2009. szeptember 22., kedd

18 éven felülieknek!

cv
A foci tanítható vagy csak a fociban tehetségesek tudnak érvényesülni?
Jó a kérdés. Először azt kell tisztázni, mi is a tehetség fogalma, ki számít tehetségesnek a fociban?
Az alábbi cikkrészlet ennek a kérdésnek a sporttudományos szempontok szerinti megközelítését mutatja be - nyelvezetéből és a tartalom komolyságából adódón kifejezetten felnőttekhez szól.

A teljes cikk megjelenési helyéről és időpontjáról később még beszámolunk, azonban a véleményeket, és hozzászólásokat már most várjuk szeretettel!


A sportágak fejlődése és ezen belül a labdarúgás rohamos fejlődése indokolttá teszi a sportági tehetségek felismerésének, kiválasztásának fontosságát, időszerűségét.
Az edzők tapasztalatait, az edzői szem által közvetített (szubjektív) élményeket, érzéseket megkísérelhetjük laboratóriumi körülmények között modellezni, leírni. Általános vélemény, hogy a gyakorlati munka során kellene megoldásokat találni a tehetségek felismerésére. Emellett természetesen kívánatos lenne tudományos eredményekkel alátámasztani az edzői véleményeket, tapasztalatokat.

Azonban Singer és Janelle (1999) arra a következtetésre jutott, hogy a természetes kiválasztódás lassú és esetleg nem megfelelő sport választásához vezet.
Ez a mai magyar labdarúgásra nagyon is jellemző. Egyetértek a két szerzővel abban, hogy azokban a kis országokban, amelyek komoly szerepet szeretnének játszani a világ sportrendezvényein, egyre inkább a kutatásra, a tudományra kellene helyezni a hangsúlyt a kiválasztásban és a tehetség meghatározásban.

A leírt és elsajátítható tapasztalatokat minden edző alkalmazni tudja majd a saját munkájában, akár a pálya szélén is.

A tehetségek kiválasztása nem lehet egy egyszeri (keresztmetszeti) vizsgálat, egy együléses tesztelés, amely valószínűleg csak kevés képességfaktort tud egy időben vizsgálni.
A tehetség felkutatása, kiválasztása egy hosszú folyamat része kell, hogy legyen. A képzési rendszeren keresztülmenő gyermekek folyamatos megfigyelése, tesztelése, válogatása az egyik fő összetevője a kiválasztásnak. (Göltl, 2002) Fejlett futball kultúrájú országokban a képzés teljes ideje alatt egy tehetségkutató rendszeren mennek át a gyerekek. (Holt, 2002) Ez a tehetségkutató rendszer akkor a leghatékonyabb, ha az adott ország egész területén, minden klubnál azonos, vagy csak minimálisan tér el a helyi sajátosságoknak megfelelően. (Goncalves, 1998) Napjainkban, amikor a játékospiac teljesen nyílt, a világ bármely pontjáról lehet tehetséges játékosokat vásárolni, a szakemberek szorgalmazzák a saját nevelésű tehetségek nagyobb szerephez való jutását. (van Haren, 2009) Ehhez jól átgondolt képzési rendszer szükséges, amely a legkisebb kortól a felnőtt profi játékossá válásig segíti a játékosokat.

A magyar labdarúgó szakirodalom három életszakaszt különböztet meg a képzési rendszeren belül a tehetség kiválasztásra.
A 6-10 éves gyermekeket fel kell venni, ha jelentkeznek valamelyik egyesületben, hogy futballozni szeretnének. Hagyni kell őket edzésre járni és a megfigyelések alapján a tudásszintjének megfelelő csoportba osztani. A második szakasz 13-14 éves korra tehető. Itt már az edző tisztában van a játékos képességeivel, technikai, taktikai tudásával, gondolkodási színvonalával, fizikai állapotával. A harmadik szakasz 17-18 éves kortól kezdődik. Mire a játékosok ebbe a korba lépnek, addig az őket nyomonkövető edzők, nevelők teljes képet kapnak, arról, hogy felnőtt játékosként mi lehet a gyermekből. (Bicskei, 1998)


Íme a sporttehetséget meghatározó tényezők!

