Egy klasszikus szívás

Ma kedvem támadt kicsit elírogatni a kisjátékok és a technikai feladatok kapcsolatának egy olyan elegyéről, melyet a hazai edzők rendszerint fenékig megszívnak.

A labdarúgás fejlődését célzó vizsgálatoknak mára egyre többször középpontjába kerül a felkészítés és az edzés újszerű lehetőségeinek kérdése. Egy hagyományos fociedzésen – talán a tiéden is – a feladatok 60%-át a technikai feladatok gyakoroltatása teszi ki és a maradék mindössze 40%-ba zsúfolódik bele minden más összetevő. Jó pár kutatóban felmerült a kérdés: a döntő többségű technikai feladatmegoldás dacára miért nem tudják egy mérkőzésen a játékosok a technikai elemeket végül tökéletesen végrehajtani?

Vitathatatlanul szükség van a technikai elemek tiszta gyakorlására, hiszen csak így lehet megtanítani különböző speciális elemeket, ilyen például a Cruyff fordulat. A gikszer ott csúszik be – ahogy a nemrég megjelent könyvemben és számos publikációmban is többször leírtam – hogy a technika önmagában való, funkció nélküli gyakoroltatása koránt sem lesz garancia arra, hogy a gyerekek e modulokat át tudják majd ültetni a valós játékhelyzetbe! Edzésen ellenfél nélkül, a saját mozgási sebességükön könnyedén végrehajtják a technikai elemeket, azonban mérkőzés közben, ahol az ellenfél zavar és a játék sebessége esetenként gyorsabb, mint az edzésen megszokott gyakorlási sebesség már lényegesen nehezebb a kivitelezés.

A kisjátékok alkalmazása az edzésben bizonyíthatóan jobban fejleszti a technikai tudást, a taktikai érzéket és az erőnlétet, mint ha ezen összetevőket külön-külön edzenék. Akkor az edzéseken miért nem csak kisjátékot játszatunk a gyerekekkel? Miért nem teszi mindenki magáévá az egyszerű szabályt: a technikai elemeket először önmagukban kell megtanítani, csak utána lehet mérkőzésszerű helyzetekben gyakoroltatni őket!

Aki próbálta már tudja, ez a kezdő játékosoknál a legnehezebb feladat. A kisjátékok alkalmával nagy a nyomás, a kis területen a kevés játékos miatt felgyorsul a játék. De pontosan ez a lényeg is, mert így a gyerekek nem tudják magukat kivonni a játékból, nem hezitálhatnak, nem várhatnak arra, hogy a társuk majd bármit megtesz helyettük. Aki viszont még kezdő és nincs még a szükséges technikai szinten, annak lehet, hogy e játékokban kevesebb lesz a sikerélménye, valószínű nem is fogja szeretni az ilyen jellegű feladatokat.

Ha te a csapatodnak igazi megoldást keresel, további szívás helyett találd meg nekik inkább a helyes arányokat! Mert ha a fizikum, technikai/koordinációs képesség, taktikai/kognitív képességek hármas egységéből bármelyik is hiányos, nem fog működni a játék. Erőnlét nélkül nem lehet sem taktikát, sem technikát jól végrehajtani. Hiába a tökéletes fizikum és a tökéletes technika, ha nem érti a gyerek a játékot, illetve hiába tudja a játék minden csínját-bínját, ha technikailag nem tudja megvalósítani.

Edzőként arra érdemes törekedned, hogy a saját csapatod játékosaira szerkeszd meg az edzésanyagokat. Neked kell tudnod, hogy milyen arányban van szükség tisztán technika tanulásra, tisztán taktika tanulásra és tisztán erőnléti edzésekre, illetve az ezeket a faktorokat tömörítő kisjátékokra.

A tiszta tanulási fázisokat célszerű lerövidíteni, illetve már ott valami kényszerítő helyzetet betenni (az időkényszer erre tökéletes megoldás lehet). A kisjátékok szabályrendszerét, a pálya méretét és játékos létszámát is a gyerekek tudásszintjéhez igazítanod, hogy a sikerélménnyel motivációt kapjanak. Később, ahogy fejlődnek a srácok, úgy lehet a területet is csökkenteni és egyéb kényszerítővel (pl. érintésszám megkötéssel) feladatokat adni a játékosaidnak.


A KIDDY11 könyvben számos ilyen, un. „Labdarúgókirály Képző” gyakorlatot találsz. Ezekből az egyik az alábbi gyakorlat, mely a 9 - 10 éves korosztály számára készült – úgy neveztem el: KÉNYSZERÍTŐ.

Erősségei (5 pontos skálán)/ Technika:4; Taktika:4; Erőnlét:5; Egyéni játék:4; Csapat játék:4
Szükséges 4 játékos, 1 labda
Feladat 2:1 elleni játék, a kapuban kapussal. A kapuelőtérben csak a kapus tartózkodhat, sem a támadók, sem a védő nem léphet be a területbe. A kapuelőtér előtti területben helyezkedik a védő, a terület előtt pedig a két támadó a labdával. A támadók feladata, hogy a területen belül passzal kijátsszák a védőt, és még a kapuelőtérre való belépés előtt kapura lőjenek. A védő feladata megakadályozni a lövő helyzet kialakítását és a kapura lövést. Ha a védő meg tudja akadályozni a kapura lövést, pontot kap.
Variáció Játszasd időkényszerrel a játékot (pl. 30mp áll a rendelkezésre, a támadás befejezésére)
Hasznos A Kényszerítő távoli lövésekre tanítja a támadókat. Mivel messze van a kapu, pontos előkészítés szükséges, csak tiszta lövőhelyzetből leadott lövésnek van esélye a gólra. A védő segíti a kapus munkáját azzal, hogy zavarja, lehetetlenné teszi a tiszta lövőhelyzet kialakítását a támadónak. Így a kapusnak csak a védő által le nem fedett kapurészt kell őriznie, ezzel fejlődik a kapus is.
Tipp:) A kijelölt távolságot a csapat lövő erejéhez mérd, így juthatnak sikerélményhez a támadók is!

A magyar foci tradicionálisan a játékos futballt képviseli. Mivel a nemzetközi trend is erre mutat, most szinte nincs is más dolgunk, mint a régi grundokat – ahol folyton kisjátékokat játszottak a gyerekek – modern formában bevinni az edzésre és ezzel a módszerrel készíteni fel a jövő hazai labdarúgóit. Nincs már szükségünk arra, hogy megvárjuk, amíg külföldön kitalálják, kidolgozzák a módszert; mi magunktól is kitalálhatjuk azt a sikerorientált képzési módszertant, amit újra megcsodálhat a világ!

Kun István