Stúdióriport 1 - Minden, ami az elő-, és a háttérben van

Azt mondják, hogy Magyarország focinagyhatalom volt nem is olyan régen, és azt hiszem, sokan reménykedünk abban, hogy újra foci nagyhatalom lesz. Persze ebben a kérdésben nagyon fontos az utánpótlás helyzete, hiszen azok a gyerekek, akikben bízhatunk, azok talán csak most teszik meg az első rúgásokat.

Ma esti vendégünk Kun István, az utánpótlás helyzetének javítására tett nagyon érdekes kezdeményezésről számol be.

- A honlapotokon azt olvastam, kis focisták nagy forradalma. Ez egy program, nyilván kapcsolódik hozzá egy internetes portál, mint említettem. Honnan jött ez az egész ötlet, és mi az, amit szeretnétek megvalósítani?

- A kis focisták NAGY FORRADALMA egy jól hangzó szlogen, hisz végül is Magyarországon nagyon hosszú ideje beszélnek arról, hogy a gyereklabdarúgásban, illetve az utánpótlás labdarúgásban valamilyen érdemi változást kellene hozni. Én 10 éve vagyok utánpótlásedző és foglalkozom ezzel a témakörrel, ezért jól látom azt, hogy milyen változások, folyamatok zajlanak le e kérdésben. Azt gondoltam, hogy azt az eredményt, amit saját 6 éves kutatásommal elértem, itt az ideje közzé tennem valamilyen formában, és erre a legalapvetőbbnek az internet tűnt, így született meg hát a KIDDY11-kis focisták NAGY FORRADALMA.

- Mire irányult a kutatási munkád?

- A pályám során én is, mint minden edző, szembesültem a gyereklabdarúgásban jelenlegi kiválasztásának rendszerével, hogy milyen útmutatóak az irányadóak egy 6, 8, 10 éves gyerekről a tehetségének meghatározásával kapcsolatban, hogy eldönthessük: kell e vele például emelt szinten is foglalkozni, vagy nem. Erre irányultak a kutatásaim is a Magyar Testnevelési Egyetem doktori képzési körében, és végül a gondolkodási szint felmérésében találtam meg a számomra meggyőző mutatót.

- Lehet, hogy én nagyon rosszul látom, de mint focista gyerekeket nevelő gyakorló anyuka, az a tapasztalatom, hogy ha a szülő nem megy oda, ha a szülő nem viszi, akkor a gyerekek a helyi fociklubokból nemigen kerülnek feljebb. Ráadásul itt rögtön közbeszól az, hogy kinek mennyi pénze van ahhoz, hogy nagyobb klubokba, akár megyeszékhelyekre, akár Budapestre hordja a gyerekeket válogatásra, vagy edzésre.

- Igen, ez pontosan így van, és a Portálnak pontosan ez is az egyik alapvető célja. Nemtől, kortól, földrajzi adottságoktól, és anyagi helyzettől függetlenül, minden tehetséges gyerek megmutathassa magát a szakma előtt. A lapra olyan futballspecifikus regisztrációval lehet bejelentkezni, ami alapján a profiljában azonnal kiderül, mióta futballozik, hol futballozik, milyen poszton játszik, mit szeret benne, még azt is, melyik lábát használja, a profiljába pedig képeket és akár videót is feltölthet magáról, ahogy technikázik, trükközik. Tehát a lapon minden olyan, futballal kapcsolatos dolgot el tud magáról mondani, amivel be tudja bizonyítani a nagyközönségnek, hogy ő tehetséges. A KIDDY11 megteremti, hogy azok a klubok, akiknek nincs apparátusa a körzetén kívül eső kisebb klubok feltérképezésére, hogy elmenjen, vagy toborzókat szervezzen, az internet segítségével, on-line módon, a nap 24 órájában tudja keresni a neki kor, poszt és lakhely szerint megfelelő gyerekeket. Ezt megtámogatva működik egy olyan keresőrendszer (LESs), ahová az edző, vagy klubvezető be tudja írni, hogy 9 éves, ballábas támadó kell a csapatomba, ebben és ebben a megyében, vagy városban, és ez után, mivel a regisztrációban és a bővített profilban minden adata megvan a gyereknek, azonnali találatokat kap, és a kiválasztottaknak rögtön üzenetet is küldhet, azonnal kapcsolatba is léphet velük. A lap tehát nem csak a gyerekeknek akar segíteni, hogy megmutathassák a tehetségüket, hanem a kluboknak is, hogy hosszú és fárasztó szervezések helyett, „karosszékből” tudjanak első körben, de hatékonyan és célzottan keresni.

