2009. szeptember 22., kedd

18 éven felülieknek!

cv
A foci tanítható vagy csak a fociban tehetségesek tudnak érvényesülni?
Jó a kérdés. Először azt kell tisztázni, mi is a tehetség fogalma, ki számít tehetségesnek a fociban?
Az alábbi cikkrészlet ennek a kérdésnek a sporttudományos szempontok szerinti megközelítését mutatja be - nyelvezetéből és a tartalom komolyságából adódón kifejezetten felnőttekhez szól.

A teljes cikk megjelenési helyéről és időpontjáról később még beszámolunk, azonban a véleményeket, és hozzászólásokat már most várjuk szeretettel!


A sportágak fejlődése és ezen belül a labdarúgás rohamos fejlődése indokolttá teszi a sportági tehetségek felismerésének, kiválasztásának fontosságát, időszerűségét.
Az edzők tapasztalatait, az edzői szem által közvetített (szubjektív) élményeket, érzéseket megkísérelhetjük laboratóriumi körülmények között modellezni, leírni. Általános vélemény, hogy a gyakorlati munka során kellene megoldásokat találni a tehetségek felismerésére. Emellett természetesen kívánatos lenne tudományos eredményekkel alátámasztani az edzői véleményeket, tapasztalatokat.

Azonban Singer és Janelle (1999) arra a következtetésre jutott, hogy a természetes kiválasztódás lassú és esetleg nem megfelelő sport választásához vezet.
Ez a mai magyar labdarúgásra nagyon is jellemző. Egyetértek a két szerzővel abban, hogy azokban a kis országokban, amelyek komoly szerepet szeretnének játszani a világ sportrendezvényein, egyre inkább a kutatásra, a tudományra kellene helyezni a hangsúlyt a kiválasztásban és a tehetség meghatározásban.

A leírt és elsajátítható tapasztalatokat minden edző alkalmazni tudja majd a saját munkájában, akár a pálya szélén is.

A tehetségek kiválasztása nem lehet egy egyszeri (keresztmetszeti) vizsgálat, egy együléses tesztelés, amely valószínűleg csak kevés képességfaktort tud egy időben vizsgálni.
A tehetség felkutatása, kiválasztása egy hosszú folyamat része kell, hogy legyen. A képzési rendszeren keresztülmenő gyermekek folyamatos megfigyelése, tesztelése, válogatása az egyik fő összetevője a kiválasztásnak. (Göltl, 2002) Fejlett futball kultúrájú országokban a képzés teljes ideje alatt egy tehetségkutató rendszeren mennek át a gyerekek. (Holt, 2002) Ez a tehetségkutató rendszer akkor a leghatékonyabb, ha az adott ország egész területén, minden klubnál azonos, vagy csak minimálisan tér el a helyi sajátosságoknak megfelelően. (Goncalves, 1998) Napjainkban, amikor a játékospiac teljesen nyílt, a világ bármely pontjáról lehet tehetséges játékosokat vásárolni, a szakemberek szorgalmazzák a saját nevelésű tehetségek nagyobb szerephez való jutását. (van Haren, 2009) Ehhez jól átgondolt képzési rendszer szükséges, amely a legkisebb kortól a felnőtt profi játékossá válásig segíti a játékosokat.

A magyar labdarúgó szakirodalom három életszakaszt különböztet meg a képzési rendszeren belül a tehetség kiválasztásra.
A 6-10 éves gyermekeket fel kell venni, ha jelentkeznek valamelyik egyesületben, hogy futballozni szeretnének. Hagyni kell őket edzésre járni és a megfigyelések alapján a tudásszintjének megfelelő csoportba osztani. A második szakasz 13-14 éves korra tehető. Itt már az edző tisztában van a játékos képességeivel, technikai, taktikai tudásával, gondolkodási színvonalával, fizikai állapotával. A harmadik szakasz 17-18 éves kortól kezdődik. Mire a játékosok ebbe a korba lépnek, addig az őket nyomonkövető edzők, nevelők teljes képet kapnak, arról, hogy felnőtt játékosként mi lehet a gyermekből. (Bicskei, 1998)


Íme a sporttehetséget meghatározó tényezők!

Pszichomotoros képességek
Ezek a képességek mindenütt szerepet játszanak, ahol testi ügyesség" vagy kézügyességre szükség van, ezért igen sok formában jelenhetnek meg. A kiemelkedő pszichomotoros képességekkel rendelkező fiatal a teljesítménykészség, és a reális életkörnyezet lehetőségeinek alapján a korátlag felett lévő olyan teljesítményeredményt céloz meg, amely egy aktív, pedagógiai eszközökkel kísért és szándékosan, edzésen keresztül irányított változási folyamat eredményét mutatja. Ez egy később elérni kívánt magas sportteljesítmény szintjén teljesedik ki célratörően. (Istvánfi, 1976)

Antropometriai feltételek
Ilyen mint a testmagasság, testsúly, izom- és zsírszövet viselkedése, a test súlypontja, a proporciók harmóniája (a testrészek közti harmónia);

Kondicionális képességek
Aerob, anaerob állóképesség, reakció- és akciógyorsaság, a gyorsaság kitartása, statikus és dinamikus erő, erőkitartás, hajlékonyság, ügyesség és a mozgás finomkoordinációja;

Koordinációs feltételek
Egyensúlyozó képesség, tér-, távolság- és tempóérzék, labdaérzék, muzikalitás, kifejezőkészség, ritmikus készségek;

Tanulási készség
Felfogóképesség, megfigyelő- és analizáló képesség, tanulási tempó;

Teljesítménykészség
Edzésszorgalom testi megerőltetésre való készség, kitartás, frusztrációtolerancia;

Kognitív irányítás
Koncentráció, motorikus intelligencia, kreativitás, taktikai érzék;

Affektív faktorok
Pszichés stabilitás, stressz legyőzése, versenyzési vágy;

Szociális feltételek
Szerepátvétel, csapatszellem.

-tehetséges sportoló kiválasztása

* szűrés: különböző adottságok és képességek, pl. futógyorsaság, állóképesség, mozgáskoordináció, játékképesség, sokoldalú fejleszthetőség, testmagasság, testsúly, biológiai fejlettség
* átmenet a kiválasztáshoz: eddigi sportfejlődés, fizikai teljesítőképesség, várható biológiai fejlődés
* kiválasztás: teljesítmény, tanulás, fizikai képességek, személyiség. (Nádori, 1990) (Harsányi, 2000)


A rátermettség bizonyos adottságokat jelent, amelyek környezeti hatásokra alakulnak és továbbfejlődnek, és szoros kapcsolatban vannak a tehetséggel.
A pedagógia megközelítésben a tehetséggondozásnak kettős feladata van, erős szilárd jellemé formálás és csúcsra juttatás, illetve negatív környezeti hatás kiküszöbölése. (Bíróné, 1977)

Bizonyított tény, hogy a személyiség fejlesztésében az egyén testi fejlődésében valamennyi képesség kölcsönhatásával számolhatunk.

A motoros képességek az egyén cselekvésének lényeges összetevőit alkotják, illetve a teljesítőképességnek is feltételei. A testi teljesítőképesség összetevői a motoros képességek (kondicionális, koordinációs, mozgékonyság), mozgáskészségek (alapvető és a sportági), és ezek kölcsönhatásai. (Balogh – Gegencsik, 1996)


A tehetség a személyiségnek az a meghatározott szerkezetű funkció-együttese, mely jóval átlag feletti teljesítmény végrehajtását teszi lehetővé, amelyik az egyén kiváló adottságain alapul, és amelynek fejlődését a társadalmi környezeti hatások és saját tevékenysége együttesen határoznak meg.

