A hatékony edző 4 doboza

Ha rákérdeznél, hogyan határoznám meg a sport fogalmát..
..több mint 10 éves edzősködésem tapasztalatai azt mondatnák: a sport nem más, mint következetes, tervszerű, rendszeres mozgáson keresztül történő személyiségfejlesztés. És ha ezzel egyetértesz, biztos te is úgy látod: utánpótlás edzőként az a legfontosabb, hogy megismerd a tanítványaidat!

A személyiségfejlesztés roppant felelős „munka”, melyhez elengedhetetlen megismerned a rád bízott gyerek élettörténetét (focival kapcsolatban úgy is mindig megkérdezzük, hol játszott eddig, milyen poszton szeret játszani, stb.), a jelenlegi családi és nevelési körülményeit, életmódját, és az aktuális, jelenlegi személyiségének sajátosságait.

Ezeket az információkat én mindig 4 nagy dobozba gyűjtöm – és ebben a bejegyzésben most ezeket a dobozokat bontom ki előtted.

Ha a bejegyzés végén kérdésed, véleményed van, szívesen veszem itt kommentként, vagy e-mailben az info@kiddy11.hu címre.

1. A megfigyelés az edző leghatásosabb módszere.

Megfigyelheted a gyerek viselkedését a pályán kívül, az öltözőben, meccsek, edzések előtt vagy után, a közös utazások kapcsán. A megfigyelések szempontrendszerét te magad állíthatod össze, attól függően, hogy mit szeretnél megtudni a játékosokról. Hasonló megfigyeléseket az edzéseken és a mérkőzéseken is végezhetsz.

Így vagy úgy, de minden edző végez alapvető megfigyeléseket, hiszen ezek alapján állítja össze az edzés anyagát, hogy hol tart a csapat, mit kell gyakorolni, mit erősíteni, miket kell még javítani. A mérkőzéseken a csapat összeállítása, a taktika, a mérkőzés közbeni történésekre való reagálás mind mind megfigyelés eredménye. Tudatossággal ezeknek a megfigyelésekből és az összegzéséből mind a játékosra mind a csapatra vonatkozólag hatékonyabbá válhat az játék, és ezzel együtt a személyiségfejlesztés is.

Alkalmazd tudatosan a megfigyelést, a rutinszerűség helyett kimondottan arra készülj, hogy aktuálisan mit szeretnél megtudni egy-egy játékosról, vagy akár az egész csapatról!

2. A beszélgetés egy kötetlen információ szerzési módszer.

Beszélgetéssel minden korcsoportban kipuhatolhatod és felmérheted a játékos korához mért személyiségének érettségét, szókincsét, érdeklődési körét, motiválhatóságát.

Minél fiatalabb a játékos, annál kevesebb, közvetlenül hasznos információt tudhatsz meg a gyerekekről, hiszen a kicsik még rendszertelenül beszélnek mindenről. Bár ők a lényegest, nem választják még el a lényegtelentől, ezért a velük történő beszélgetéseknek a „kalóriatartalma” alacsony, de hatalmas haszna a kötetlen beszélgetésnek a közvetlen jó hangulat, és a bizalom kialakítása. Az idősebb játékosok már hasznosabb, közvetlenebb információkkal szolgálnak neked egy-egy ilyen szabadstílusú beszélgetés alatt.

Ha gyerekeket edzel, mindig törekedj az oda-vissza kommunikációra!

3. Az interjú egy előre eltervezett kérdéssoron történő végighaladás akár szóban, akár írásban.

Állíts össze egy olyan átgondolt és rögzített kérdéssort, melyben arról a szegmensről „faggatod” a gyerekeket amit a leginkább szeretnél megtudni róla, és a csapatról. Jól feltett, következetes kérdésekkel nagyon sok hasznos információt megtudhatsz a gyerekektől.

Mivel a csapaton belül a kérdések lehetnek ugyan azok minden gyereknek, ezért kérdezheted őket a csapat belső szerkezetéről, megtudhatod, mi a véleménye a gyereknek a saját és mások, a csapatban elfoglalt helyéről, szerepéről, stb.

Gondold át a gyerekekkel, a csapatod teljesítményével kapcsolatban téged foglalkoztató kérdéseket, kösd egy csokorba, és közvetítsd nekik! Tapasztald meg, hogy így megannyi számodra hasznos dologról, milyen könnyen, egyszerűen, gyorsan megszerezheted az információt!

