2014. augusztus 31., vasárnap

Ami fontosabb, mint a mérkőzés végeredménye

Egy adott társadalom kultúrája meghatározza labdarúgásának gondolatrendszerét is. Magában hordozza és egyértelműen kijelöli a filozófiát, anélkül, hogy azt különösképpen tanítani kellene.
A filozófia a bölcsesség szeretetét jelenti. Gondolkodásforma, gondolati kép egy bizonyos dologról - jelen esetben a futballról… és ahogy Hérakleitosz mondta:
„Nagyon sok dolgot kell saját kutatásuk alapján tudniuk a bölcsességszerető férfiaknak.”

A futball filozófiát, a vele kapcsolatos gondolatokat, fizikálisan két-három karakteres stílus tudja megjeleníteni. Ezek a meghatározó stílusok filozófiai alapjaikban egyek és ugyan olyanok.
Ugyan azok az alapvetések irányítják mindegyiket, a különbség csak annyi, hogy az alapvetéseket hogyan tudják minél hatékonyabban megjeleníteni a pályán.
Mivel az alapvetések - a filozófia, a gondolatok - ugyan azok, könnyű egy egységes válogatottat is kialakítani: azokat a játékosokat kell kiválogatni és csapatként együtt működtetni, akik a kultúrából fakadó filozófiát a pályán a legjobban képesek megjeleníteni.

Kultúra nélkül nincs futball
A kultúra felélesztése sokkal fontosabb, mint, hogy a néhány nap múlva kezdődő Európa-bajnoki selejtezőkön hányadik helyen végzünk, vagy épp melyik csapat lesz bajnok az NBI-ben.
A magyar futballt anno sikeressé tevő kultúránk, az azóta eltelt sok-sok évtizednyi mesterkedés ellenére sem tűnt el teljesen belőlünk, csupán alszik – így akár fel is lehet ébreszteni!
Emlékszel a lelkedben mosolygó érzésre, mikor gurult feléd egy labda és valami ellenállhatatlan erő, semmihez nem fogható izgatott érzés töltött el, hogy bele kell rúgnod abba a labdába, de jó nagyot!
Ez az érzés, ami akkor elönt, ez a kultúra.
El kell érnünk, hogy Magyarországon minden gyerek, nemtől, kortól, bőrszíntől, vallási felekezettől, politikai hovatartozástól függetlenül részesülhessen ebben az élményben, hogy ezt az élmény minél többször szabadon, korlátozások nélkül átélhesse.
A gyerekekből majd sok olyan felnőtt lesz, aki megmarad az alap élmény szinten és soha nem fog focizni. Azonban ha váratlan felé gurul egy labda, azonnal felvillan lelkében a mosoly és bátran visszarúgja azt.
Lesznek olyanok is, akik nem elégszenek meg ezzel az élménnyel, ők magasabb szintre vágyva már manipulálni is szeretnének a labdával.
Még magasabb szinten a manipulálás is csak akkor lesz érdekes a labdával, ha azt társakkal összejátszva tehetik meg – nekik egy ugrás lesz a klubfoci, rajtuk álló valós lehetőséget nyitva a profi futball világára.

Az eredmény nem teremt kultúrát
A magyar futballban - mint a bejegyzéseimben már azt sokszor említettem - felborult a cél és eszköz viszonyrendszere. Eltűntek az értékek, ezáltal eltűnt a kultúra is.
A szurkolók ma Magyarországon csak a számszerű végeredményt nézik, nem látják meg a kultúrát a mérkőzésben. Pedig a mérkőzés végeredménye nem egy egzakt mérőszám a sportág sikerességében, legyen az gyerek, vagy felnőtt meccs.
Elsőre ez a kijelentés furcsának tűnhet, hiszen a legtöbb meccset megnyerő csapat lesz a bajnok. Azonban a profi futball az összfutballnak csak a 2%-a, a maradék 98% az élményért játszik.
Ha a 98%-nak is az eredmény lebeg a szeme előtt, mint a sikerességének mérőszáma, akkor egyre csökkenni fog a sportág taglétszáma. Logikus, hiszen aki játékosként gyenge eredményeket ér el, aki klubvezetőként nem nyer, az nem is érzi magát sikeresnek, vagyis előbb-utóbb ott fogja hagyni a focit. Ahogy a szurkolók is kikopnak a stadionokból, ha kizárólag az eredményességet tekintik egyedüli mérőszámnak a csapatuknál, hisz egy bennmaradásért küzdő csapat nem igazán mondható sikeresnek.
De akkor hogy lehet, hogy az európai top ligákban még az utolsó helyezett csapatok mérkőzéseit is gyakran telt ház előtt játsszák? Ők mind fanatikusok lennének, akik ha esik, ha fúj, akkor is szurkolnak a csapatuknak?
Igen, van ilyen réteg is. Azonban a többség a kultúra miatt megy ki a meccsre, az ő lelkükben még ragyog az a bizonyos mosoly amikor labdát látnak, ők még tudják értékelni a pályán játszók játékát, függetlenül a számszerű eredménytől.