A tehetségnek csak szűkebb értelemben lényege a kiváló képesség. Abban a pillanatban azonban, amint kimondjuk valakiről, hogy tehetséges ember, akkor a tehetség fogalmához és lényegéhez hozzátartoznak nemcsak kiváló képességei, hanem az azt kibontakoztató, megvalósító belső személyi feltételrendszere is (pl., érzelmi töltése, szorgalma, meggyőződése, akarati kitartása). (Rókusfalvy, 1974.)

Véleményem szerint Harsányi (2000) komplex sporttehetség értelmezése fedi le a legjobban a sporttehetség fogalmát. Szerinte az tehetséges, akinek egészségi állapota, pszichikai, élettani, antropometriai, motoros és szociális adottságai kiemelkedőek. Ezen tulajdonságok szerinte a fejlődés és az érés egyes szakaszaiban olyan színvonalúak, és a felkészülés szakaszaiban olyan iramban fejlődnek, hogy megfelelő edzéstevékenység mellett csúcsteljesítmény és siker eléréséhez vezethetnek.

Ezekkel a tényezőkkel lehet körülírni a tehetség fogalmát, mint különböző képességek, készségek csoportját.

A labdarúgásra való kiválasztás egy hosszú, éveken át, tartó folyamat.
A tehetséges gyermekekhez tehetséges edzőkre is szükség van. Csak ők tudják igazán kibontakoztatni a kezük alá kerülő gyerekekben szunnyadó képességeket. A kiemelkedő képességű (tehetséges) tanulókkal való bánásmód ma még nincs kellőképpen kimunkálva, pedig a gyakorlatban fontos lenne e problémakör kidolgozása. (Nagy, 1968) Ez felmérhetetlen értékmegóvást, és értékfejlesztést segítene elő. A tanulás eredményességét meghatározó tényezők között szerepel a sportoló műveltsége, a sportoló emlékezetének fejlettsége, a sportoló gondolkodásának fejlettsége, a sportoló intelligenciája, és a sportoló kreativitása. A sportoló kiemelkedő képességének kibontakozásához, illetve a már meglévő értékek továbbfejlesztése szorosan függ a pedagógus-edző szakképzettségétől, személyiségétől, alkalmasságától, pedagógusi-edzői elhivatottságától.

Az egyik fontos kérdés éppen a pedagógus és a tanuló közötti kapcsolat.
A kreatív pedagógus és egy kiemelkedő képességű tanuló találkozása esetén a tanuló érdeklődése, ambíciója kielégül, képességei tovább fejlődnek. A másik lényeges kérdés a kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésével kapcsolatosan, hogy az oktatás legtöbbször hagyományos osztálykeretek között, részben kötött tantervvel folyik. Ezeknek a kereteknek a fellazítására sok kísérlet történik napjainkban. Azok a kísérletek ígérnek többet, amelyek kisebb egységekre, csoportokra bontják a csapatot, és a csoportok kapnak önálló, a képességeknek megfelelő feladatokat.

A labdarúgásra tehetségesnek kikiáltott gyerekek nem lehetnek csak egy szempontból tehetségesek.
Nem elégséges csak fizikailag vagy technikailag megfelelni a játék követelményeinek. Elsősorban a személyiségjegyek a mérvadóak, a gondolkodási színvonal és a tanulási sebesség megfelelő szintje után következhet a fizikai, labdarúgó technikai jegyek figyelembe vétele. A tehetséges gyermekeket ki kell válogatni a többiek közül és a nekik megfelelő edzésmódszerekkel felkészíteni őket a profi labdarúgásra. (Cabrini, 1999) Ehhez viszont megfelelő szakemberek szükségesek, akik tudásuk legjavát nyújtják minden pillanatban, amikor a gyermekekkel vannak, sőt még azon túl is. (Coerver, 1983) Egy teljes könyv sem lenne elég annak a leírására, hogy milyen és mennyi feltételnek kell egyszerre megfelelni és jelen lenni, ahhoz, hogy egy gyermekről ki merjük jelenteni, tehetséges. Mi minden szükséges ahhoz, hogy ez a tehetség a tudásához mért sportteljesítményt tudjon leadni éveken át.


Tapasztalatom, hogy azok a tehetségesnek kikiáltott gyerekek, akik nem kapták meg a tehetségüknek megfelelő képzést, mert mondván ők tehetségesek, nem kell velük külön foglalkozni, beleszürkülnek, elvesznek a sportág mezőnyében.
Az általam a 10 éveseknél leírt gondolkodási szintet mérő teszttel felmért ötven gyermekből hét játékosra lehetett azt mondani, tehetség.

Azóta eltelt hat év.

A hét fiúból hat NB I-es csapat utánpótlás csapataiban játszanak. Egy a másodosztályban. Ketten a korosztályos válogatatt állandó tagjai. (Kun, 2003)



cv

2009. szeptember 15., kedd

Sikeres bemutatkozás!

cv
Győzelemmel debütált a Polgár Alapítvány csapata


Szeptember első hétvégéjén ismét találkoztak a Polgár Alapítvány ifjú futballistái. Az egy hetes nyári edzőtáborozás után ezúttal egy rövidebb összetartás szerepelt a programban.

A helyszín ez alkalommal is a Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központ volt, ám az edzésekre és a vasárnapi mérkőzésre a közeli KFKI pályán került sor.

A három napos programra azok a 13 és 16 év közti labdarúgók kaptak meghívást, akik a nyári edzőtábor során a legmeggyőzőbb teljesítményt nyújtották. A tábor kezdete előtt nem sokkal derült ki, hogy egyik erősségünk, Tóth Ricsi - önhibáján kívül - mégsem tudja vállalni a részvételt, így helyére a tiszakarádi Budai Laci került, aki 12 évével a keret legfiatalabb tagja lett.

A szeptember 4-i péntek reggel igen korán indult a Polgár Alapítvány csapatát alkotó 13 játékosnak. A gyerekeket külön autók szállították a Budai-hegyekbe, ahol kora délután már át is estek az első, átmozgató jellegű edzésen. A szakmai munkát a Polgár Alapítvány csapatának főedzője, Kun István (kép) irányította, segítője Budai László volt.

Mint ahogy arról már korábban beszámoltunk, a nyári táborba ellátogató MLSZ-tisztségviselők meghívták csapatunkat a területi kisebbségi válogatottak szeptember 19-én, Aszódon rendezendő országos tornájára, mely rendezvényen csapatunk egy barátságos mérkőzésen kap majd lehetőséget arra, hogy megmutassa tudását a tornára ellátogató számos szakembernek és az érdeklődő közönségnek.

Az erre a megmérettetésre való minél alaposabb felkészülést szolgálta a hétvégi csillebérci program. Azonban, hogy ne teljen el tétre menő küzdelem nélkül a három nap, s hogy a csapat kvalitásai meccshelyzetben is tesztelve legyenek, a Polgár Alapítvány a Magyar Labdarúgó Szövetséggel karöltve azon munkálkodott, hogy a csapat már vasárnap összemérhesse erejét egy másik alakulattal.

Az erőfeszítéseket siker koronázta.
Szeptember 6-án, délelőtt 11 óra után nem sokkal a Polgár Alapítvány csapata a Szirtes Zsolt - Orsós Sándor-Tóth Gábor-Budai Elemér-Nagy Géza – Budai Dávid-Sarkadi Róbert-Kanalas Richárd – Horváth Krisztián-Orsós Dániel-Árvay Zsolt összeállításban kifutott a KFKI pályára, története első mérkőzésére. Az ellenfél az Unione Csepel FC U15-ös csapata volt, mely alakulat a Budapest Bajnokság első osztályában szerepel.