Fontos, hogy a válaszokat csak saját magad olvasd és használd fel. Amennyiben mással is meg szeretnéd ezt osztani, előbb feltétlen engedélyt kell kérned a kikérdezettektől!

4. A fejlődéslélektan törvényszerűségeinek ismerete nélkül, a személyiségfejlesztés nem lehet eredményes!

A teljesítmény értékeléséről nekem mindig a pálya szélén kiabáló edző jut eszembe. Már megint Pavlov kutyája - avagy, hogyan kondicionáljunk sikerre? Című írásomban (ha kimaradt, ITT elolvashatod) érintettem a pozitív és negatív értékelés szerepét, írtam azok hibáiról, előnyeiről, hatékonyságáról, haszontalanságáról.

Személyiségfejlesztés csak akkor lehet eredményes, ha ismered a fejlődés-lélektan folyamatát, törvényszerűségeit. (Ha már kijártad az on-line utánpótlás futballedző tanfolyamot, számodra ez nem újdonság, tisztában vagy a kardinális szerepével). Az edzéseken, meccseken ezen törvényszerűségek figyelembe vételéhez rendelve lehetünk csak hatékonyak. Csak így érhetjük el a kitűzött célokat és feladatokat.

Nagyon fontos tény, hogy az eredményes neveléshez, edzéshez, fejlesztéshez olyan edzőre van szükség, aki tisztában van önmagával, akinek a tettei, a szavai összhangban vannak egymással. A „borivászat a vízprédikálással” a gyerekeknél hatványozottan veszélyes, kifinomult érzékeikkel azonnal veszik az adást, és az edző roppant gyorsan és könnyen elveszti a csapat szemében a hitelességét. Nagyon fontos az is, példaképként tudj mutatkozni a gyerekek előtt. Ehhez bizony hozzátartozik a külső megjelenés is: mindig ápolt, tiszta külsővel, tiszta felszerelésben jelenj meg az edzéseken és a meccseken is. Így sokkal könnyebben tudod ugyan ezeket elvárni a gyerekektől is.

A dohányzás és az italozás teljesen tilos gyerekek jelenlétében! A gyerekek, főleg a kisebbek akár tudat alatt is utánozzák a felnőtteket. Általában az edzők példaképek, szerep modellek a gyerekeknek, ezért nem mindegy, hogy milyen mintát mutatsz nekik.

Edzőként elvégezhetsz saját magadon is különböző személyiségteszteket, melyek arra adnak választ, jelen pillanatban mennyire vagy alkalmas erre a pályára. Egyszer-egyszer érdemes ezeket kitöltened és őszintén értékelni saját magad (Ilyen teszteket találhatsz például Dr. Balogh László, „Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban” című könyvben is.).

Feltárt hiányosságaid soha nem végleges „ítéletek”!
Különböző személyiségfejlesztő módszerekkel orvosolhatod őket, segítségükkel hatékonyabban végezheted a mindennapi munkádat, és nem csak saját magadon javíthatsz, de a környezetedben élőkén is. A saját magadon elvégzett változások fel fognak tűnni a környezetednek is, főleg a gyerekeknek! Ők szinte azonnal reagálnak erre, és ez jó pozitív megerősítés arra, hogy kitartsunk az egész folyamat alatt. A játékosok jó teljesítménnyel hálálják meg ezt.

Ismerd meg saját erősségeid és ismerd meg hibáid, hiányosságaid is, mert csak így csiszolhatod, fejlesztheted azokat. Tegyél azért, hogy egyre jobb és sikeresebb edző legyen belőled – mind a magad, mind a csapatod legnagyobb örömére!

Tudjunk meg a lehető legtöbbet saját magunkról!
Tanuljuk meg, hogyan mutathatnánk a legjobb formánkat a gyerekeknek nap, mint nap, és tanítsuk a gyerekeket is, hogy a legjobbat kihozhassák magukból!

Mester rendszer - Az 5 elem

Az életünk alakítását az befolyásolja a leginkább, hogyan, milyen szempontok alapján értékeljük ki a beérkező információkat.

Képzeld el! Tiszta lövő helyzetben vagy a kapu előtt és kapura lősz. A labda elkerüli a kaput, tehát kimarad a gólhelyzet. Ezt te úgy értékeled, micsoda pocsék lövés volt. Az ellenfél játékosai persze másképpen vélekednek, szerintük ez egy nagyszerű lövés volt. A bírót nem különösebben érdekli a lövésed milyensége, csak az, hogy gól, vagy kirúgás, esetleg szöglet lesz e belőle. Mi szokott történni egy gyenge lövés után? Az emberek elkezdenek általánosítani - legtöbbször öngyengítő módon.

