. Farkas András szinte feloldódott, észrevétlen élt köztünk a kamerával, neki köszönhetjük ezeket a csodálatos, szívbemarkoló pillanatokat a srácokról.

Íme a magyar gyerekfutball, előtérben a gyerekekkel - ahogy még talán sohasem nézted..

A Polgár Alapítvány az Esélyekért honlapja:
http://www.polgaralapitvany.hu

Kun István

Hullik a hajam...

...mert bizony megesik, hogy nem is olyan egyszerű az utánpótlásedző élete. Pláne nem, ha minden más mellett még a kamaszkor nehézségeivel is meg kell küzdenie a csapaton belül.

Jelenleg egy ígéretes U15-ös csapatot edzek. Tehetséges srácok - tele tesztoszteronnal. A múlt csütörtöki edzésen 2:1 elleni játékokat játszottunk, és eleinte nagyon jó iramot diktáltak, hajtottak, élvezték a gyakorlatokat, de aztán egy feladat közben a legrosszabb fizikai állapotban lévő gyerek úgy döntött, neki ennyi is elég volt mára, és elkezdte ész nélkül elrugdosni a labdákat. Legnagyobb bánatomra a többiek valamiért ezt mókásnak találták és a nagyon jó irammal induló pörgős edzés, végül egy nagyon oldott hangulatú, vicces sétálgatássá avanzsálódott - egyszóval teljesen szétesett.

Többször egymás után megállítottam a játékot, még sem tudtam jobb belátásra bírni a renitenskedőt. Rövid törpölés után úgy döntöttem, más feladatra váltok és áttérek velük az egymás közötti játékra. Tapasztalatom szerint ez a módszer a legtöbb esetben hatásos, ennél a gyereknél viszont most nem működött. Folytatta tovább a szellemeskedést, a labda össze-vissza elrugdosását, én pedig figyeltem egy darabig és bevallom neked szinte éreztem, ahogy a hajhagymáim szorítása gyengül, és szép lasan hullani kezd a hajam... egyszóval nem volt őszinte a mosolyom.

Nem az volt a célom, hogy kivegyem a játékból, éppen ezért továbbra is azon törtem a fejem, hogyan tudnám megoldani a helyzetet. Több fals próbálkozás után végül a negatív kommunikáció vált be. Mivel a csapatának én voltam a kapusa, amikor hozzám került a labda azonnal kidobtam – persze neki. Az indításokat rendre elszórakozta, mire egyszer csak odakiáltottam a többieknek: „Kössétek föl a gatyátokat, hatan maradtunk, a Karcsi már nem akar játszani!” Mint akit bolha csípett, Karcsi ekkor összekapta magát, és dacból - hogy megmutassa ő is itt van – legnagyobb örömömre újra elkezdett hasznos tagjává válni a csapatnak.

Mikor elfáradtak a srácok abbahagytuk a játékot. Lepakoltuk a pályát és a levezetés után magamban már épp az érdemi beszélgetésre készültem velük az edzésről, mikor e dramaturgiailag fontos percben megjelent a pályán a női csapat. A szebbik nem azonnal elkezdte a bemelegítést, szóval gondolhatod… Innentől kezdve a 15 éves fiúkkal számomra semmiféle kommunikáció nem működött, „rám sem bagóztak”. Elég nehezen vettem ezt a kanyart, mert sok mondani valóm lett volna számukra… Végül nyeltem egy nagyot, lehiggadtam, és felhagytam a próbálkozással, hogy itt és most dolgozzuk fel a történteket.

Felmentünk az öltözőbe, és én, a furfangos, dörzsölt edző remekül eltereltem a srácok figyelmét más, könnyedebb témákkal, majd a kellő pillanatban laza társalgási stílusban, mint egy mellékesen végül visszatértem az edzésre és a tapasztalatokra.. Nos, ekkor az a játékos, aki a pályán már korábban elfáradt, most a csapat előtt, a csapatban elfoglalt helyét megőrzendően, erősítendően, elkezdett sztorizni, szövegelni. Most nem a lábával focizott, hanem a szájával. A szavak ereje pedig hihetetlen! Már edzésen is észrevettem, hogy el tudja érni, hogy a többiek helyette is dolgozzanak, fussanak, majd edzés végén ezt úgy adja elő, mintha ő lett volna a legjobb - és a többiek pedig elhiszik ezt. (Sejtem akkor lesz gubanc, ha túljátssza a szerepét, mert ha a többiek megharagszanak rá elindul egy csapatot bomlasztó szócsata és ez félek tönkre tudna tenni egyetlen perc alatt egy egész edzésnyi kitűnő teljesítményt.)

Férfiasan be kell vallanom, még csak három hete edzünk együtt, és én nem ismerem eléggé a csapatom tagjait. Azt már tudom, hogy a jól bevált kommunikációs taktikák nem húzható rájuk 100%-osan. A következő hetekben, hónapokban meg kell tanulnom alkalmazkodnom hozzájuk, meg kell ismernem őket, nagyon sokat kell velük még beszélgetnem, hogy kiismerhessem a gondolataikat és egy „hullámhosszra” tudjunk kerülni.

Szívesen olvasnám a te történeteidet is, arról, te hogyan kommunikálsz hasonló helyzetben a gyerekkel, a játékosaiddal?

Ha úgy érzed van mondandód, írd meg nekem a fociforradalom@gmail.com e-mail címre és én megosztom a te tapasztalataidat itt a blogon, a többiekkel is. Utánpótlás edzőként, felelős szülőként megvan a lehetőségünk, hogy tanuljunk egymástól, segítsünk egymásnak.. vagyis kalandra fel!

Egy mindenkiért, mindenki egyért - köszönettel várom a te leveledet is!

Kun István