A Polgár Alapítvány ezúton is köszöni a csepeli gyerekeknek és vezetőiknek az együttműködést és a mérkőzésen tanúsított profi és sportszerű hozzáállást!

A találkozóra tökéletes időjárási körülmények közt került sor, s a pálya állapota is ideálisnak volt mondható. A Polgár Alapítvány csapata – betartva a vezetőedzői utasítást – már a mérkőzés kezdetén igen lendületes és támadó stílusban lépett fel. A várakozásokat felülmúlóan, az első 20 perc során szinte egyoldalú játék folyt a pályán. A Polgár Alapítvány kevéssé összeszokott csapatának tagjai olyan fokú technikai virtuozitásról, pozitív értelemben vett agresszivitásról és taktikai fegyelmezettségről tettek tanúbizonyságot, mely még az ellenfél táborát is elismerésre késztette. A játékosok ráadásul egészséges önbizalommal, s ami talán még fontosabb, egymásért is hajtva-küzdve tették a dolgukat a pályán. Ez a lendületes kezdés némiképp meglepte az ellenfelet. Ennek köszönhetően, az utolsó pillanatban a kezdőcsapatba nevezett 13 éves Horváth Krisztián előbb egy kontratámadást követő távoli bombagóllal, majd egy közeli lövéssel két gólos előnyhöz juttatta a Polgár Alapítvány csapatát.

A félidő vége felé ugyan némileg magára talált a csepeli együttes, ám mezőnyfölényt még ekkor sem sikerült kialakítania, sőt a Polgár Alapítvány csapata volt az, mely helyzetek sokaságát kidolgozva, s kapufáig is jutva igyekezett még tovább növelni a különbséget.

Fordulás után a csepeliek időszaka következett el. Edzőjüknek sikerült felráznia csapatát, s a csepeli játékosok láthatóan nagyobb sebességi fokozatra kapcsoltak, míg a Polgáros fiúkon kezdett kijönni a három napos edzőtábor okozta fáradtság. A játék képe ilyetén megváltozásának meg is lett az eredménye. A csepeliek egy szerencsétlen mozdulat után, öngóllal szépítettek. A gól után arra lehetett számítani, hogy folytatódik a Csepel feltámadása, s valóban a vendégcsapat játékosai egyre-másra alakították ki helyzeteiket.

A Polgár Alapítvány edzője cserékkel – Somogyi Gábor és Budai László beállításával - frissítette csapatát, s ennek, valamint a játékosok lelki erejének és kitartásának hála mégis az Alapítvány csapata szerezte a következő gólt. Budai Dávid egy szép szóló végén talált a hálóba.

A hátralévő játékidőben kiegyenlített küzdelem folyt a pályán. A találkozó végére mindkét csapat játékosain megmutatkozott a fáradtság, ami a kezdeti, fokozott iram ismeretében nem is volt meglepő. Egyre kevésbé dominált a szervezett csapatjáték, inkább az egyéni megmozdulások domináltak mindkét oldalon. Egyúttal a szabálytalanságok száma is megszaporodott a második félidő második felében, s ilyenformán a játék határozottan veszített folyamatos jellegéből.

A Budapest válogatottakat is felvonultató Unione Csepel FC 1-3-as állásnál sem adta fel a mérkőzést, s egy ügyes támadás végén elért találattal sikerült egy gólra felzárkózniuk. Így az utolsó percek kifejezetten izgalmasra sikeredtek.

A Polgár Alapítvány játékosai nem akarták kiengedni kezükből a debütálásuk alkalmával oly remek játékkal már szinte megnyert mérkőzést, míg a Csepel FC hosszú évek óta együtt, s eredményesen szereplő focistái presztízsük védelmében hajtottak az újabb gólért.

A parázs jelenetekben is bővelkedő záró szakasz végül Árvay Zsolt szemfüles góljával a Polgár Alapítvány csapatának sikerét hozta. Elképesztő sebességével és harcos játékával Árvay már az első félidőben rendre veszélyt teremtett a csepeli kapu előtt, így kései gólja nagyon is megérdemelt kárpótlást jelentett a végül kimaradt korábbi helyzeteiért.

További akciókra már nem is igen volt idő, így a Polgár Alapítvány csapata, fennállása első mérkőzésén 4:2 arányban legyőzte az Unione Csepel FC-t.

A Polgár Alapítvány minden egyes játékosa elismerésre méltóan játszott, ám akadt néhány egészen rendkívüli teljesítmény is.
A gólszerzőkön kívül említést érdemel még az eredetileg csatárként játszó, ám ezen a mérkőzésen a védősorba jelölt, s azt szinte hiba nélkül irányító Budai Elemér, a csapatérdeket mindenekelőtt szem előtt tartó, s több esetben is kritikus helyzetben mentő Orsós Sanyi, vagy ugyanebből a csapatrészből, a párharcokat rendre megnyerő Tóth Gábor. Szirtes Zsolt, 13 éves kapusunk teljesítményén pedig egyáltalán nem lehetett észrevenni, hogy ezt megelőzően rendes méretű kapuban szinte soha nem védett.

A nyári tábor során a legtöbb pontot elért ároktői Sarkadi Robi is új poszton jutott szerephez a találkozón. A támadóként mérkőzések eldöntésére képes tehetségről Kun István éles szemének és szakmai felkészültségének hála kiderült, hogy labdaszerző középpályásként még inkább hasznára lehet csapatának. Mint ahogy hasznára voltak mindazok, akik ezúttal nem kerültek külön kiemelésre, s akikről annál szívesebben közölnénk méltató sorokat az aszódi mérkőzésen nyújtott remek teljesítményük apropóján!

Gratulálunk a csapat, valamint az edzői stáb minden tagjának!
Ez a siker a közös erőfeszítések eredményeként jöhetett létre, hiszen a játékosok megértették, hogy hiába rendelkeznek kivételes egyéni képességekkel, diadalra csak az vezethet, ha összetartó közösségként tudnak viselkedni a pályán kívül, s ha igazi csapatként képesek küzdeni egymásért a pályán.

A következő megmérettetésre az említett aszódi tornán kerül sor, szeptember 19-én, szombaton.
A későbbiekben természetesen erről az összecsapásról is részletesen beszámolunk.


A fenti cikk szerzője: Vécsei Gábor - PAE
cv

2009. szeptember 9., szerda

A „focizás” nem tanítható!

cv
Kedves Kollegák!

A napokban érdekes levelet kaptam a KIDDY11 e-mail címére.
Úgy érzem mind a levelet (természetesen az író beleegyezésével), mind az általam írt választ érdemes megosztanom veletek.


Szívesen várom kommentben, a ti hozzászólásotokat is!



"A „focizás” nem tanítható!

Egy futballista 90 percen keresztül fut, rohan, megáll, megfordul, oldalra mozog, felugrik, ütközik az ellenféllel és ki tudja, hogy mennyiféle különböző aciklikus mozgást végez még, jobban mondva kellene neki végezni.

Ezeket a mozgási folyamatokat nem lehet kívülről megtanulni vagy előre begyakorolni, hiszen a játékos sose tudja a mérkőzés előtt, hogy mikor és mennyit kellene egyszerre lefutni vagy hányszor és milyen magasra kellene egymásután felugrani.

Ezek a mozgási tevékenységek mindig attól függenek, hogy a játékhelyzet, a labda viszonya és az ellenfél helyezkedése mit okoz játékos agyában?

