Ki határozza meg azt, hogy melyik gyerek mennyire tehetséges? Az edző? A klub vezetői?
Mik a fő szempontok? Meglegyen a létszám, vagy csak a minőség a lényeges?
Úgy gondolom, hogy ma Magyarországon a tehetség meghatározásának ezek nagyon fontos kérdései. Egy tehetséges gyerek életútját döntően befolyásolhatja a környezete. Hiszen ha ő kiemelkedően tehetséges, de a klub vezetőinek az a fontosabb, hogy meglegyen egy bizonyos létszám, az valószinüleg nem fogja segíteni az ő fejlődését. Míg egy olyan környezetben, ahol csak a minőség számít, esetleg egy kevésbé tehetséges gyerek is nagy teljesítményekre lehet képes.
Az én tapasztalataim egybeesnek azoknak a kutatásoknak az eredményeivel, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy minden gyerektől elvárható a kiválóság, azaz nekem, mint edzőnek úgy kell hozzáállnom a dologhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki a gyerekből.
A gyerekek pedig élvezik azt, ha nehéz feladatokat bíznak rájuk és pozitívan elvárják, hogy ezeket teljesítsék is, hiszen miután sikerült megcsinálni, óriási sikerélmény érzése tölti el őket. Ezzel el is érkeztünk a következő buktatóig. Kinek, mi a magas szint? Melyik gyereknek kihívás, melyiknek taszító ez a feladat, ez az elvárás? Ebben rejlik a gyerekfoci edző nagysága. Megtalálni az adott gyerekseregnek azt a tudásbeli színvonalát, ami alapján a feladatokat össze tudja állítani úgy, hogy azok elég nehezek legyenek ahhoz, hogy kihívást jelentsenek, de ne legyenek annyira nehezek, hogy taszítást, netán félelmet váltsanak ki a gyerekből.
Az eddigi tapasztalataim alapján a feladatok nehézségi fokozatai a következőek:
minél alacsonyabb technikai színvonalon áll egy gyerek, annál jobban élvezi azokat a sok mozgásos feladatokat, amiben a technikai pontosság kevésbé játszik döntő szerepet. Ebbe a sok mozgásos, gyors végrehajtásokat igénylő feladatokba lehet elrejteni a technikát javító gyakorlatokat, így több legyet is ütünk egy csapásra-gyors, sok mozgáshoz szoktatjuk a gyerekeket, amik még élvezetet is nyújtanak nekik és fejlesztjük a technikai képességeiket is.
Ahogy egyre jobban fejlődik a technikai végrehajtás minősége, úgy lehet egyre jobban a gondolkodást megkövetelő feladatok felé terelni a gyerekeket.
Itt még mindig elsősorban a feladat végrehajtásának a sebessége a fontos, amely magába foglalja a gondolkodás által kiválasztott jó megoldásokat. Így juthatunk el a legmagasabb szintre, ahol nagy sebesség mellett, gondolkodva technikailag tökéletesen végrehajtva végzik a feladatokat a gyerekek. A hiba sokszor abban rejlik, hogy egyszerűnek tűnő, de mégis bonyolult technikai megoldásokat követelő, kevés mozgást igénylő, monoton, sematikus feladatokkal edzik az edzők a gyerekeket, ami ellent mond a gyerek belső igényeinek, ezért rossz érzést vált ki belőlük. Így a tehetség meghatározása sem könnyű, hiszen nem a nekik való feladatokban kellene jól teljesíteniük.
Amennyiben az edző tisztában van a gyerekeinek a képességeivel és a fentiek alapján úgy állítja össze az edzéseit, hogy az mindig a gyerek teljesítő képességének a határait feszegeti és e mellett még pozitív elvárásokat támaszt a játékosai elé, mindegy, hogy milyen szinten fociznak, sikerélményük lesz.
A legnagyobb sikerélmény az egy edző számára, ha a gyerekek úgy mennek haza, hogy azt kérdezik, mikor lesz már a következő edzés?!
Az ilyen típusú edzések kihozzák a gyerekekből a kiválóságot, ami hozzásegítheti őket ahhoz, hogy ne a közvetlen környezetén múljon az, hogy ki tudja-e bontakoztatni a tehetségét vagy sem.
Ez az edzők felelőssége!
Szakíts az energiapazarló, sikertelen, idejétmúlt
gyereklabdarúgó képzési edzés módszerekkel!
Kezdd el gyermeked, játékosod olyan bomba edzésprogrammal képezni,
mely garantáltan kihozza belőle a maximumot!
MOST!>>
gyereklabdarúgó képzési edzés módszerekkel!
Kezdd el gyermeked, játékosod olyan bomba edzésprogrammal képezni,
mely garantáltan kihozza belőle a maximumot!
MOST!>>
cv
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, megjegyzés írásnál mindig légy udvarias, és vállald a neved. Köszönöm!