"Mondd el és elfelejtem. Mutasd meg, s talán emlékezni fogok rá. Engedd, hogy én tegyem, és képes leszek rá."
Alan Baddeley egész életét az emberi emlékezet kutatásának szenteli.
Könyvében (Az emberi emlékezet) összefoglalja az eddig e témában elvégzett kutatásokat és azok eredményeit.
Hogy miben profitálhat ebből egy gyerekfoci edző?Alan Baddeley egész életét az emberi emlékezet kutatásának szenteli.
Könyvében (Az emberi emlékezet) összefoglalja az eddig e témában elvégzett kutatásokat és azok eredményeit.
A minap egy U-11-es bajnoki mérkőzésen a szülőkkel együtt, korlátnak támaszkodva fi
gyeltem a meccset.A meccs közben folyamatosan ment a szülőktől a pályán lévő gyerekek felé az információ áradat. Folyamatosan osztották a szülők a taktikai, technikai tanácsokat, irányították a helyezkedést, szóval a gyerekek egész játékát.Engem személy szerint a nézőtérről ez nagyon zavart, de azzal nyugtattam magam, hogy most nem edző vagyok, csak egy szurkoló. De hazaérve is még azon törtem a fejem, hogy az edzői pályafutásomat ez a jelenség végig kíséri, de nem csak az enyémet, szerintem minden gyerekfoci edzőét...
gyeltem a meccset.A meccs közben folyamatosan ment a szülőktől a pályán lévő gyerekek felé az információ áradat. Folyamatosan osztották a szülők a taktikai, technikai tanácsokat, irányították a helyezkedést, szóval a gyerekek egész játékát.Engem személy szerint a nézőtérről ez nagyon zavart, de azzal nyugtattam magam, hogy most nem edző vagyok, csak egy szurkoló. De hazaérve is még azon törtem a fejem, hogy az edzői pályafutásomat ez a jelenség végig kíséri, de nem csak az enyémet, szerintem minden gyerekfoci edzőét...Az aktuális csapataimnál mindig megpróbáltam elmagyarázni a szülőknek, hogy miért nem hasznosak ezek a bekiabálások, de most, mivel kollégákról van szó, kicsit mélyebbre ások a témában.
Az emlékezés a memória függvénye, melyet két nagy csoportra, rövid és hosszú távú memóriára osztunk
A rövid távú memóriát szokták munkamemóriának is nevezni, mert ebben a részben tárolódnak az újonnan a szervezetbe érkezett információk, amiket ez a memória feldolgoz, és ezek alapján történik majd valami. A rövid távú memória egy egészséges embernél 6-9 információ tömböt tud tárolni, körülbelül 2 másodpercig, aztán az új információk felülírják a régieket és törlik őket. A hosszú távú memóriába tanulás útján kerülnek az információk.
Másodpercenként több mint 10000 benyomás ér bennünket – a gyerekeket is!
Ebből azonban csak maximum kilencet tud érzékelni az emberi agy - a többit egyszerűen figyelmen kívül hagyja. A meccsen a gyereknek
rengeteg információból kell kiválasztania azt, ami akkor a játékhelyzet helyes érzékeléséhez kell.A kutatások bebizonyították, hogy a rövid távú memória több csatornát is használ az információ felvételéhez, feldolgozásához és ha az azonos csatornát egy információ után egy teljesen más információval megterheljük, máris felülírja az elsőt és a másodikra fog emlékezni.
Érthetően szólva, a gyerek érzékel egy információt a meccs pillanatnyi helyzetéről, képet alkot, osztályoz, csoportosít de mielőtt válaszreakciót keresne a hosszú távú memóriájában ugyanazon a csatornán egy bekiabálás miatt új információ érkezik. Máris erről kezd el képet alkotni, csoportosítani, osztályozni és döntenie szinte nem is kell, hiszen kész megoldást kapott.
Azonban amíg ezt a kettős gondolatmenetet lefuttatja és a válasz cselekvést elkezdi, lényegesen hosszabb idő telik el, mintha a saját döntését vitte volna véghez!
Erre mit mond a szülő? Gyorsabban fiam! Ébredj fel! Holott ő maga okozza a késlekedést azzal a plusz információval, amit megosztott kéretlenül a gyerekével, pláne akkor, ha a gyerek teljesen másra gondolt. Ja és a legbosszantóbb a szülők számára, hogy hiába mondtam el a gyereknek, hogy mit kell csinálnia, a következő alkalommal megint elrontja!...
Miért? Tanulás nélkül mindössze 2 másodpercig tárolunk információkat, tehát fölösleges bosszankodni azon, hogy hiába mondtam el az előbb, miért nem érted?! Mert a másodpercenkénti több ezer információból kilencet tudunk maximum kiválasztani, ami folyamatosan áramlik, tehát az előzőeket, ha nem tanulom meg, akkor törli.
És a kritikus sebességről még szót sem ejtettem. A kutatások ugyanis arra is rávilágítottak, hogy egy bizonyos helyzetben (például focimeccsen) az áramló ingerek sebességét nem tudja felfogni a szervezet. Minél járatlanabbak vagyunk egy témában, annál gyorsabbnak tűnik az abban a témában áramló információ, és annál kevesebbet tudunk belőle érzékelni. Ebből adódik, hogy minél jártasabbak vagyunk benne, annál több információt tudunk feldolgozni.
A fociban ezért is van az, hogy az egyik csapat gyorsan játszik, a másik meg lassan. A gyerekek, ha túl gyors az információ áramlás, egyszerűen csak kiválasztanak belőlük néhányat és csak azokra reagálnak, azaz lelassítják számukra az áramlást, ezzel együtt viszont lassul a cselekvés is.
Biztos mindenki látott már olyan focista gyereket, aki előtt pattog a labda és én mint felnőtt már az első pattanás után birtokba venném a labdát, de a gyerek megvárja, amíg pattan még vagy kettőt-hármat és csak utána veszi át. Erre mi azt mondjuk, lassú. Pedig csak megvárja, amíg a számára értelmezhetetlenül gyors információáramlás - a labda pattogása - lelassul arra a szintre, amivel már ő is tud valamit kezdeni.
Ragozhatnánk még sokáig ezt a témát, én viszont azt mondom edzőként az edzőknek és a szülőknek egyaránt:
"Mondd el és elfelejtem.
Mutasd meg, s talán emlékezni fogok rá.
Engedd, hogy én tegyem, és képes leszek rá."
Vedd figyelembe Lao-Ce mondását és hagyd a gyerekeket a saját tempójukban fejlődni!
Mutasd meg, s talán emlékezni fogok rá.
Engedd, hogy én tegyem, és képes leszek rá."
Vedd figyelembe Lao-Ce mondását és hagyd a gyerekeket a saját tempójukban fejlődni!
Puskás Ferenc egyik nagy mondásából - Tanítsátok focizni a gyerekeket!- a tanítani szóra hívnám fel a figyelmet!