Pszichomotoros képességek
Ezek a képességek mindenütt szerepet játszanak, ahol testi ügyesség" vagy kézügyességre szükség van, ezért igen sok formában jelenhetnek meg. A kiemelkedő pszichomotoros képességekkel rendelkező fiatal a teljesítménykészség, és a reális életkörnyezet lehetőségeinek alapján a korátlag felett lévő olyan teljesítményeredményt céloz meg, amely egy aktív, pedagógiai eszközökkel kísért és szándékosan, edzésen keresztül irányított változási folyamat eredményét mutatja. Ez egy később elérni kívánt magas sportteljesítmény szintjén teljesedik ki célratörően. (Istvánfi, 1976)

Antropometriai feltételek
Ilyen mint a testmagasság, testsúly, izom- és zsírszövet viselkedése, a test súlypontja, a proporciók harmóniája (a testrészek közti harmónia);

Kondicionális képességek
Aerob, anaerob állóképesség, reakció- és akciógyorsaság, a gyorsaság kitartása, statikus és dinamikus erő, erőkitartás, hajlékonyság, ügyesség és a mozgás finomkoordinációja;

Koordinációs feltételek
Egyensúlyozó képesség, tér-, távolság- és tempóérzék, labdaérzék, muzikalitás, kifejezőkészség, ritmikus készségek;

Tanulási készség
Felfogóképesség, megfigyelő- és analizáló képesség, tanulási tempó;

Teljesítménykészség
Edzésszorgalom testi megerőltetésre való készség, kitartás, frusztrációtolerancia;

Kognitív irányítás
Koncentráció, motorikus intelligencia, kreativitás, taktikai érzék;

Affektív faktorok
Pszichés stabilitás, stressz legyőzése, versenyzési vágy;

Szociális feltételek
Szerepátvétel, csapatszellem.

-tehetséges sportoló kiválasztása

* szűrés: különböző adottságok és képességek, pl. futógyorsaság, állóképesség, mozgáskoordináció, játékképesség, sokoldalú fejleszthetőség, testmagasság, testsúly, biológiai fejlettség
* átmenet a kiválasztáshoz: eddigi sportfejlődés, fizikai teljesítőképesség, várható biológiai fejlődés
* kiválasztás: teljesítmény, tanulás, fizikai képességek, személyiség. (Nádori, 1990) (Harsányi, 2000)


A rátermettség bizonyos adottságokat jelent, amelyek környezeti hatásokra alakulnak és továbbfejlődnek, és szoros kapcsolatban vannak a tehetséggel.
A pedagógia megközelítésben a tehetséggondozásnak kettős feladata van, erős szilárd jellemé formálás és csúcsra juttatás, illetve negatív környezeti hatás kiküszöbölése. (Bíróné, 1977)

Bizonyított tény, hogy a személyiség fejlesztésében az egyén testi fejlődésében valamennyi képesség kölcsönhatásával számolhatunk.

A motoros képességek az egyén cselekvésének lényeges összetevőit alkotják, illetve a teljesítőképességnek is feltételei. A testi teljesítőképesség összetevői a motoros képességek (kondicionális, koordinációs, mozgékonyság), mozgáskészségek (alapvető és a sportági), és ezek kölcsönhatásai. (Balogh – Gegencsik, 1996)


A tehetség a személyiségnek az a meghatározott szerkezetű funkció-együttese, mely jóval átlag feletti teljesítmény végrehajtását teszi lehetővé, amelyik az egyén kiváló adottságain alapul, és amelynek fejlődését a társadalmi környezeti hatások és saját tevékenysége együttesen határoznak meg.

A tehetségnek csak szűkebb értelemben lényege a kiváló képesség. Abban a pillanatban azonban, amint kimondjuk valakiről, hogy tehetséges ember, akkor a tehetség fogalmához és lényegéhez hozzátartoznak nemcsak kiváló képességei, hanem az azt kibontakoztató, megvalósító belső személyi feltételrendszere is (pl., érzelmi töltése, szorgalma, meggyőződése, akarati kitartása). (Rókusfalvy, 1974.)

