Miért sérülünk idegenben?

Mára kiderült: érzékeny húrokat pengettem meg, mikor egy előző bejegyzésemben azt mertem mondani: a magyar futballisták „megütik fizikailag a nemzetközi szintet”.

De akkor miért sérül le sok fiatal magyar játékos idegenben? Miért mondja, hogy nem tudta felvenni a versenyt a kintiekkel mikor arról kérdezik, miért jött vissza? - kérdezheted joggal.

Nem szoktam külön az erőnlét témájában cikkezni, a kijelentésemmel kapcsolatos heves bírálatok most mégis erre ösztönöztek. Ebben a bejegyzésben megosztom veled a fizikai felkészítéssel kapcsolatos számomra legfontosabb téziseket, összefüggéseket, saját gondolataim és tapasztalataim.

Jelenleg nincs erőnléti edzőképzésünk

Ez tény. Hazánkban sajnos sehol nem tanítják, holott nemzetközi szinten ez egy igen komoly szakma, Guardiola sem véletlen vitte magával az erőnléti edzőjét a Bayernhez.

Külföldön a fizikai felkészítés tárgyi tudásával az erőnléti edző rendelkezik. A csapatedzőnek elég az eszköztudás, vagyis, hogy az adott témának kik a szakértői és hol tud utánanézni, amennyiben szüksége van tárgyi tudásra.

A modern polihisztor fehér holló, még fehérebb a magyar fociedzők között. Mégis, itthon egy csapatedzőnek kell tisztában lennie az olyan alapfogalmakkal, mint gyorsaság, állóképesség, erő, és, hogy ezeket a képességeket milyen módszerekkel tudja fejleszteni. Neki kell tudnia, milyen energianyerési-vesztési folyamatok mennek végbe a szervezetben a terhelés hatására, hogy ezeket kinél, mikor, hogyan kell alkalmaznia a képzés folyamán, és ismernie kell azokat a mérési eljárásokat is, melyekkel információhoz juthat saját játékosa fizikai állapotáról.

Kell, de inkább kellene.

Selye féle stressz-elmélet

Csapatedzőként - erőnléti edző híján - neked kell megértened a fentebb leírt fizikai képességek mibenlétét, tulajdonságait, fejleszthetőségét és alkalmazhatóságát, és ehhez nélkülözhetetlen ismerned a Selye féle stressz-elméletet.

Selye János osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész volt, és mint a stressz kutatója szerzett világhírt. Megfigyelte, hogy akármi is „támadja meg” a szervezetet, az általános, egységes választ vált ki, tehát a szervezet ugyan azt a mechanizmust indítja be minden esetben. Vagyis a sport folyamán fellépő szervezetet érő hatások is ugyanezeket a folyamatokat indítja be.

Ez a reakció vagy le tudja küzdeni a veszélyeztető hatást, vagy nem, de semmiképpen sem tartható fent sokáig. Ha az inger továbbra is fennáll, akkor egy adaptációs fázis alakul ki, vagyis a szervezet igyekszik alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha a külső hatás nagyon tartós, akkor a védekezési mechanizmus kimerül (ez a harmadik fázis) és az egyed el is pusztulhat. Ezt a folyamatot általános adaptációs folyamatnak nevezte el.

A stresszor jelenlétét a központi idegrendszer érzékeli és beindítja az általános adaptációs szindrómát. A stressz hatására ingerületbe kerül a hipotalamusz, amely az agyalapi mirigyet (hipofízist) aktiválja. Ennek hormonja az adrenokortikotropin (ACTH), mely a mellékvesében a kortizon elválasztását serkenti.

Az általános adaptációs folyamat felismerésével Selye bizonyította a központi idegrendszer és az endokrin rendszer összefüggéseit, tehát azt, hogy a szervezet integritásának (homeosztázisának) fenntartásában egységes rendszer működik.

