Bár az alábbi két kis dialóg csak az én fejemben hangzott el, de nagyon érdekelne a véleményed.
"A fociban élenjáró országokban előbb alakul egy klub, amely magas szintű képzést és magas színvonalú szolgáltatást nyújt a sportág minden területén a gyerekeknek, aztán ebbe a klubba megjönnek maguk a gyerekek is.
Kit érdekelnek a fociban élenjáró országok?? Könnyű nekik! Itt először legyen kérem sok gyerek, aki mind focizni akar! Majd AZUTÁN lesz színvonalas szolgáltatás, hatékony és képzett humánerőforrás, fejlett infrastruktúra. Hogy hogyan? A hazai támogatási rendszer a létszámnövekedést jutalmazza, majd kapunk dotációt a sok gyerekre! Meg majd néhány dolog ha megváltozik, meg majd ha a sporttörvényben is lesz az a változás.. Szóval majd lesz valahogy!"
"A jól működő nemzetközi kluboknál a szervezési oldal célja minden esetben a szakmai oldal kiszolgálása.
Kit érdekelnek a jól működő nemzetközi klubok?? A klubnak itt kérem a puszta működés is harcos dolog, hisz ahhoz rendszeres bevételre van szükség! Azt mindenki tudja, hogy az egyetlen számolható és tervezhető bevételi forrás a tagdíj. Ha sok a gyerek, sok a tagdíj, vagyis biztosított a működés, és ez a lényeg! Pont. Nem feladatunk nekünk mérni meg szabályozgatni mi történik a klubban a gyerekekkel képzés gyanánt, nincsenek is meg hozzá az eszközeink. Hogy ez a szemlélet megcseréli az amúgy máshol jól bevált dolgok menetét, mert így a szervezés irányítja a szakmát? Ezt a békát kérem be kell nyelni."
Úgy vélem fontos, hogy ordítás helyett ezekben a dolgokban (is) mihamarabb fordítsunk.
Íme kapcsolódó meglátásaim, amikhez várom a véleményed, építő kritikád:
- Az utánpótlás klubok élén tátongó hatalmas űrt szakmához értő, profi sportvezetőknek lenne tisztjük kitölteni.
- E vezetők hiánya teszi, hogy hiányzik a klubkultúra, hogy nincs az egyesületeknek stílusa, egységes filozófiája, kidolgozott, egymásra épülő képzési rendszere – illetve ez utóbbival kapcsolatban, ami van, az oly annyira általános, hogy a benne szereplő foci szót más sportágra cserélve bárminek lehetne a képzési rendszere.
Köszönöm, hogy olvasol, várom a gondolataid!
Kun István