2010. március 19., péntek

„Tud úszni? -Nem. -És ha megfizetem?”

Az elmúlt bejegyzésekben olyan anomáliákat boncolgattam, amelyek régóta uralkodóak a magyar gyerekfoci világában.
Van és tudom is a megoldást, de mielőtt elárulom neked, engedd meg, hogy megfejeljem az eddigieket néhány, a rendszerben most is szabadon tomboló rendellenességgel.


MGYLSZ meccs - öngólparádéval

A Magyar Gyermeklabdarúgó Szövetség iskolák támogatására kiírt feltételrendszerében jelenleg is hat kategóriában pályázhatnak az intézmények.
(A hat kategória tételesen felsorolt kritérium rendszerét ITT megtalálod)

A támogatásban 100 és 520 ezer bruttó magyar forint közötti összeget lehet megpályázni egy évre. A 100 ezer forintos kategóriába a sportcsoport vezetőjének a díjazása 30 ezer forint egy évre, természetesen ez is bruttó. Mind ez számla ellenében, utófinanszírozásban. A legmagasabb kategóriában ez az összeg felküzdi magát, akár (bruttó) 200 forintra is egy évben.

Már be is ficcent az első gyönyörű öngól.
Kérdem én: van olyan pedagógus, aki kiszámolja az évi 30 ezer forintnak a nettóját, elosztja 12 hónapra, meglátja a végeredményt és nem sírja el magát? Tényleg elvárhatjuk ettől a sértően alacsony összegtől, hogy bármire is motiválja azt a tanárt, aki a fiunkat, lányunkat tanítja? Az elvárások mellett a tanárok és edzők erkölcsi, szakmai és anyagi megbecsülését is európai színvonalra kell emelni – ez a kettő csak együtt tud dolgozni, külön, külön nem.

A második öngólt a MGYLSZ támogatásának feltételeiben a legalacsonyabb kategóriában elvárt fedett, sportolásra alkalmas hely meghatározása rúgja.
A kiírásban tornaszobaként aposztrofált sportolásra alkalmas hely vajon valóban alkalmas a sportolásra, futballozni? Persze ahogy „zsírosodik” a támogatás, úgy nő az elvárás is. A legmagasabb kategóriában már tornaterem és tornacsarnok, vagy tornaterem és fedett sátor, vagy sportcsarnok a kívánalom. Briliáns megvalósítás, máris itt az újabb öngól, hiszen nagyjából egy kezem elég megszámolni azokat az iskolákat, akik hozni tudják az említett feltételeket.

De folytatódjon a gólparádé.
Újabb kikötésként megjelenik a szabadtéri sportpálya, ami a 100 ezer forintos kategóriánál betonos, bitumenes, vagy salak pálya kell legyen. Bravó. Nagyjából nincs is alkalmatlanabb borítás a futballjátékhoz, mert amellett, hogy balesetveszélyes, teljesen tönkre teszi az izületeket, és ezeken a burkolatokon kopnak legjobban a cipők, a labdák, és az összes többi sporteszköz.

Az MGYLSZ alapvetően jó helyen tapogatózik, amikor a magyar foci felvirágoztatására az iskolákat célozza meg, illetve a tömegesítést tűzi ki a zászlajára. Csak hát lássuk be - rosszul nyúl hozzá.

Mikor az 1950-es években elkezdték bevezetni a középiskolák expanzióját - azaz mindenki kötelezően járjon iskolába, a nép fiai pedig gimnáziumba, onnan egyetemre, főiskolára – azzal együtt tartani kellett az öt éves tervet is, nem volt idő tömegesen, minőségi középiskolai tanárokat képezni.
Az elit gimnáziumok nagyon magasan kvalifikált és igen megbecsült tanárai nem lehettek a mércék, mert az ő kiképzésük sok időt vesz igénybe, idő pedig nem volt. Így képzetlen, gyorstalpalót végzett tanítók árasztották el a magyar közoktatást, hozzáteszem nem az ő hibájuk volt.
A sok gyerek becsődült az iskolába, ott fogadta őket az alulképzett tanársereg, és mi történt? Folyamatosan esett a közoktatás színvonala, hiszen a keveset tudó tanítókból lett az egyetemeken, főiskolákon tanító tanárok egy része, akik a kevés tudásukat adták át a következő tanári generációnak..

Ha a magyar futballra gondolok, nem tudom nem észrevenni a párhuzamot.


Mi hát a megoldás?

Az életben és az előző bejegyzésben mindent a pénzre fogunk, illetve annak nem létére. Aki megnézte a Hofi videókat, az biztosan emlékszik a poénra: „Tud úszni? -Nem. -És ha megfizetem?”