Véleményem szerint Harsányi (2000) komplex sporttehetség értelmezése fedi le a legjobban a sporttehetség fogalmát. Szerinte az tehetséges, akinek egészségi állapota, pszichikai, élettani, antropometriai, motoros és szociális adottságai kiemelkedőek. Ezen tulajdonságok szerinte a fejlődés és az érés egyes szakaszaiban olyan színvonalúak, és a felkészülés szakaszaiban olyan iramban fejlődnek, hogy megfelelő edzéstevékenység mellett csúcsteljesítmény és siker eléréséhez vezethetnek.

Ezekkel a tényezőkkel lehet körülírni a tehetség fogalmát, mint különböző képességek, készségek csoportját.

A labdarúgásra való kiválasztás egy hosszú, éveken át, tartó folyamat.
A tehetséges gyermekekhez tehetséges edzőkre is szükség van. Csak ők tudják igazán kibontakoztatni a kezük alá kerülő gyerekekben szunnyadó képességeket. A kiemelkedő képességű (tehetséges) tanulókkal való bánásmód ma még nincs kellőképpen kimunkálva, pedig a gyakorlatban fontos lenne e problémakör kidolgozása. (Nagy, 1968) Ez felmérhetetlen értékmegóvást, és értékfejlesztést segítene elő. A tanulás eredményességét meghatározó tényezők között szerepel a sportoló műveltsége, a sportoló emlékezetének fejlettsége, a sportoló gondolkodásának fejlettsége, a sportoló intelligenciája, és a sportoló kreativitása. A sportoló kiemelkedő képességének kibontakozásához, illetve a már meglévő értékek továbbfejlesztése szorosan függ a pedagógus-edző szakképzettségétől, személyiségétől, alkalmasságától, pedagógusi-edzői elhivatottságától.

Az egyik fontos kérdés éppen a pedagógus és a tanuló közötti kapcsolat.
A kreatív pedagógus és egy kiemelkedő képességű tanuló találkozása esetén a tanuló érdeklődése, ambíciója kielégül, képességei tovább fejlődnek. A másik lényeges kérdés a kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésével kapcsolatosan, hogy az oktatás legtöbbször hagyományos osztálykeretek között, részben kötött tantervvel folyik. Ezeknek a kereteknek a fellazítására sok kísérlet történik napjainkban. Azok a kísérletek ígérnek többet, amelyek kisebb egységekre, csoportokra bontják a csapatot, és a csoportok kapnak önálló, a képességeknek megfelelő feladatokat.

A labdarúgásra tehetségesnek kikiáltott gyerekek nem lehetnek csak egy szempontból tehetségesek.
Nem elégséges csak fizikailag vagy technikailag megfelelni a játék követelményeinek. Elsősorban a személyiségjegyek a mérvadóak, a gondolkodási színvonal és a tanulási sebesség megfelelő szintje után következhet a fizikai, labdarúgó technikai jegyek figyelembe vétele. A tehetséges gyermekeket ki kell válogatni a többiek közül és a nekik megfelelő edzésmódszerekkel felkészíteni őket a profi labdarúgásra. (Cabrini, 1999) Ehhez viszont megfelelő szakemberek szükségesek, akik tudásuk legjavát nyújtják minden pillanatban, amikor a gyermekekkel vannak, sőt még azon túl is. (Coerver, 1983) Egy teljes könyv sem lenne elég annak a leírására, hogy milyen és mennyi feltételnek kell egyszerre megfelelni és jelen lenni, ahhoz, hogy egy gyermekről ki merjük jelenteni, tehetséges. Mi minden szükséges ahhoz, hogy ez a tehetség a tudásához mért sportteljesítményt tudjon leadni éveken át.


Tapasztalatom, hogy azok a tehetségesnek kikiáltott gyerekek, akik nem kapták meg a tehetségüknek megfelelő képzést, mert mondván ők tehetségesek, nem kell velük külön foglalkozni, beleszürkülnek, elvesznek a sportág mezőnyében.
Az általam a 10 éveseknél leírt gondolkodási szintet mérő teszttel felmért ötven gyermekből hét játékosra lehetett azt mondani, tehetség.

Azóta eltelt hat év.

A hét fiúból hat NB I-es csapat utánpótlás csapataiban játszanak. Egy a másodosztályban. Ketten a korosztályos válogatatt állandó tagjai. (Kun, 2003)



cv

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, megjegyzés írásnál mindig légy udvarias, és vállald a neved. Köszönöm!

Loading...