A „Micsoda pocsék lövés!” azután így változik át: „Ma akkor sem tudnék jobbat lőni, ha az életem függne tőle”, tovább alakul: „Soha nem tudtam jól lőni”, „Nem vagyok valami jó focista”, „Úgy tűnik, soha nem tudok semmit rendesen megtanulni”, „Rettenetes ember vagyok”. Ez így nevetségesnek tűnik, kifejtve a szörnyű részleteket, de vajon nem ez történik velünk az életünk számos területén? Ha elmulasztjuk kontrollálni az értékelési folyamatunkat, akkor a rendszer szó szerint bevadul, és belesöpör minket az önbüntetés sémájának negatív spiráljába. Ekkor természetesen a játékos az edzőkre, a körülményekre, az edző a játékosokra és a szülőkre, a szülők a gyerekeikre és az edzőre hárítja a felelősséget.

Ha valaki az életben bármely területen - így a futballban is - jobban csinál valamit, mint mi, az egyszerűen azért van, mert jobb kiértékelési módszere van arra, hogy mit jelentenek a dolgok és mit kellene azokkal kezdenie!

A cél az, hogy képesek legyünk mindent úgy kiértékelni, hogy folyamatosan olyan választások felé vezessen a módszerünk, amelyek meghozzák a vágyott eredmény. Azaz edzőként ügyes focistákat, jó Embereket szeretnék nevelni, szülőként kiváló gyereket szeretnék felnevelni, gyerekként jó focista és nagyszerű ember szeretnék lenni. A bökkenő csak az, hogy csak ritkán ellenőrzünk olyasmit, ami komplex folyamatnak látszik.

A most bemutatásra kerülő öt elem, a kiértékelés legfontosabb öt eleme, melyeket ha tudatosan hozzáadod az életedhez, látványos minőségbeli változást érhetsz el, sőt, a környezetedre is mély benyomással, jó hatással lehetsz!

1, Az első elem, amely egész kiértékelési folyamatodat érinti, az a szellemi és érzelmi ÁLLAPOT, amelyben vagy, miközben a kiértékelést végzed. Nézzünk egy példát: ha mondjuk a gyerek egy félelemmel teli állapotban van az éjszaka közepén egyedül otthon és várja a szüleit haza, a lakásba szűrődő neszek, csikorgó léptek zaja, amit egy ajtónyikorgás kísér, egészen mást érez és gondol, mint ha az izgalom és a pozitív elvárás állapotában lenne. Az, hogy a gyerek elbújik a takaró alá reszketve, vagy kipattan az ágyból, és boldogan rohan az ajtó felé, attól függ, milyen állapotban van, milyen jelentéstartalmat párosít ezekhez a zajokhoz.

2, A második blokkot a FELTETT KÉRDÉSEINK képezik. Az önmagadnak feltett kérdések teremtik meg a kiértékelésünk nyitó formáját. Ha a gólhelyzetben azt a kérdést teszem fel magamnak milyen jó lenne ha berúgnám? Hova rúgjam, hogy biztosan gól legyen? Akkor motivált leszek a jó befejezésre. Ha viszont azt kérdezem magamtól, „Mi lesz, ha kihagyom?”, vagy Vajon leszid-e az edzőm, ha kimarad ez a helyzet?”, akkor valószínűleg elveszítem az erőmet, az önbizalmamat és ez a cselekedeteimen is meglátszik, kimarad a helyzet. Hogy milyen fajta étel kerüljön az asztalra, az is a magadnak feltett kérdésektől függ. „Mit ehetnék, amitől gyorsan jóllaknék?”, akkor valószínűleg valamilyen nehezen emészthető, zsíros, gyors-ételt fogsz választani. Ha viszont azt kérdezed magadtól: „Mit ehetnék, ami tápláló és egészséges?”, akkor sokkal valószínűbb, hogy olyan ételcsoportot fogsz választani, mint gyümölcsök, gyümölcslék, zöldségek, saláták, főzelékek. A rendszeresen elnassolt csoki, vagy a frissen facsart gyümölcslé közti különbség fogja meghatározni fizikai tested minőségét és ezt a kiértékelés módja eredményezi. Szokásos kérdéseid nagy szerepet játszanak ebben a folyamatban.

Gondold csak végig, milyen kérdéseket szoktál magadnak feltenni a focival kapcsolatban!?