Először kormányzati és törvényhozási szinten kell fellépni a probléma megoldásához, nem apró lukakat tömködni a magyar futball permanensen süllyedő hajóján. (Ez amúgy igaz az egész közoktatásra és a hazai sportéletre is.)

Hogy ezt jól szemléltethessem, úgy döntöttem, itt és most megalakítom a Fociforradalom Pártot és nagy vonalakban azonnal közzéteszem a programomat is – a közelgő választások fényében úgy vélem, most stílszerű ez a forma.


Arra kérlek olvass és szólj bele te is abba a programba, amiben én és a FOCIFORRADALOM a megoldást látjuk, itt, ma, Magyarországon!

Várom a kérdésed, véleményed, javaslatod, építő kritikádat akár ide mint komment, akár e-mailben az info@kiddy11.hu e-mail címre!

Szívesen szánom a kérdéseid, véleményed közzétételére és megválaszolására a következő blogbejegyzést.


„Megreformálom a túlzottan megengedő stílusban működő iskolai rendszert
Bevezetem a mindennapos testnevelést, ami már nem a sportági alapmozgások megtanításáról szól, hanem jövő orientált testnevelés (Vass 2009), amely az alap mozgásmintákat megtanítva nyújt sokmozgásos sikerélményt a gyerekeknek. Az élményeken keresztül életformává, szokássá teszi a mozgást. Mivel a gyerekeknek fokozatosan belső igényévé válik a mozgás, a sport, a testnevelők már tudnak válogatni, és a megfigyelt mozgásuk alapján a gyerekeket a legmegfelelőbb sportág felé irányítani, ahol megtanulja a sportág alap és speciális mozgásanyagát.

A tanárok nevelő edző funkciót töltenek be
Folyamatosan konzultálnak és kapcsolatban vannak a sportági szakedzőkkel, a fociedzőkkel éppúgy, mint a többi sportág szakedzőjével. Mint minden más sportágba, úgy a futballedzésekre is jó mozgású, korosztályának megfelelően koordinált és kondicionált, a sport iránt elkötelezett gyerekek érkeznek, a válogatott fiatalokat könnyebben lehet megtanítani a sportág speciális mozgásanyagára.

Módosítom a sporttörvényt
Az új sporttörvény tartalmazza, hogy milyen végzettséggel milyen minimális anyagi és egyéb juttatásokat kell kapnia az edzőknek. Az egyesületeket kötelezem ennek betartására. Megalkotom a teljesen új alapokra helyezett többlépcsős, jól differenciált labdarúgó edzőképzést, ahol markánsan különválik a szabadidő sport és a profi sport már a gyerekfoci edző szinten is. Mivel más a lényege egy szabadidős foci edzésnek és más a lényege egy profi utánpótlás edzésnek, a szakember képzést is ennek megfelelően differenciálom. A sporttörvényben szabályozom az átigazolásokat is (erre külföldön számos jól működő modell van), a lényeg az, hogy a szabadidős, illetve kisebb egyesületeket ezekkel a korrektül leszabályozott átigazolásokkal és a korrektül kifizetett átigazolási díjjakkal motiválom, hogy minél több gyereket mozgassanak meg és ebből minél több tehetséget áramoltassanak a profi klubok felé. A kiválasztás egységes standardok mentén folyna az egész országban, hiszen eleve kevesen vagyunk és ebből a kevésből most a rossz kiválasztási struktúra miatt alig van, aki a tudásuknak megfelelő helyre kerül.
További intézkedéseimben fontos szerep jut a felnőtt futball renomé visszaállításának, mert ha a felnőtt foci megint olyan színvonalon és olyan körülmények között zajlik, hogy a hétvégi meccsre járás újra családi program lesz, akkor a bevételek is megnőnek és a klubok gazdálkodása is beindul!”
Ez utóbbiról Hemingway úr a szaksajtóban részletesen ír, érdemes elolvasni, mert tökéletesen felvázolja a működőképes futball ipar alapjait, amik egyáltalán nem teljesíthetetlenek, csak akarni kell.


Attól, hogy valamibe (itt-ott) pénzt nyomunk, még nem lesz automatikusan jobb


Rendszerszinten, globálisan és egy időben kell minden szegmenséhez nyúlni a hazai futballnak.

A szakemberképzésen, az iskolákon, az egyesületeken, a sporttörvényen és a felnőtt focin is egyszerre, egységesen szükséges a megfelelő változtatásokat megtenni.

E nélkül toldozás-foldozás lesz, és az bizony csak Hofi és Koós előadásában volt vicces.





Üdvözlettel: Kun István

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, megjegyzés írásnál mindig légy udvarias, és vállald a neved. Köszönöm!

Loading...