Kreativitás és/vagy tehetség

Régóta foglalkoztat az a téma: a tehetség és a kreativitás ugyan azt jelenti? Aki kreatív az tehetséges is, vagy aki tehetséges az kreatív is egyben? A mostani foci VB-t nézve ki merem jelenteni: a kreativitás és a tehetség két különböző fogalom.

Az utóbbi hetekben a világ legjobb nemzeteinek csapatait láttad játszani, tehát mindenki, aki csak pályára lépett a világbajnokságon az biztos, hogy tehetséges. Azonban ezek közül a tehetségek közül csak igen kevesen mutatkoztak kreatívnak. Lépten-nyomon hallhattad is a kommentátoroktól: „Hiányzik a csapatból a kreativitás”. Mivel a tehetségről már sokszor írtam ebben a blogban (az előző bejegyzésben is), most járd velem körbe kicsit kreativitást.

Szerinted ez a reklám elég kreatív?

„A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését.”

J. P. Guilford
- az Amerikai Pszichológiai Társaság elnöke

"A korábban össze nem függő struktúrák kombinációja úgy, hogy a keletkező egészből többet nyerj, mint amit beletettél."

Arthur Koestler
- regény- és újságíró, társadalomfilozófus, polihisztor

"A pusztán kritikus gondolkodás az új minták utáni kutatás nélkül steril és kudarcra ítélt. Komplex problémamegoldás változó körülmények között mindkét agyfélteke aktivitását igényli: a jövőbe vezető út a corpus callosumon keresztül vezet".

Carl Sagan
- amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus, ismeretterjesztő

Egyszerűbben megfogalmazva egy bizonyos dologra új megoldás, új szemléletmód kialakítása, amely az addig bevett megoldásoknál lényegesen könnyebben oldja meg a fennálló feladatot. Csíkszentmihályi Mihály a Kreativitás című könyvében azt mondja, hogy a mai világunkban csak azt tekinthető kreatívnak, akinek a teljesítményét elismeri a környezete és az elismerés mellett használja is a kreativitás eredményét, azaz az új gondolat társadalmi szinten hat. Ennek tükrében ő három kategóriát határoz meg a kreatív személyiségre:

1., A hétköznapi éltben rendszeresen használt értelemben azokra az emberekre vonatkozik, akik szokatlan gondolatokat fejeznek ki, érdekesek, inspirálóak, szokatlanul fürge észjárásúak. Ezek szerint egy jó beszélgető partner, aki széles látókörű és gyors felfogású is nevezhető kreatívnak. Azonban amennyiben ők nem járulnak hozzá maradandó, társadalmat érintő dolgokhoz, akkor inkább őket a „briliáns” jelzővel lehet illetni.

2., Ide olyan emberek tartoznak, akik újszerűen és eredeti módon fogják fel a világot. Friss szemmel közelítik meg a jelenségeket, ítéleteik bölcsek, és fontos, de maguknak megtartott következtetésekre jutnak. Ezek az emberek „egyénileg kreatívnak” nevezhetőek.

3., Az utolsó értelmezés olyan egyéniségeket jelöl, akik-mint Leonardo, Edison, Picasso vagy Einstein-kultúránkat valamilyen jelentős szempontból megváltoztatták. Az ő eredményeik mindenki számára elérhetők, alkalmazhatók.

Ha ezt vesszük alapul, akkor a fociban olyan embereket nevezhetünk kreatívnak, akik szokatlan megoldásokat alkalmazva csapat szinten maradandót alkottak. Puskás, Pelé, Maradona, Ronaldo a maiak közül Messi, C. Ronaldo vagy Xavi. Az ő mozdulataikat, egyedi megoldásaikat másolják a gyerekek, ők a példaképek, ő miattuk szeretik meg a gyerekek igazán a focit.

Egy nagyon lényeges dologra szeretném még felhívni a fociedzők, gyerekfociedzők és a focis szülők figyelmét! Ahhoz, hogy valaki kreatív legyen, tökéletesen ismernie kell az adott tartomány - jelen esetben a labdarúgás - aktuális legmagasabb állapotát. Hiszen csak így tudja ezt megváltoztatni, új szemlélettel, új gondolkodásmóddal, új megoldásokkal. Tehát, ha valakit, és főleg ha gyereket zseninek, tehetségnek, kreatív játékosnak kiáltanak ki, annak a gyereknek is szüksége van az edzésre, szüksége van arra, hogy mindent megtanítsanak neki a fociból! Nagyon sokszor lehet azt látni, hogy a tehetséges, kreatív játékost nem edzik megfelelően, mondván ő már úgy is tudja. Ez nem igaz, ez tévhit! Ennek felismeréséhez szükség van az edző és a szülő magas szintű intelligens együttműködésére.

Végkövetkeztetésem tehát az, hogy legyen szó akár kreatív, akár tehetséges, akár „csak” a futballt szerető gyerekről, mindenkit tanítsunk focizni a neki megfelelő szinten!