A szemén keresztül látja, hogy mit kellene most csinálni, ha eredményesen akar a játékba beavatkozni, de ezt a helyzetet jól is kell látni, hogy az illető játékos eredményt tudjon elérni.
Mert ha a helyzetét nem ítéli meg objektív módon, akkor hiába van minden akarat, erő és gyorsaság, a labda az ellenfélnél marad!

Képzeljük el, hogy egy játékosnak mérkőzés közben – 5400 másodpercig!! – állandóan figyelni kellene a labdát, a játékostársat, az ellenfelet, a saját helyzetét és ezekből az adatokból pillanatok alatt a helyes megoldást kell kiválasztania.

Ha valamit nem jól programozott be az agyába, akkor a végrehajtás nem sikerülhet.

Tegyük még hozzá, hogy egy eladott labda, egy mellérúgott gólhelyzet vagy egy rosszul sikerült felugrás a játékos lelkiállapotára nincs valami jó hatással, akkor el tudjuk képzelni, hogy milyen összpontosításra van egy focistának szüksége, hogy 90 percig jól tudjon játszani és eredményes legyen.

Talán így érthető lesz, hogy az edzői tudomány nem ott kezdődik, ahol a labdakezelés, a fejelés, a rúgás, hogy csak néhány labdarúgó-elemet (tantárgyat) említsek, szerepel az edzésprogramban.
Mert ezekkel a részletekkel egy futballista nem sokat tud kezdeni, ha nem tudja, hogy játék közben mikor és mit kellene neki tenni?
Mert a különbség szintén adva van, ha arra gondolunk, hogy a labdával vagy labda nélkül kell neki egy szituációra reagálni.

De ez már egy külön fejezet a futballban, mert a labdával dekázni sokkal egyszerűbb, mint labda nélkül az adott pillanatban lyukra szaladni...

Cirkuszban is megtanítanak különböző alapelemeket, és látunk labdázó fókát, bicikliző medvét, fejelő kutyát vagy embert labdával dekázni a végletekig.
A labdarúgás azonban ennél sokkal összetettebb.

Képezni lehet, és kell is a játékost, de egy jó edző tudja

a „FOCIZÁS” nem tanítható!


Tisztelettel:

Simkó Géza"



"Kedves Géza,

egyetértek veled abban, hogy egy mai focistának rengeteg mindent kellene tudnia és ezt mind nem lehet neki megtanítani, egyszerűen időben nem fér bele (hogy csak a legalapvetőbb kifogást mondjam).

A múlt héten a kezembe került egy könyv, "Tanulmányok a kiválasztás és a tehetséggondozás köréből" címmel.
25 tanulmány található a kötetben sporttudósoktól, edzőktől, akik a mai magyar valóságról írnak. Az összegző megállapítás a csapatsportokra az, hogy az együttműködési képesség fontosabb tényező, mint a technikai, taktikai tudás.

Más kutatók azt mondják, a labdarúgás 80%-ban tanítható és csak 20% a tehetség.

Erre viszont egyből lehet kontrázni, az ember és a csimpánz gén állománya 94%-ban megegyezik, a maradék 6% mégis micsoda különbséget eredményez!
Akkor a 20% gyakorlatilag felbecsülhetetlen különbségeket eredményezhet.

A dinamikus rendszerelmélet eredményeit a differenciális tanuláselmélet vitte be az oktatásba, napjainkra a csapatsportokban is igen előrehaladott kutatási eredményei vannak, a fociban is. Ezek alapján megpróbálnak olyan edzésmódszereket kidolgozni, ami a lehető legjobban szolgálja az általad is leírt alkalmazkodó képesség fejlesztési lehetőségeit.

A játékhelyzet olvasása folyamatos koncentrációt követel meg, ezekhez tudni kell alkalmazkodni és megfelelő válaszreakciókat adni. Vagyis egy stabil állapotból átmenni egy instabil állapotba, majd abból mihamarabb újra egy stabilba.

Ez a felfogás viszont az egész oktatásban egy a megszokottól teljesen eltérő gondolkodást igényel, hiszen eddig azt tanultuk, hogy minél többször elismétlünk valamit, annál jobban fogjuk tudni.

De ekkor jön az általad is nagyon jó érzékkel megtalált bökkenő: ott az ellenfél is a pályán, a körülmények-pálya talaja, időjárás, szurkolók, stb.-a játékos pillanatnyi mentális és fizikai állapota és még sorolhatnánk mi minden befolyásolja a teljesítményét, ami miatt nem működik az ezerszer legyakorolt figura.
Ez sikertelenséget szül és sikerélmény nélkül szép lassan elmaradoznak a gyerekek és csak a legfanatikusabbak, a legkitartóbbak maradnak meg a focinál.

Én személy szerint arra tettem fel a munkásságom, hogy megismertessem az edzőkollégákkal, a változó igényeket, amiket a sportág mai állása megkövetel, és, hogy azt hogyan lehet kielégíteni.
Az interneten elérhető on-line utánpótlás futballedző tanfolyamomnak is ez áll a fókuszában.

Az újszerű gondolkodásmóddal, egy újszerű edzésmódszerrel, ami remélhetőleg elindítja a magyar edzők gondolkodását többen is létrehozhatnak stílusokat, amelyek jól működnek. Ezek a stílusok kiszolgálják majd minden gyerek igényét, mert minden képességtípusra fel lehet építeni az ő erényeiket kihangsúlyozó, eredményes játékstílust.

A nagyválogatott, pedig ezekből a stílusjegyekből tudja kiválogatni a neki legjobban megfelelő játékosokat.


Üdvözlettel:

Kun István"



cv

2009. augusztus 25., kedd

A modernkor vámpírjai: Az energiavámpírok!

cv
Az energiavámpírok nem Drakula gróf leszármazottai, és még csak nem is áldozataik vérét ivó teremtmények.
Míg az éjszaka gyermeki fiktív történetek, addig az energiavámpírokról szóló mesék nagyon is valódiak. Cikkünkből megtanulhatod felismerni, kik is ők (talán te is az vagy?!), és hogyan tudsz ellenük védekezni.


Kik azok az energiavámpírok?

Vannak olyan emberek, akik társaságban feltöltődünk, energikusakká válunk, és tele leszünk optimizmussal, vagyis érezzük a pozitív hatást, amelyet ránk gyakorolnak. A velük való kommunikáció kölcsönös feltöltődést jelent. Ilyen esetben nincs félni valónk, minden bizonnyal olyan barátok között vagyunk, akik nem jelentenek számunkra veszélyt.

Nos, akkor kiktől is kell tartanunk?

Az energiavámpír olyan személy, akinek már a puszta jelenléte is fárasztólag hat ránk. A beszélgetés során fokozott álmossággal küzdhetünk, kimerültek, és ingerlékenyek leszünk. Tehát az energiavámpírral való kommunikáció nem feltöltődést jelent, hanem folyamatos energiacsapolást. A vámpír minden percben a mi energiánkkal táplálkozik, amíg ő jól lakik, addig mi elveszítjük erőnket.


A vámpírjaink sok esetben nem is sejtik, hogy számunkra negatívan hat a lényük

Ezek az emberek magányosak, akik problémájukat nem képesek megoldani, elvárják másoktól, hogy sajnálják. Mártír szerepében tündökölnek, és nem a megoldás érdekli őket egy problémás szituációban, hanem, hogy szánják őket, hiszen ebből merítenek energiát. Lelki szemetesládaként használják partnerüket, állandóan magukról beszélnek, s mindent elpanaszolnak, ami lelküket nyomja. Álbarátként csak akkor keresik a másikat, ha gondjuk van, amit akár a legrosszabb időben akarnak megosztani a másikkal, szemtelen módon törik át a privát szféránkat.