A kultúra hozza meg az eredményt
Hadd világítsam meg ezt a roppant fontos összefüggést neked egy olyan, az analógiák tana szerinti példával, ahol helyes sorrendben vannak a célok és az eszközök, ahol mindent a megfelelő helyen és a megfelelő sorrendben kezelnek:
Tegyük fel, régóta töröd a fejed: szeretnél venni egy autót.
A Mercedes a kedvenc márkád, mert nagyon tetszik a formavilága mind a külső, mind a belső megjelenésében. Számodra a Mercedes formavilága az értékmérő.
De mi van akkor, ha a BMW nagyobb forgalmat bonyolít le, mint a Mercedes? Ha világszinten több autót ad el? Ha éves szinten több profitot termel, akkor a BMW egyben jobb autó is?
Mivel te vásárló vagy, a cég éves eladási adatai nem érdekelnek.
Az érdekel, tetszik-e annak az autónak a formavilága vagy sem, az a fontos, hogy biztonságos, környezetbarát stb. legyen, és bár lehetne még sorolni megannyi szempontot, még akkor sem biztos, hogy eljutnál a végén oda, hogy a cég a többi autómárkákhoz képest mennyi autót adott el.
Autóvásárlóként a saját kultúrádból fakadó értékrended szabja meg, milyen autót veszel - ahogy futballszurkolóként is, hogy melyik csapatnak drukkolsz.
Az autógyár tulajdonosainak a legfontosabb az, hogy mennyi autót adtak el.
Nekik ez adja a viszonyítási rendszert.
Igen ám. Azonban ők nagyon is figyelembe veszik azt, hogy - attól függetlenül, hogy őket csak az eladási számok érdeklik - még sem ők veszik meg az autót, hanem te, a vevő. Tehát saját sikerük érdekében figyelembe kell venniük a te igényeidet is. A te igényeid pedig a kultúrádból fakadnak. Ezért a cég a kultúrádnak megfelelő tulajdonságú autókat gyárt annak érdekében, hogy így minél több eladást - azaz jobb számszerű eredmény - tudjon elérni.
A kultúra hozza meg a kívánt eredményt és nem fordítva!
A célok és eszközök megfelelő helyen és a megfelelő sorrendben kezelve, a kultúra szabályrendszere és igényei szerint mindaddig, amíg már ők maguk is a kultúra részeivé válnak…ez a siker titka.

A játék élmény része mindenkinek sokkal fontosabb kell, hogy legyen, mint az, hogy mennyi lett a mérkőzés végeredménye.
Én tegnap, ma és holnap is azon dolgozom majd, hogy újra feleszméljen hazánkban a futballkultúra.
Ha újra mosolyog majd az emberek lelke, mikor feléjük gurul egy labda, ha kócosan megébred bennük az a semmihez sem fogható izgatott érzés, akkor lesz eredményes profi futballunk is, lesz eredményes felnőtt válogatottunk is.

Ébredj kultúra, ébredj magyar foci!


Kun István
A Csendes Edző

1 megjegyzés:

  1. Kedves István!
    Ha megtudná oldani, akkor irna egy kis rövid bejegyzést az alakzat építő-bontó játékról?
    Az érdekelne, hogy mi is ez igazából, hogyan építik-bontják az adott alakzatot, milyenek azok az alakzatok(rombusz, háromszög), hogyan lehet felismerni, és hogyan lehet leoktatni?
    Nagyon megköszönném...
    Üdvözlettel: Attila

    VálaszTörlés

Kérlek, megjegyzés írásnál mindig légy udvarias, és vállald a neved. Köszönöm!

Loading...