- Említetted, hogy edzősködsz, illetve több évig végezted a felmérési munkádat. Azt gondolom, ezek után neked jó rálátásod van arra, mennyire tehetségesek ezek a gyerekek. Véleményed szerint mikor kellene elkezdeni a valódi kiválasztást?

- A rendszer, ami alapján én dolgozom, abból indul ki, hogy feltettem magamnak a kérdést: „miért is szeret egy gyerek futballozni?” A gyerek azért szeret futballozni, mert lejön és gól akar lőni, örömet talál a fociban. Az egész kiválasztásnak, a gyerekfutballnak az a lényege, hogy maga a gyerek örüljön, sikerélményhez jusson. A kiválasztás már az első edzésen elkezdődik, hiszen a gyereknek úgy kell hazamennie, hogy anya, apa, én futballozni akarok, tehát nem lehet egy olyan csapatban, ahol nála sokkal gyengébbek, vagy sokkal erősebbek játszanak. Hasonló képességű gyerekek a csapatban egymást tudják motiválni, húzni, bíztatni, így egymást juttatják sikerélményhez. Én úgy gondolom, hogy alapszinten a kezdetektől, akár úgy is, hogy csapaton belül kiscsoportokra elosztjuk őket, de valamilyen szelekciót kell alkalmazni, azért, hogy a gyerek hozzájuthasson a már említett sikerélményhez.

- És te hány éves kortól gondolod, hogy érdemes a gyerek futballképességeit figyelemmel kísérni?

- Gyakorlatilag ma már 5-6 éves koruktól elkezdik a szülők futballra járatni a gyerekeket, van rá lehetőség ovifoci szinten. Nagyon egyszerű fizikai jelei vannak annak lemérésére, hogy valakinek megvan e a kellő affinitása a „lábbal való labdarúgásra”, úgymond. Azt értem ez alatt, hogy a lábfej akaratlagos mozgatását az első pillanatokban fel lehet mérni egy egyszerű gyakorlattal. Ha egy olyan óvodáskorú gyerek felé gurul a labda, akinek van affinitása, akkor lábbal érinti a labdát. Ha ez nincs még meg, akkor leguggol, és egyszerűen megfogja, vagyis kézzel állítja meg a labdát. De jó teszt a szabad játék is, engedjük őket játszani. Meg fogjuk látni, hogy egyes gyerekek nézik, és nem szállnak be a játékba. Vannak, akik szaladnak a pályán, de különösebben nem fognak a labdához érni, vagy mások megszerzik a labdát, de ha szerelik őket, azt sem bánják, nem küzdenek a labda visszaszerzéséért. És lesz egy csoport, ami folyamatosan arra törekszik, hogy nála legyen a labda, akik ha elvesztik, azonnal vissza akarják szerezni. Ezek alapján az első edzéstől fel lehet állítani a már említett kiscsoportokat. Sajnos nem mindenhol van erre lehetőség, már, hogy megbontsuk a csapatot, de mindenképpen figyelnie kell erre az edzőnek, és ha látja a különbségeket, lehetőséget kell adnia a gyerekek számára, hogy a szintjüknek megfelelő feladatokat végezhessenek, tehát megteremteni, hogy az edzésen minden gyerek sikerélményhez jusson.

folyt. köv.

(2009.02.09. Pelikán Rádió – Riporter: Madarassy Anikó)