Az is előfordulhat, hogy nem a panaszkodással szívja el energiádat, hanem mondataival igyekszik benned elültetni a kisebbségi komplexus érzését.

Igyekszik elérni, hogy ne légy elégedett magaddal és sikereiddel. Egy ilyen típusú ember társaságában valóban elkezded érezni, amit akar, hogy érezz, és folyamatosan elveszíted az optimizmusodat. Ne engedd senkinek, hogy elért eredményeidet kicsinyítse.

Sokszor azért sincsenek tudatában a vámpírok saját vámpírságuknak, mert míg ránk a beszélgetés ólomsúlyként nehezedik, addig ők problémájuk kibeszélésével megkönnyebbülnek.

Negatív gondolataiknak, és érzéseiknek köszönhetően folyamatos energiapótlásra van szükségük, és ezt csak áldozataiktól kaphatják meg. Aki számodra energiavámpír, más számára még lehet, hogy nem az, mindez csupán az energiáktól függ.

Vajon edzőként te hogyan hatsz a játékosaidra? Elveszed az energiájukat, vagy adsz nekik?

Miután megtanultuk felismerni, hogy energiavámpírjaink milyen hatással vannak ránk, ideje megismerkedni azokkal a praktikákkal, amelyekkel kivédhetjük támadásaikat.
Amikor beszélsz a gyerekeidhez, figyeld meg őket és ha az alábbiak szerint viselkednek, akkor azonnal válts, mert valamiért épp te "szívod" az energiájukat!


Az egyik leghatásosabb módja a védekezésnek, a negatív testhelyzet felvétele

Karunkat keresztezzük a mellkasunk előtt, ha van rá lehetőségünk, akkor a bokánkat is keresztbe tehetjük. Ezzel a mozdulattal tudat alatt azt üzenjük partnerünknek, hogy elzárkóztunk előle, s igényt tartunk a beszélgetés mihamarabbi befejezésére. A keresztbefont karok pedig megakadályozzák, hogy energiánkat elszipolyozza előlünk, meggátolják, hogy energiánk kiszivárogjon az auránkból.

Figyeld magad, és környezeted reakcióit, ne engedd, hogy belőled is energiavámpír váljon!


De ne hagyd magad kihasználni sem.
Ha azt érezzük, valaki csak arra tart bennünket, hogy soha véget nem érő panaszait meghallgassuk, mondjuk nemet. Fontos elintéznivalóra hivatkozva lépjünk le a számunkra káros energiamezőből. Valószínűleg a vámpírnak feltűnik, hogy nem kívánunk a társaságába lenni, és remélhetőleg újabb áldozat után néz.

Tartózkodj minél több időt olyan emberek társaságában, akik pozitív életérzésekkel táplálnak, mert ezzel erősíted az aurádat, ami sokkal ellenállóbb lesz a támadásokkal szemben!

Akár hiszed, akár nem, a természetben a fák és a bokrok is képesek arra, hogy energiával lássanak el.

Végezetül nem lehet az empátiát a végtelenségig fokozni. Mások sorsáért és tetteiért felelősséget vállalni nem lehet, és nem is szabad. Mindenki maga irányítja gondolatait és érzéseit!


cv

2009. augusztus 15., szombat

Vizilabda kontra Labdarúgás

cv
Hogyan lett a vízilabda mostanra Magyarország legsikeresebb csapatsportja?
Vajon a fociban is meg lehetne ezeket az elveket honosítani?
A napokban engem elgondolkoztatott ez a kérdés. Ezzel kapcsolatban szeretném figyelmetekbe ajánlani Simon Andrea számunkra, futballedzők számára is tanulságos cikkét, mely nemrég jelent meg az origo.hu-n.
Az interjú alanya a hetvenen túl is kétségtelenül dinamikus Kemény Ferenc, vízilabdaedző.

„- Az a '75-'76-os generáció hogyan jött úgy össze?
Összeállítottam őket. Őket tettem be abba a csapatba. Aztán így sült el.

- De mit látott rajtuk, hogy őket tette be?
A Kásán például, akit gyerekkorától kezdve ismerek, hogy egy angyalarcú strici. Egy bűbájos rém. Csak álcázza magát. Jó, volt, hogy azt hitte, elég a laza zsenialitása, olyankor gorombán rá kellett szólnom, hogy módosítson a sebességfokozaton. Vagy amikor a junior vb-döntőn csúsztatott! Nem idézhetem, miket mondtam neki. De Székely Csucsunak is vagy Kiss Gergőnek is mondtam szépeket. Nagyon jó csapat volt, soha nem kaptunk ki. Egyszer volt döntetlen. Így jött össze. Általam jött össze úgy, ahogy. Mert akkor is nagyon sokan voltak a közelükben, ahogy most is. Ezért nagyon nehéz dolog ez, mert most is legalább 25-30 játékos érzi úgy, hogy ott lenne a helye a nagyválogatottban. És lehet, hogy igazuk is van. De mégis dönteni kell, mert az még feltalálás alatt van, hogy lehet 13 helyre 32 játékost betenni.

A gyereket kellene előbb megcsinálni, nem a futballistát!

- Képzés kérdése, kiválasztás kérdése egy sportágban ennyi klasszis?
Is-is. Meg a gondolatoké. Én a játékelméletben nagyon hiszek. Ennek a tevékenységnek nagyon sok része van: technikai, fizikai, és játékelméleti része. Támadás, védekezés, egyéni, csapat, szóval millió összetevője van. Én ezért is tekintem szellemi sportnak a vízilabdát. Csak baromi erős kar és láb is kell hozzá. De a gyors, a gyorsabb gondolkodás, a teória, az aktuálisan alkalmazott technika mind-mind nagyon fontos. És tisztában kell lenni a társtudományokkal, mechanikai törvényszerűségekkel, hogy mondjuk a lövés mechanikáját is el tudd magyarázni. Tehát nem baj, ha egy edző nagyon felkészült. Minderre egyébként a meccsen már nincs szükség, ott az kell, hogy a pillanatnyi helyzetet átlátva a beavatkozás adekvát legyen. Arra viszont nagy szükség van.

- Akkor úgy kérdezem: labdarúgásban például miért nem tudunk klasszisokat nevelni?
Most történt meg szerintem az első lépés, hogy épült egy olyan komplexum, amiben uszoda is van. Ami egyébként az Ajaxnál és a holland élcsapatoknál már 30 éve bevett dolog, ott ugyanis már rájöttek, hogy a keringési rendszert meg kell csinálni. Mert a labdarúgással nem alakul ki. Tehát ott nem 1,5-2 literes tüdejű labdarúgókat nevelnek immár 30 éve, hanem 4 litereseket. Tehát fölkészítik őket arra, amire a teljesítménysportolókat föl kell készíteni. Míg a mieink olyan behatárolt képességgel jönnek ki felnőttként a korosztályos előéletükből, ami determinálja, hogy soha nem lehetnek jobbak. Ez élettani törvényszerűség. Tehát a gyereket kellene előbb megcsinálni, nem a futballistát.

