Stúdióriport 2 - Minden, ami az elő-, és a háttérben van

- A mai futballéletet gyakorlatilag az MLSZ irányítja. Sikerült velük kapcsolatot találni, vagy kialakítani, megvolt a fogadó készségük, vagy ne adj isten, konkurenciát látnak a te kezdeményezésedben?

- Ez egy nagyon jó kérdés. A Magyar Gyereklabdarúgó szövetség megalakulása 2008 nyarán megtörtént. Ennek a szövetségnek lenne a feladata, hogy a nagypálya alatti korosztályokat, tehát az 5 és 11 éves kor közötti gyerekeket, mint szakmailag, mint tömegbázis kezelésben mozgassa. A bennem dolgozó erős társadalmi felelősség azt diktálta, hogy felajánljam nekik a KIDDY11 rendszerét, hiszen ki más, ha nem ők kellene, hogy ezt működtessék? Hosszú hónapok nyűglődése után a januári közgyűlésen azt a határozatot hozták, hogy semmilyen módon nem kapcsolódnak a KIDDY11 programhoz, még olyan szinten sem, hogy a két weboldal esetleg bannert cseréljen egymással. Én úgy gondolom, hogy innentől kezdve nyilvánvaló: saját lábon kell állnunk. Sajnos ez a történet is arrafelé tolódik, hogy bár szeretné az ember ezt a valóban egyedi és hasznos ötletet itthon „elsütni”, de mivel helyben nincs érdeklődés, előbb-utóbb lépnie kell, mivel külföldről többen is jelezték már érdeklődésüket a rendszer iránt.

- És azok a klubok, akikről már beszéltél? Hiszen nyilvánvalóan elsősorban a kluboknak lenne érdekük, hogy az utánpótlásukat megtalálják.

- A klubok nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, pláne a gyerekfutballt illetően. Főleg a kiemelt, NB1-es kluboknál lenne nagyon nehéz, még erre is pénzt keríteni, ráadásul a Gyereklabdarúgó Szövetség elindított egy olyan versenyeztetési rendszert, ami ugyan nagyon jól ki lett találva, de a klubok, azt kell mondjam, hogy ettől függnek, így ezt tekintik elsődleges irányadónak. Nagyon nehezen lépnek bele új dolgokba, nehezen szakadnak ki ebből, mert központilag, nagyjából egész évben irányítva vannak. Megvan a versenyrendszer, megvan az a szakmai irányelv, amit csinálni kellene, ők ehhez tartják magukat, így a mi megkereséseinkre csak a legbátrabbak reagálnak - egyelőre. Másrészről nem nagyon értik, hogy ezt a rendszert miért nem a Gyereklabdarúgó Szövetség működteti, ezért várakozó állásponton vannak, hogy akkor most merre is fog alakulni ez a dolog.

- Beszéltünk ugye már portálról, programról, de tulajdonképpen miből, hogyan alakult ki a KIDDY11, mint név?

- Ez a magyar nyelv, a magyar észjárás szójátéka. A kiddy kölyköt, kissrácot jelent, vagyis 11 kissrác. De fordíthatom úgy is, hogy a 11 angolul leírva eleven, akkor a KIDDY11 eleven kölyköt, eleven kissrácot is takar. Ráadásul, aki látja a logonkat, annak egyből mosolyognia kell a bőgatyás kis cérnafigurán. Nekünk ez is volt a célunk, hogy ha valaki ránéz erre a portálra, akkor egyből egy mosoly, egy jó érzés töltse el, lássa azt, hogy ez egy gyerekközpontú és gyerekbarát történet, és ahol sok mindent megtalál, ami egy ilyen korú gyerek neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges, nem csak a futballal kapcsolatosan, hanem az egészséges környezet, egészséges életmód kapcsán is.

- Én ránéztem, és tényleg csak gratulálni tudok, mert mint megjelenésében, mint a feltöltött tartalomban egy ritka jó portál, találtam én is olyan játékokat, amelyeket családdal, családon belül a gyerekekkel lehet játszani, az egészséges életmóddal összefüggő tartalmakat, vagyis tényleg nem csak szakmai információkat. De meg kell mondjam, nagyon jók a szakmai oldalak is. Nekem nagyon tetszett, hogy egyrészről a manapság közkedvelt társasági oldalak felé megy el, másrészt pedig nemcsak a gyerekek, a játékosok, hanem edzők, futballpályák, futballklubok is bemutatkozási lehetőséget kapnak.

