Aki sokat sportol, annál kevésbé jelentkezik éhségérzet. A vékonyabb nők esetében találóbb az előző kijelentés, a súlyfelesleggel küzdők viszont a sportolás ellenére is érzékelik az éhséget - állítják amerikai tudósok a fitforfun internetes portálon megjelent cikkben.
Az, hogy elég néhány falat, vagy farkasétvágyunknak nem tudunk megálljt parancsolni, első sorban szervezetünk leptin-szintjétől függ. Az 1994-ben felfedezett hormonnak fontos szerepe van a zsíranyagcserében. A zsírsejtek által kiválasztott anyag ugyanis a véráramba jut, s így az étvágyra és az anyagcserére hatva befolyásolja a testtömegünket. A leptin az étvágy "szabályozása" mellett a testet is aktivizálhatja, hogy az a felesleges kalóriákat a mozgás által egyszerűen elégesse. A túlsúlyosak esetében a leptinszint minden felesleges kilóval egyre csökken, s így a csökkent koncentrációjú anyag nem tudja szabályozó funkcióját betölteni.A Katarina Borer által vezetett amerikai kutatócsoport arra a kérdésre kereste a választ, hogy a sport milyen szerepet játszik az éhségérzetet tekintve. A michigani egyetem kutatói vizsgálódásukba tíz vékony és ugyanannyi "fajsúlyosabb" nőt vont be. Az összesen húsz résztvevőnek napi három étkezés állt rendelkezésére, hogy addigi testsúlyát tartsa.
Edzés pontos terv szerint
A kísérletben szerepet vállaló nőket három különböző feladatba vonták be összesen három napig: míg az egyik csoport a kényeztető kényelem "megpróbáltatásainak" tette ki magát, azaz pihent, a másik társaság tagjainak reggel és délután ezer kilokalóriától kellett a futópadon megszabadulnia. A kutatók a tréninget végzőket két további alcsoportba osztották a sport intenzitása szerint: a keményebb fokozatban tíz intervallumban kérték őket arra, hogy 7 és fél percig tempósan gyalogoljanak.
A "tempósan" kifejezés a maximális teljesítmény 80 százalékát jelentette, s az egyes etapok között 10-10 perces pihenési időt kaptak a regenerálódásra. A könnyített üzemmódú csoport csak fele ennyire megterhelő feladatot kapott: összesen 15 percig kellett sétálniuk a maximális sebességük mindössze 40 százalékával.
Míg a teszt résztvevői többé-kevésbé megszakadtak az erőfeszítéstől, a kutatók sem tétlenkedtek: szabályos időközönként vért vettek a csoportok tagjaitól, hogy azok hormonszintjét pontosan ellenőrizni tudják. A feladathoz az is hozzátartozott, hogy a nők az egyes étkezések előtt egytől tízig terjedő skálán meghatározzák, mennyire érzik magukat éhesnek.
Nagyobb testsúly = nagyobb étvágy
Az eredmények kiértékelése után a kutatók megállapították, hogy a túlsúlyos nők esetében a tréning során nem csökkent az éhségérzet, s ez - ahogy korábban Borer és csapata is feltételezte - azt jelenti, hogy a túlsúlyosak leptin-szintje jóval magasabb vékony társaikénál. Az arányos testalkatúak az edzés után jóval kisebb éhségérzetről adtak tanúbizonyságot, ami arra enged következtetni, hogy a fizikai megterhelés hatására jelentősen csökkent szervezetükben a leptin koncentrációja.
"Az, hogy a túlsúlyosak étvágyának csökkenése a mozgás ellenére sem következett be azt jelenti, hogy ők folyamatosan ki vannak téve a felesleges kalóriabevitel veszélyének" - figyelmeztet Katarina Borer. A tudósok véleménye szerint kutatásuk arra hívhatja fel az orvosok és terapeuták figyelmét, hogy a túlsúlyosak testmozgása önmagában nem jelenti az esetleges fogyókúra sikerét, ha a mozgás során nem csökkent éhségérzetneknek nem tudnak megálljt parancsolni.
Többet megtudhatsz a témáról a www.webbeteg.hu-n ITT
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérlek, megjegyzés írásnál mindig légy udvarias, és vállald a neved. Köszönöm!