- Ezt a focistáknak nem mondta még el?
Amikor a '70-es években kimentem Brazíliába, hogy a brazil pólóválogatottat fölkészítsem a Pánamerikai Játékokra, megbízott az OTSH, nézzek körül a labdarúgásban. És én ott Rióban azt láttam, hogy a labdarúgók a homokban képződtek technikailag, a tengerparton, de mellette akarva-akaratlanul is mindegyikük szörfözött meg úszkált a tengerben másfél-két órát. Tehát nagy tüdejű brazil labdazsonglőrök nőttek föl. Vagyis az úszásnak, a víznek a jelentősége óriási! Ha engem megbíznának, hogy tegyek valamit a magyar labdarúgásban, kérnék nyolc évet. Ami nekem már nincs. De minimum hatot, hogy ilyen elvek alapján kiválogatott gyerekekkel kezdjek el dolgozni. Vagy nem is értem: itt van Szentkereszt, egy tót falu, amikor néha ráérek, lemegyek a futballmeccsre. És minden évben látok egy-egy fantasztikus tehetséget, de soha senki meg nem látja őket, soha senki meg nem keresi őket, soha senki meg nem nézi őket, soha senki nem viszi el őket egy nagyobb csapatba. Ami nem tudom, hogy helyes-e. De hogy ez nálunk, a pólóban nem fordulhat elő, az biztos! Miután minden évben, az ország összes tehetséges 12 éves kisfiúját és kislányát, aki vízilabdázik, fölmérjük. Van, akinél a tehetség még nem mutatkozik ebben a korban, az később kerül be, és van, aki később kikopik. De évtizedek óta olyan szűrőrendszerünk van, hogy senki nem eshet ki. A magyar labdarúgásban viszont csak kiesők vannak. Nincs ez a rendszeres, szervezett felmérés, ami nálunk kötelező. És nem bízzuk a véletlenre, minden évben ismétlődik. Kétnapos: szombaton a vidéki szakosztályok, vasárnap a fővárosiak. Az ország összes tehetséges 12 évesét megnézzük, és nyilvántartjuk. Benne vannak a rendszerben. És azokról sem mondunk le, akik később érnek. Kontaktusban vagyunk ugyanis minden edzővel.“

A tudás megvan a fociban is, már csak akarat hiányzik a cselekvéshez, hiszen soha nincs későn. Sopánkodás helyett használjuk a már létező tudást, és cselekedjünk.

A KIDDY11, egy sikerorientált, hatékony edzésprogram.
ITT Te is megismerheted Magyarország egyetlen, on-line utánpótlás futballedző tanfolyamát!


cv

2009. augusztus 4., kedd

Mások feletti hatalmunk

cv
„A tanfolyamaim során gyakran bemutatok egy kísérletet, amely megmutatja, milyen nagy hatású lehet a másokról alkotott vélemény.
Ez tulajdonképpen egy kineziológiai mérés, amelyet a német futball bajnokcsapat mentáltrénere is előszeretettel alkalmaz, hogy a játékosoknak megmutassa, mekkora hatással van a véleményük a csapattársaikra.

A kísérlethez felkérek valakit a teremben ülők közül, hogy jöjjön előre, és a karját vízszintesen nyújtsa előre. Először az illető erőnléti állapotát mérem fel. Ehhez erőteljesen fel kell emelnie a karját, miközben én igyekszem lefelé nyomni. Ez többé-kevésbé sikerül is, aszerint, hogy az illető milyen erőben van.
Ezt követően a kísérleti alany mögé állok, hogy ne lásson, és a teremben ülőknek elmutogatom, hogy mit gondoljanak a kiválasztott személyről: ha hüvelykujjamat felemelem, mindenkinek csupa jót kell gondolnia; ha lefelé tartom, a legrosszabbat kell feltételezniük róla.

Ami ezután történik, az minden alkalommal meglepi a résztvevőket: ha a hüvelykujjammal felfelé mutattam - a kísérleti alany háta mögött -, és mindenki a legjobbat gondolta róla, az illető karja fent marad, és én a legnagyobb igyekezettel sem bírom lenyomni. Ám ha a hüvelykujjamat lefelé tartottam, akár két újjal is lenyomom a karját. Elillan minden ereje.

Ha jót gondolunk valakiről, erősítjük az illetőt. Ha rosszat gondolunk róla, gyengítjük.
Ennek a felismerésnek ma már az élsportban is hasznát veszik.
A bajnokcsapat mentáltrénere egy tévéadásban mutatta be, milyen erős hatással van a teljesítményre a játékosok egymásról alkotott véleménye. Ha az egyik játékosról a többiek azt hiszik, hogy fogadni tudja a passzt, vagy meggyőződésük, hogy vezetni tudja a labdát vagy gólhelyzetben van, akkor ez a játékos teljesítményén is megmutatkozik. Már a többiek véleményének hatására is bizakodóbbá, erősebbé és ügyesebbé válik.

A pozitív előítéletek jótékony hatásúak.
Sokat segít például, ha bízunk társunk, vagy gyermekünk képességeiben, sikerében. Színlelni azonban itt is hiábavaló. A rezgéseket nem lehet megjátszani. Erőt csak azzal öntünk másokba, ha valóban hiszünk bennük és képességeikben.
Ha bízunk gyermekünk erejében, ő is hinni fog a saját képességeiben.
Ha mindezt csak színleg tesszük, éppen az ellenkezőjét érjük el.
Rajtunk áll, hogy megváltoztatjuk-e a környezetünket. Már a róla alkotott véleményünkkel is hatást gyakorolunk rá.“

(Pierre Franchk-A rezonancia törvénye)



Edzőként, vajon te hogyan állsz a játékosaidhoz?
Bízol-e a képességeikben? A játékosaidnak milyen véleménye van egymásról? A csapat légkörét te, mint edző alakítod ki, ha te jó véleménnyel vagy a játékosaidról, akkor ők is jó véleménnyel lesznek egymásról és ez elengedhetetlen a sikerhez.

A fenti kísérletet én az egyik tornán úgy próbáltam ki, hogy a torna előtt az öltözőben a szokásos eligazítás, taktikai megbeszélés helyett elmondtam minden játékosról 2-3 mondatban, milyen jó tulajdonságai vannak a futballban.
Minden gyerek mosolyogva, szikrázó tekintettel hagyta el az öltözőt, és a meccseken hozta a legjobb formáját, pedig taktikáról szó sem esett a megbeszélésen.
Ja, és természetesen megnyertük a tornát:)



cv

2009. július 27., hétfő

Ami nincs az interneten, az nem is létezik?

cv
Az NRC Piackutató felmérése az első, mely a magyar gyerekek internetezési és fogyasztási szokásait, valamint az online reklámokhoz való hozzáállását vizsgálja, és az adatok egy részét publikussá is teszi.
A VMRkids 2007 kutatás eredményeiből többek közt kiderült, hogy már a 6 évnél fiatalabbak is interneteznek - elsősorban játékra használják a világhálót.

Az NRC Piackutató az Egyszervolt.hu gyermek és családi portállal együttműködve 2007 júliusa és szeptembere között felmérte a 15 évesnél fiatalabbak internetezési szokásait. Hasonló vizsgálat korábban nem készült hazánkban. Az összesen 2 500 internetező gyermek megkérdezésével lezajlott kutatás eredményei szerint, míg a 11-14 éves internetezők több mint fele évek óta használja a világhálót, a 7-10 évesek kétharmada az utóbbi egy évben kezdett internetezni, az ennél is fiatalabbak 55 százaléka pedig az elmúlt pár hónapban lett internet-használó. Ez jelzi, hogy az internet használatát viszonylag korán, jellemzően már 10 éves kor alatt elkezdik a gyerekek(táblázat>>).

