Bármilyen sportot nézzünk, csak a belső motivációval rendelkező gyerekek fognak később kiemelkedő teljesítményeket produkálni. De mi is az a motiváció és mi határozza meg? Milyen hajtóerő kell működjön a gyerekben, hogy végül élvonalbeli focistává váljon? Az előző bejegyzéshez képest merülj velem most mélyebb, tudományos vizekre, ebben az utánpótlás nevelés tekintetében igen kardinális témában.A motiváció az, ami cselekvésre késztet (mint ahogy az éhség a táplálékhiányos állapot), vagyis a motiváció a nem tudatos szükségleti állapot tudatos megélése. A cselekvés, amelyre a motívum késztet, ösztönöz bennünket, rendszerint valamilyen szükséglet vagy ezzel valamilyen, sokszor igen távoli, áttételes kapcsolatban levő igény kielégítése (pl. jutalom, elismerés, előléptetés, kitüntetés, stb.).
Alapvetően a motivációs állapotok irányítják és aktiválják viselkedésünket
Tudatosan megválaszthatjuk, hogy motívumaink alapján cselekszünk-e, de a motivációk már tudatalatti szinten is kifejtik hatásukat – gondolj csak a reklámok „rejtett meggyőző ” hatására. A motiváció forrásai a belső késztetések és külső ösztönzők. A külső ösztönző tényezők a motivált viselkedés célpontjai és ezért egyben jutalom-értékek is. A szükségletek és igények hierarchikus rendben határozzák meg cselekedeteinket, erre jó példa a Maslow-féle piramis modell.
McClelland „Kapcsolat – Teljesítmény – Hatalom” (KTH) elmélete
Ez az elmélet a szervezeti környezetben ható tanult motivációk köré épül, amelyek nincsenek egymással alá-fölérendeltségi viszonyban.
A Hatalom-igény pedig az a törekvés, hogy hatással, befolyással legyen a személy másokra, tekintélyre tegyen szert.
A tanulás eredményességét nemcsak a kognitív képességek, hanem az egyén motivációs háttere is meghatározza
Az intrinzik, a belső motiváció a megismerő tevékenység egyik energiaforrása, s feltétele a tartós, perspektivikus tanulási magatartás kialakulásának.
A motiváció egyik típusa - amely mindenfajta tanulási tevékenységben alapvető – a közvetlen, tárgyra irányuló, belső indíték (primer, intrinzik motiváció), amely érdeklődésben, kíváncsiságban, a probléma által okozott feszültségben jut kifejezésre.
A szekunder (extrinzik) motiváció a feladattól, a tevékenység tárgyától rendszerint független külső indíték. Ilyen a jutalom, dicséret, az érdek, a versengésben létrejövő önérvényesítés, a büntetéstől való félelem (Kósáné és mtsi., 1984).
Az intrinzik motiváció összetevői Johnson (1979) szerint a motiváció pedagógiai-pszichológiai megközelítését adja
Eszerint négy lényeges szükséglet képezi az intrinzik motiváció forrását.
a) Kompetenciamotiváció
Szükséglet a környezettel való hatékony interakcióra, melynek eredményeképpen az egyén megéli a növekedés élményét (White, 1963). Amikor a környezettel való interakció sikeres, az egyén örömöt él át, pozitív érzése lesz magáról. Ez az elégedettségérzés adja a további motivációt a tanulásra, így a tanulás és a teljesítmény belső megelégedettséggel jár, és jutalmazó önmagában. A hatékonyság érzése tanulás útján alakul ki, a múlt sikeres és sikertelen eseményei hatására.
b) Teljesítménymotiváció
A teljesítménymotiváció egy késztetés arra, hogy valamit jól csináljunk, megfeleljünk egy-egy elvárásnak. A tevékenység nem a haszonért vagy a státusért történik, hanem a "jól csinálás" élvezetéért. Két tendencia mutatkozik meg itt: sikert elérni és kudarcot elkerülni.
c) Önmegvalósítás
A növekedés, a fejlődés, saját potenciál teljes kihasználásának szükséglete. A humanisztikus pszichológia ezt tekinti az élet céljának (Goldstein, 1940, Maslow, 1969, Rogers, 1959).
d) Az egyensúly szükséglete
Ez a szükséglet a kognitív fejlődés előmozdítója. Piaget (1993) hangsúlyozza, hogy a kognitív fejlődésben van egy késztetés a környezettel való interakcióra annak érdekében, hogy a kognitív funkciók állandó működésben legyenek. Az új ismeretek asszimilációja egyensúlytalanságot szül, majd a törekvés az egyensúlyra új struktúrát teremt.