3, A harmadik elem az ÉRTÉKEID hierarchiája. Életünk folyamán valamennyien megtanulunk bizonyos érzéseket többre értékelni, mint másokat. Valamennyien jó érzést szeretnénk, tehát örömet és el akarjuk kerülni a rossz érzést, tehát a fájdalmat. Élettapasztalataink azonban mindegyikünknél más kódrendszert alakított ki, hogy mi számít fájdalomnak és mi számít örömnek. Az egyik gyerekre ösztönzően hat, ha edzésen, mérkőzésen az edző/szülő erőteljesen rászól, másokat ugyan ez a hangnem és szöveg tartalom teljesen megbénít. Ezért ezt edzőkét és szülőként tudnunk kell minden gyerekről, hogy hogyan reagál és lehetőleg tanítsunk meg minden gyereket a saját értékrendjének megfelelő kiértékelésre, amit adott szituációban alkalmaz.

4, A rendszer negyedik alkotó elemét, a HIEDELMEID jelentik. Globális hiedelmeink adják meg a biztonság érzését azzal kapcsolatban, hogyan érezzünk, mit várjunk el önmagunktól, az élettől és az emberektől; szabályaink pedig azok a hiedelmek, amelyek arról szólnak, mi kell történjen velünk ahhoz, hogy úgy érezzük magunkat, ami megfelel az értékeinknek. Azaz, ez az edző bácsi folyton kiabál a edzésen, biztosan nem szeret, mert akkor szoktak a felnőttek kiabálni, ha nem szeretnek. Lehet, hogy ennek a feltételezésnek ténylegesen semmiféle alapja nincs, ám a szabály dominálni fog a kiértékelésnél, vagyis abban, hogy az illető hogyan érzékeli és tapasztalja meg az igazságot. Gondoljunk csak bele, a gyerek már eleve úgy megy edzésre, hogy ott őt nem szeretik, vajon ez kihat a teljesítményére is?

5, A Mester Rendszer ötödik eleme a REFERENCIA TAPASZTALATOK keveréke, amelyekhez egy óriási tároló szekrényekben férhetsz hozzá: az agyadban! Itt raktározol mindent, amit valaha is tapasztaltál az életedben - és mellesleg azt is, amit csak elképzeltél. Ezek a referenciák képezik a nyersanyagot a hiedelmeink felépítéséhez és a döntéseink irányításához. Ahhoz, hogy eldöntsd, mit jelent neked valami, például jó-e vagy rossz-e a számodra egy bizonyos szituáció, azt egy más jelenséghez kell hasonlítanod. Emlékezz vissza a ziccerben lévő játékos példájára, kinek és mi alapján jó vagy rossz az ami abban a szituációban történt. Korlátlan számú referenciával rendelkezik minden egészséges ember, amelyeket bármilyen döntéséhez felhasználhat. Hogy milyen jelentést tulajdonít bármely újabb tapasztalatnak, hogy hogyan érez iránta és egy bizonyos fokig azt is, hogy mit fog csinálni az határozza meg, hogy milyen referenciát választ ki a gazdag raktárából.

A mesterek gyakran olyan emberek, akik csupán több referenciával rendelkeznek arról, mi vezet sikerhez és mi frusztrációhoz egy adott helyzetben. Korlátlan számú referencia áll rendelkezésünkre, csak rajtunk múlik, melyeket választjuk ki, mint ahogy az is rajtunk múlik, hogy melyeket mutatjuk, tanítjuk meg a gyerekeinknek. Ők másolnak minket, ha egy gyerek ösztönösen, vagy tanultan jól működteti ezt az öt elemet, amit most átvettünk, akkor a negatív példákból is tud tanulni. Ha nem tanítjuk meg a gyerekeknek ezeket a szabályozó mechanizmusokat, akkor könnyen csak a rosszat látják majd meg később mindenben.

***

Látod már, hogy milyen különbséget okoz az például, hogy milyen környezetben nőttél fel? Olyan családban, ahol úgy érezted, állandóan kihasználnak, szemben azzal, akit feltétel nélkül szerettek? Ha például egy gyerek focista arra van az edzéseken kondicionálva, hogy vigye bele a csapat játékába az egyéniségét, a kreativitását, akkor valószínűleg más értékrendet alakít ki magában a kombinatív játékról, mint az a gyerek, aki sablonokat tanult és folyton megmondták neki, hogy mit kell csinálnia a pályán.

Minden utánpótlásedzőnek felelőssége a következetes pozitív elvárások támasztása a gyerekek iránt, amely következetes állandó javulásra sarkalja őket, a mi és az ő legnagyobb örömükre egyaránt!