„A VMRkids célja, hogy megismerjük a gyerekek internetezési szokásait. Az idén először elvégzett kutatás megmutatta, hogy sok igen fiatal, 6 év alatti gyermek is aktívan használja a világhálót. Ez nem csupán a reklámpiac számára vet fel új kérdéseket és lehetőségeket, de az internetes biztonságtechnikai szoftvereket - így például a szülőfelügyeleti eszközöket - is a figyelem középpontjába helyezheti" - emeli ki Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója.

Ezen adatok alapján joggal állíthatjuk, hogy az internetet ma már nem lehet kikerülni. Egyes szakértők azt is állítják, ami nem található meg az interneten, az nem is létezik.
A labdarúgásban használatos, úgynevezett „scouting“ oldalakat csak a licencel rendelkező menedzserek látogathatják. Ezeken az oldalakon csak leigazolt, egyesületben játszó gyerekek találhatók. De rengeteg az olyan fiatal, aki nem jár egyesületbe, de attól függetlenül még lehet jó futballista.

A www.kiddy11.hu oldal megalkotóinak az volt a szándéka, hogy a hazai futballutánpótlás világában, egy bárki által látogatható, virtuális, globális találkozási pontot nyújtson, ahol mindenki regisztrálhatja magát, és ahol edző, szülő, érdeklődő megtalálja az általa keresett személyt, vagy információt.


cv

2009. július 21., kedd

Farkasok harca

cv

Egyszer, egy idősebb Cherokee benszülött amerikai így tanította az unokáit az élet dolgairól:

Harc dúl bennem… egy szörnyű háborúskodás két farkas között.

Az egyik farkas képviseli a félelmet, a haragot, az irigységet, a bánatot, a sajnálkozást, a mohóságot és a kapzsiságot, az arroganciát, a gőgöt és az önteltséget, a fennhéjázást, az önsajnálatot, a bűntudatot és a bűnösséget, a neheztelést, a megbántódást, a kisebbrendűségi és a felsőbbrendűségi érzést egyaránt, a hazugságokat, a hamisságokat, a büszkeséget és az egót.

A másik farkas pedig a vidámságot, a jókedvet, a békességet, a szeretetet, a reményt, a megosztást és az együttérzést, a derűt és a nyugalmat, a higgadtságot, a szerénységet, a kedvességet, a jóakaratot és a jóindulatot, a barátságot, a bátorságot, a beleérző képességet, a nagylelkűséget, az igazságosságot, a könyörületet és a részvétet, a bizalmat, a becsületet, a hűséget és a hitet képviseli.

Ugyanez a harc folyik bennetek is és minden élő emberben.

A gyerekek pár pillanatig elgondolkoztak a hallottakon, majd az egyikük megkérdezte a nagyapját:

Melyik farkas fog győzni?

Az öreg Cherokee egyszerűen ezt felelte:

Az, amelyiket tápláljuk.



cv

2009. június 29., hétfő

Az alkalmasság kérdése II.

cv
(Az első részt itt megtalálod!)

Az alkalmasság kérdése párhuzamosan felvet egy másik fontos kérdést is, mégpedig a
szerethetőség kérdését!

„Olyan ember vagyok, akit lehet szeretni. Az emberek elfogadnak és szeretik, ha velük vagyok“- ez a vélemény szintén kisgyermekkorban alakulhat ki. Bizonyítékokat keresünk arra, hogy jelentünk valamit és értékesek vagyunk mások számára. Megfigyeljük, mit tesznek szüleink, tanáraink, edzőink, amíg velünk vagyunk.
  • Vajon a szemünkbe néznek és ránk figyelnek, amikor hozzájuk beszélünk, vagy valami más fontosabb dolog foglalkoztatja őket?
  • Úgy fegyelmeznek-e bennünket, hogy közben a hibáink ellenére is jó embernek tarthassuk magunkat, aki a hibáiból képes megtanulni, hogy mit csináljon legközelebb másképp? Vagy azt tanítják, hogy semmit sem vagyunk képesek jól megcsinálni?
  • Nyugodtan és nyíltan beszélnek velünk, azt sugallva, hogy számítunk valamit nekik? Vagy úgy beszélnek velünk, mintha birkák lennénk, előírva, hogy mit és hogyan csináljunk, mintha kellő ész hiányában mi magunktól képtelenek lennénk kitalálni.
  • Érezzük-e, hogy jogunkban áll kiállni amellett, amit akarunk, és tudni, amit akarunk? Vagy egy csendes, kimondatlan játszmát játszunk, amelyben az ostoba szerepét kell alakítanunk, úgy tenni, mintha nem tudnánk a választ bizonyos kérdésekre, úgy tenni, mintha nem is akarnánk, amit akarunk.

Te, mint edző, vagy szülő, hogyan közelíted meg a gyerekeket?

Ezek a kérdések, ha őszintén válaszoljuk meg őket, segítenek megláttatni velünk, hogyan vontunk le következtetéseket szerethetőségünkkel kapcsolatban.
Ezek a kérdések, és a rájuk adott, erősen szubjektív válaszaink, meghatározzák önelfogadásunk szintjét, a dolgok rendjében elfoglalt jogos helyünkkel kapcsolatos érzéseinket (ami felnőtt korban legfőképp a munka világában elfoglalt helyünkhöz köthető - vajon a gyerek szeretne focista lenni, vagy csak a szülő szeretné ezt?), végső soron magában a világban elfoglalt helyünket.

Azok, akik szerethetőnek és értékesnek tartják magukat gyermekkorukban, megtanulják, hogy őszintén kinyilváníthatják véleményüket és igényeiket, és meghatározhatják, hogy mi a fontos számukra, mert nem utasítják vissza őket, ha kimondják, mit is szeretnének.
Ez egy mérhetetlenül fontos lecke és ajándék. Hiszen amikor valaki azt hiszi, elutasításban lesz része, ha kiáll a mellet, amit akar, és amire szüksége van, akkor inkább lenyeli, önmagába fojtja kívánságait. Ha történetesen túl félénk, vagy megszidják amiatt, hogy kiáll önmagáért, mert a szülő, edző túlságosan szigorú, akkor a gyerek elfelejti, mit is akart.
Nem kevés munka kell ahhoz, hogy kimondjuk, amit helyesnek érzünk, különösen akkor, ha gyerekként olyan családban élünk, ahol a felnőttek rosszalló tekintettel azt állítják, ők „tudják“, mi jó neked és mi nem. Ez még inkább igaz arra a gyerekre, aki a természeténél fogva félénk, vagy aki félelmetesnek vagy kezelhetetlennek tartja a dolgokat, az embereket és az eseményeket.

A gyerekek különböző módon értelmezik azt, amit a szülők, edzők tesznek, vagy mondanak.
Néhány gyerek még a legenyhébb kritikát is súlyos és alapvető elutasításnak véli, míg mások sokkal erősebbek. Vannak, akik születésüknél fogva agresszívek, már születésük előtt sokat rugdosnak és „öklöznek“ anyjuk hasában. Mások csendes, nyugodt típusok.
Önmagunkról való vélekedésünk nagy része onnan ered, hogy szerintünk milyennek láthattak bennünket a szüleink, vagy pontosabban fogalmazva onnan, hogy szerintünk hogyan bántak velünk. (Vajon a pálya szélén üvöltő szülő, milyen benyomást tesz a saját gyerekére?) Több, mint valószínű, hogy ebben az érzékeny időszakban kapjuk meg életünkhöz a „mottókat“, a „forgatókönyveket“ és a „térképeket“. Ezekből az üzenetekből a tapasztalások megerősítő ismétlődése révén végül megszületik összes élettapasztalatunk „épületének“ körvonala.
A szó szoros értelmében megemésztjük a gyermekkorunkban hallott üzeneteket,
a személyes erő és ügyesség, vagy a gyengeség és az alkalmatlanság szavaivá alakítva őket.