Belső motiváció nélkül nincs tartós, eredményes tanulás,
nincs kiemelkedő teljesítmény!
Alapvetően a motivációs állapotok irányítják és aktiválják viselkedésünket
Tudatosan megválaszthatjuk, hogy motívumaink alapján cselekszünk-e, de a motivációk már tudatalatti szinten is kifejtik hatásukat – gondolj csak a reklámok „rejtett meggyőző ” hatására. A motiváció forrásai a belső késztetések és külső ösztönzők. A külső ösztönző tényezők a motivált viselkedés célpontjai és ezért egyben jutalom-értékek is. A szükségletek és igények hierarchikus rendben határozzák meg cselekedeteinket, erre jó példa a Maslow-féle piramis modell.
McClelland „Kapcsolat – Teljesítmény – Hatalom” (KTH) elmélete
Ez az elmélet a szervezeti környezetben ható tanult motivációk köré épül, amelyek nincsenek egymással alá-fölérendeltségi viszonyban.
A Kapcsolat-igény, ahol elfogadottság, szeretettség vágya hat motívumként, amely társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására készteti a személyt.
A Teljesítmény-igény, ahol célok elérésére, sikerre való törekvés motiválja a cselekvést.A Hatalom-igény pedig az a törekvés, hogy hatással, befolyással legyen a személy másokra, tekintélyre tegyen szert.
A tanulás eredményességét nemcsak a kognitív képességek, hanem az egyén motivációs háttere is meghatározza
Az intrinzik, a belső motiváció a megismerő tevékenység egyik energiaforrása, s feltétele a tartós, perspektivikus tanulási magatartás kialakulásának.
A motiváció egyik típusa - amely mindenfajta tanulási tevékenységben alapvető – a közvetlen, tárgyra irányuló, belső indíték (primer, intrinzik motiváció), amely érdeklődésben, kíváncsiságban, a probléma által okozott feszültségben jut kifejezésre.
A szekunder (extrinzik) motiváció a feladattól, a tevékenység tárgyától rendszerint független külső indíték. Ilyen a jutalom, dicséret, az érdek, a versengésben létrejövő önérvényesítés, a büntetéstől való félelem (Kósáné és mtsi., 1984).
Az intrinzik motiváció összetevői Johnson (1979) szerint a motiváció pedagógiai-pszichológiai megközelítését adja
Eszerint négy lényeges szükséglet képezi az intrinzik motiváció forrását.
a) Kompetenciamotiváció
Szükséglet a környezettel való hatékony interakcióra, melynek eredményeképpen az egyén megéli a növekedés élményét (White, 1963). Amikor a környezettel való interakció sikeres, az egyén örömöt él át, pozitív érzése lesz magáról. Ez az elégedettségérzés adja a további motivációt a tanulásra, így a tanulás és a teljesítmény belső megelégedettséggel jár, és jutalmazó önmagában. A hatékonyság érzése tanulás útján alakul ki, a múlt sikeres és sikertelen eseményei hatására.
b) Teljesítménymotiváció
A teljesítménymotiváció egy késztetés arra, hogy valamit jól csináljunk, megfeleljünk egy-egy elvárásnak. A tevékenység nem a haszonért vagy a státusért történik, hanem a "jól csinálás" élvezetéért. Két tendencia mutatkozik meg itt: sikert elérni és kudarcot elkerülni.
c) Önmegvalósítás
A növekedés, a fejlődés, saját potenciál teljes kihasználásának szükséglete. A humanisztikus pszichológia ezt tekinti az élet céljának (Goldstein, 1940, Maslow, 1969, Rogers, 1959).
d) Az egyensúly szükséglete
Ez a szükséglet a kognitív fejlődés előmozdítója. Piaget (1993) hangsúlyozza, hogy a kognitív fejlődésben van egy késztetés a környezettel való interakcióra annak érdekében, hogy a kognitív funkciók állandó működésben legyenek. Az új ismeretek asszimilációja egyensúlytalanságot szül, majd a törekvés az egyensúlyra új struktúrát teremt.
A tanulság tehát ugyan az, mint az előző, a témával könnyedebb formában foglalkozó bejegyzésemének:
Belső motiváció nélkül nincs tartós, eredményes tanulás,
nincs kiemelkedő teljesítmény!
Kun István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, megjegyzés írásnál mindig légy udvarias, és vállald a neved. Köszönöm!