- Azt mondják, régen azért is volt jobb a magyar futball, mert működött egyfajta grundrendszer. Hogy ezek a régi pályák megvannak-e, vagy nincsenek, azt nem tudom, de én a portálon lehetőséget nyújtok mindenkinek a MIAPÁLYA menüpontban, hogy feltehesse azokat a ma élő grundokat, pályákat, játszótereket ahol saját és környezetének futballélete folyik. Ezek nem kötődnek szükségszerűen klubokhoz, én magam is, ahol lakom, a városmajorban, a park játszótéri pályáján rendszeresen futballoznak gyerekek. Úgy gondolom, ezeket a most üzemelő pályákat össze lehet szedni, és ez az edzőknek megint egyfajta segítség, hiszen előre láthatják hol, és mikor játszanak majd a gyerekek. A gyerekek számára a lapon belüli közvetlen üzenetküldési lehetőséggel leszervezhető maguknak például az, hogy amikor nyaralni készül, és már tudja a helyet és a dátumot, rákereshet a MIAPÁLYÁ-n, hogy van-e ott focipálya? Játszik ott valaki? Tudok ott én is majd focizni? És máris útnak ered egy olyanfajta barátkeresés, sportbarátság kialakítása, ami kedvenc játékán, a futballon keresztül indul el, és ehhez bekapcsolódik a portálon a videó feltöltés lehetősége is. A helyileg máshol focizó gyerekekről a profiljukban bárki megtekintheti a magáról feltöltött videót, így a nyaraláskor becsöppenő alkalmi kis focista, akár előre fel is mérheti a helyi csapat, a játékosok szintjét. A gyerekek egymás közötti kommunikációja is messze mutat. Mikor egyikük azt mondja, „Te, délután felvesszük azt a dekázást? Felrakhatnánk a KIDDY-re” , és ezt hallja egy harmadik gyerek, és érdeklődik, ne adj isten el is megy velük, bár lehet, hogy focizni nem fog, de mindenképpen közösségben tölti el a szabadidejét, és olyan dolgokkal foglalkozik, ami az egészséges életmód felé viszi el a szabadidejét. A mai világban nagy szükség van rá, hogy irányelveket, jó irányelveket kapjanak a gyerekek.

- A weboldalon van egy on-line tanfolyam, melyet a saját programodból dolgoztál ki, erről szeretnélek pár szóban kérdezni.

- Ez a program a több mint tíz év edzői tapasztalatomnak és a hat éves kutatómunkának az eredménye. Az edzésprogramból nem csak on-line tanfolyam, hanem egy könyv is készült, mely éppen kiadót keres, és várja azt, hogy megjelenhessen. Gyakorlatilag azt szeretném ezzel a programmal elérni, hogy induljon be az a legendás edzők közötti kommunikáció, ami régebben megvolt, hiszen akkor az edzők leültek egymással, és nem, mint egy féltett kis titkot őrizték, hogy mit találtak ki, vagy azt hogyan alkalmazzák, hanem megbeszélték a dolgokat, és egymás ötleteiből építkeztek. Azt gondolom, hogy a weblap erre egy nagyon jó lehetőség az edzőknek, hogy az őket foglalkoztató kérdéseket feltegyék, hogy kommunikáljanak egymással, ki mit tud, vagy épp mit szeretne. Magának az edzésprogramnak egyetlen lényege van: hogy a gyerek érezze jól magát. Olyan edzést kell csinálni, amiben nem csak beszélünk róla, hanem tényleg figyelembe vesszük az adott korosztály fejlődés lélektani sajátosságait, a rájuk vonatkozó mozgástanulással, mozgásszabályozással összefüggő tudományos ismereteket, illetve, hogy hogyan épülhet ez bele a labdarúgásnak a speciális anyagába. Azok a csapatok, akiknél ezzel a programmal dolgoztam, kiemelkedő eredményeket értek el. Az edzésprogramban kreativitásra sarkalom a gyereket, ez által saját maga fogja magát nagyobb tempóra kényszeríteni, az edzőnek csak reagálnia kell erre, és felmérnie, hogy az adott lehetőségeken belül merre terelgesse a gyereket. Az edzésprogramban rejlő motivációs feladatokban a gyerekek sokkal nagyobb tempót diktálnak saját maguknak, mint amit az edző tudna nekik valaha is diktálni, és pontosan ez az oka, hogy az eddig a programban edzett gyerekek, a korosztályukhoz képest kivétel nélkül mind kiemelkedően teljesítenek.

folyt. köv.

(2009.02.09. Pelikán Rádió – Riporter: Madarassy Anikó)