2009. június 26., péntek

Az alkalmasság kérdése

cv
Gyermekként mindannyian tudni akarjuk: „Képes vagyok megcsinálni?“
Ez alatt azt értjük, hogy rendelkezünk-e kellő hozzáértéssel, ésszel, és a tanuláshoz, a gyakorlati dolgok megoldásához, és a saját megoldásaink megtalálásához elengedhetetlenül szükséges dolgokkal.
A gyerekek megfigyelik, hogy a számukra fontos felnőttek (edzők) „beugranak-e“ helyettük, hogy megmentsék őket, mikor új dolgokat kell megtanulniuk, vagy bíznak bennük, és hagyják, hogy megtanulják saját maguk megtenni a dolgokat.

Vajon Te, mint edző, vagy szülő, melyik kategóriába sorolnád magad?

Ha sikerrel veszik a növekedésükkel járó egyszerűbb kihívásokat (például: megtanulnak olvasni, egy új játékot játszani, biciklizni, táncolni, vagy egy verekedős osztálytárssal elbánni, stb.), akkor azt a következtetést vonják le, hogy ügyesek, és megvan bennük az a valami, amivel később sikeresen és hatékonyan tudnak teljesíteni az életben. Ellenben, ha azt látják, hogy állandóan megmentésre szorulnak, különben kudarcot vallanak, vagy a szülők, tanárok, edzők és a pajtásaik azt sugallják nekik, hogy önmaguk erejéből nem képesek a sikerre, hogy kész „csődtömegek”, akkor a kudarcot viszik magukkal üzenetként a felnőttkorukba.

A gyerek sajnálatosan ügyetlennek gondolja magát, ha azt látja, hogy a szülei állandóan sietnek helyette megtenni a dolgokat, az edzőjük folyton megmondja, mit tegyen a meccsen, mielőtt még ő maga gondolkodhatna.
Ilyenkor a gyerek azt a következtetést vonja le, hogy nem elég ügyes. Az ilyen „hadd csináljam meg helyetted“ jelenetek ismétlődő láncolata a következő üzenetet hordozza: „Lassú vagy és ügyetlen.“ Akár elégedetlenségének ad hangot a szülő, edző, amiért a gyerek képtelen kiállni magáért és megvívni harcait, akár átbeszélve vele a dolgokat segít neki, hogy szembe merjen szállni a verekedőkkel, „mentális fényképalbumában“ a gyerek minden képet megőriz saját alkalmasságával kapcsolatban.

Azok, akik túlságosan függnek a tekintélyt képviselő személyektől (edzőktől), rendkívüli módon vágynak arra, hogy szeressék őket ezek az emberek.
Ezért láthatjuk azt, hogy kívülről bár úgy tűnik, indokolatlanul szigorú az edző, mégis bálványként szeretik a gyerekek. Ezek a gyerekek felnőttként gyakran olyan munkát végeznek, ami mélyen alulmúlja veleszületett tehetségüket vagy intelligenciájukat, és úgy tűnik, az a hit vezérli őket, hogy ennél többre nem is képesek. Ez többnyire azért van így, mert valóban nem képesek elhinni, hogy többre lennének képesek.

Másrészről viszont azok, akik eltökéltek, függetlenek és felelősségteljesek, hiszik, hogy irányítani tudják a dolgokat.
Hozzáértésüket mindennapi teljesítményükkel demonstrálják. Ez nem csak abban segíti őket, hogy a maguk egyedi és különleges módján haladjanak előre, hanem megerősíti a saját alkalmasságukba vetett hitüket is. Más szóval: ahogy egyre érettebbé válnak, úgy erősödik a saját képességeikbe vetett hitük is.

A most megismert pszichológiai tények fényében valljuk be, elgondolkodtató, milyen hatás éri a gyerekeket egy foci edzésen-meccsen az edző, és a szülők viselkedése alapján.

(A folytatást itt találod!)


cv

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, megjegyzés írásnál mindig légy udvarias, és vállald a neved. Köszönöm!