Kulcsszó: az Akarat

A témában alapmű „Nádori László - Az Edzés Elmélete és Módszertana” című könyve, melyben minden benne van az alapvetések szempontjából. Selye stressz-elmélete Nádori könyvében is ott lapul, de sokan nem ismerik fel, illetve nem hangsúlyozzák ki a fontosságát. Nádori a sportra a következőképpen fordította le Selye megfigyeléseit:

Hosszantartó munkavégzés során az elfáradásnak három fázisát különböztetjük meg:

Alap munkabírás fázisa: ekkor még minden különösebb erőfeszítés nélkül képesek vagyunk a munkavégzés intenzitását fenntartani. Az energiafelhasználást bőségesen fedezik a tartalékok. Nincs szükség különösebb akarati erőbevetésre.

Kiegyenlített fázis: a munkavégzés intenzitása még mindig azonos szinten marad, de már a fellépő fáradtságérzetet akarati erőfeszítéssel kell kiegyenlíteni.

Kiegyenlítetlen fázis: a teljesítmény az akarati erőfeszítés ellenére is csökkenő tendenciájú lesz. A primer biológiai folyamatok (pl. anyagcsere melléktermékek felszaporodása a vérben) már meghatározó módon befolyásolják az egyéni munkaintenzitást.

Kijelenthető, hogy a fizikai felkészítés nagyon fontos eleme a labdarúgásnak, azonban már a második fázistól akarati tényezőktől függ a teljesítmény. Tehát amennyiben a futball játékot egy rendszernek tekintjük, akkor a fizikai felkészítés csak alapja lehet a játéknak.
A fizikai teljesítmény kiteljesedése akarati tényezőktől függ.

"De miért jönnek vissza?"

Utánpótlás edzőként naponta tapasztalom, hogy a magyar gyerekek fizikálisan készen állnak egy nemzetközi csapat erőnléti kihívásaira. Megfelelő az alapjuk ahhoz, hogy egy nemzetközi szintű klubcsapat ráépítse az alapjaikra a saját, speciális erőnlétét.

És itt jönnek a bevezetőben már felvetett kérdések: akkor miért sérül le sok fiatal magyar játékos idegenben? Miért mondja, hogy nem tudta felvenni a versenyt a kintiekkel mikor arról kérdezik, miért jött vissza?

A választ mostanra talán te is tudod: ezek a játékosok a mentális képességek hiánya miatt nem tudják a fizikai képességeiket maximálisan kibontakoztatni, és a játék szolgálatába állítani.
Aki nem ismeri a játék alapvetéseit, aki nem tudja a játékhelyzetek megoldásait, az csak reagálni fog ezekre a helyzetekre. Ezek a reakciók mindig lassabbak lesznek azokhoz a játékosokhoz képest, akik nem reagálnak, hanem előre tudják, hogy mit kell tenni. Amennyiben az elkésett reakcióval mégis sikeres akar lenni egy játékos, többletmunkát szükséges elvégeznie. A többletmunka elvégzéséhez pedig – ahogy azt olvashattad - akarati tényező szükséges. Ez fáradáshoz, gazdaságtalan mozgáshoz és ebből fakadóan sérüléshez, vagy kudarcélményhez vezet.

Azaz irány haza.

A jó hangulat akár a labda…

Megfelelő érzelmi állapotban sokkal kevesebb idő alatt sokkal több mindent tudunk megtanulni, ezért a kellemes atmoszféra elengedhetetlen az edzéseken!

Az általam használt edzésmódszer - ami a kognitív képességek fejlesztésére épül - alapja, hogy a gyerekek (játékosok) jól érezzék magukat.

A kognitív képességek folyamatos ingerület alatt tartása hozza azt a belső motivációt, amely olyan lelkiállapotba hozza őket, amely a lehető legjobban fejleszti a képességeiket. Ezek a képességek lehetnek a fizikai képességeik is. A kognitív képességek fejlesztése magában foglalja a játékhelyzetek felismerését, megoldását, a futball alapvetéseinek megtanulását.

Ha önmagad változtatod, a világ változik

Ne várj másra, arra, hogy a rendszer változzon!

Az interneten sok könyvet, cikket és tanulmányt érhetsz el ebben a témában (is). Naprakész, friss technológiák tekintetében kezdetnek ajánlom neked a „Soccer Fitness Juornal” Facebook oldalát, illetve Jens Bangsbo „Fitness Training in Soccer” című könyvét.

Kun István

a Csendes Edző