Vajon mi a jobb, ha edzőként, szülőként hagyom a pályán játszani a gyerekeket, vagy felnőtt fejjel mindent jobban tudva náluk folyton utasítgatom őket és mindig az én akaratom érvényesül az edzésen vagy a mérkőzésen?
Ha a korai üzenetek azt mondják, „oké“ vagy, akkor azt hisszük: „Hmm, egész jó vagyok“ vagy „Biztos jó életem lesz“ vagy „Úgy tűnik, sok öröm vár rám“. Másrészről, ha a kapott üzenetek azt mondják, hogy valami hiányosságunk van, úgy érezhetjük, nincs sok esélyünk a valódi boldogságra. Úgy hihetjük, nem érdemeljük meg azokat a dolgokat, amikre vágyunk. Ezért azt mondjuk magunknak, hogy hozzá kell szoknunk a szűkösséghez, az aggódásokkal teli élethez vagy az örömtelenséghez és a szürkeséghez - közben mindig azon töprengve, vajon miért van részünk oly sok szenvedésben. Vagy elhihetjük, hogy jobbat érdemlünk, és mivel törekszünk rá, végül el is érjük.

A fenti gondolatmenet egy lényeges következtetéshez vezet: gyermekkorunk történései alapján formálódik felnőtt szakmai életünk.
Többek között a képességünk is annak meghatározására, hogy mit is akarunk az élettől, mekkora boldogság elérését engedjük meg magunknak, milyen módon oldjuk meg, vagy kerüljük el a problémákat, készek vagyunk-e más utat járni, mint a nagy többség, képesek vagyunk-e felelősséget vállalni saját döntéseinkért és kitűzött céljainkért. A magas önbecsüléssel rendelkező emberek kapcsolatban érzik magukat belső késztetéseikkel, elképzeléseikkel és céljaikkal. Ezzel egy időben, kapcsolatban érzik magukat a többi emberrel is és értékeik jellemzően életigenlőek. És valóban, olyan mértékben javíthatják életét is, amilyen mértékben növelni tudják saját életük színvonalát.

Akár edzők, akár szülők vagyunk, jól meg kell fontolni, mit és hogyan teszünk és mondunk a gyerekek jelenlétében, hogyan vélekedünk róluk akár szavakban, akár tettekben kifejezve, mert minden apró momentum befolyásolni fogja a későbbi felnőttkori életüket!

cv

2009. június 26., péntek

Az alkalmasság kérdése

cv
Gyermekként mindannyian tudni akarjuk: „Képes vagyok megcsinálni?“
Ez alatt azt értjük, hogy rendelkezünk-e kellő hozzáértéssel, ésszel, és a tanuláshoz, a gyakorlati dolgok megoldásához, és a saját megoldásaink megtalálásához elengedhetetlenül szükséges dolgokkal.
A gyerekek megfigyelik, hogy a számukra fontos felnőttek (edzők) „beugranak-e“ helyettük, hogy megmentsék őket, mikor új dolgokat kell megtanulniuk, vagy bíznak bennük, és hagyják, hogy megtanulják saját maguk megtenni a dolgokat.

Vajon Te, mint edző, vagy szülő, melyik kategóriába sorolnád magad?

Ha sikerrel veszik a növekedésükkel járó egyszerűbb kihívásokat (például: megtanulnak olvasni, egy új játékot játszani, biciklizni, táncolni, vagy egy verekedős osztálytárssal elbánni, stb.), akkor azt a következtetést vonják le, hogy ügyesek, és megvan bennük az a valami, amivel később sikeresen és hatékonyan tudnak teljesíteni az életben. Ellenben, ha azt látják, hogy állandóan megmentésre szorulnak, különben kudarcot vallanak, vagy a szülők, tanárok, edzők és a pajtásaik azt sugallják nekik, hogy önmaguk erejéből nem képesek a sikerre, hogy kész „csődtömegek”, akkor a kudarcot viszik magukkal üzenetként a felnőttkorukba.

A gyerek sajnálatosan ügyetlennek gondolja magát, ha azt látja, hogy a szülei állandóan sietnek helyette megtenni a dolgokat, az edzőjük folyton megmondja, mit tegyen a meccsen, mielőtt még ő maga gondolkodhatna.
Ilyenkor a gyerek azt a következtetést vonja le, hogy nem elég ügyes. Az ilyen „hadd csináljam meg helyetted“ jelenetek ismétlődő láncolata a következő üzenetet hordozza: „Lassú vagy és ügyetlen.“ Akár elégedetlenségének ad hangot a szülő, edző, amiért a gyerek képtelen kiállni magáért és megvívni harcait, akár átbeszélve vele a dolgokat segít neki, hogy szembe merjen szállni a verekedőkkel, „mentális fényképalbumában“ a gyerek minden képet megőriz saját alkalmasságával kapcsolatban.

Azok, akik túlságosan függnek a tekintélyt képviselő személyektől (edzőktől), rendkívüli módon vágynak arra, hogy szeressék őket ezek az emberek.
Ezért láthatjuk azt, hogy kívülről bár úgy tűnik, indokolatlanul szigorú az edző, mégis bálványként szeretik a gyerekek. Ezek a gyerekek felnőttként gyakran olyan munkát végeznek, ami mélyen alulmúlja veleszületett tehetségüket vagy intelligenciájukat, és úgy tűnik, az a hit vezérli őket, hogy ennél többre nem is képesek. Ez többnyire azért van így, mert valóban nem képesek elhinni, hogy többre lennének képesek.

Másrészről viszont azok, akik eltökéltek, függetlenek és felelősségteljesek, hiszik, hogy irányítani tudják a dolgokat.
Hozzáértésüket mindennapi teljesítményükkel demonstrálják. Ez nem csak abban segíti őket, hogy a maguk egyedi és különleges módján haladjanak előre, hanem megerősíti a saját alkalmasságukba vetett hitüket is. Más szóval: ahogy egyre érettebbé válnak, úgy erősödik a saját képességeikbe vetett hitük is.

A most megismert pszichológiai tények fényében valljuk be, elgondolkodtató, milyen hatás éri a gyerekeket egy foci edzésen-meccsen az edző, és a szülők viselkedése alapján.

(A folytatást itt találod!)


cv

2009. június 9., kedd

Éhség ellen elég a sport?

cv

Aki sokat sportol, annál kevésbé jelentkezik éhségérzet. A vékonyabb nők esetében találóbb az előző kijelentés, a súlyfelesleggel küzdők viszont a sportolás ellenére is érzékelik az éhséget - állítják amerikai tudósok a fitforfun internetes portálon megjelent cikkben.

Az, hogy elég néhány falat, vagy farkasétvágyunknak nem tudunk megálljt parancsolni, első sorban szervezetünk leptin-szintjétől függ. Az 1994-ben felfedezett hormonnak fontos szerepe van a zsíranyagcserében. A zsírsejtek által kiválasztott anyag ugyanis a véráramba jut, s így az étvágyra és az anyagcserére hatva befolyásolja a testtömegünket. A leptin az étvágy "szabályozása" mellett a testet is aktivizálhatja, hogy az a felesleges kalóriákat a mozgás által egyszerűen elégesse. A túlsúlyosak esetében a leptinszint minden felesleges kilóval egyre csökken, s így a csökkent koncentrációjú anyag nem tudja szabályozó funkcióját betölteni.

A Katarina Borer által vezetett amerikai kutatócsoport arra a kérdésre kereste a választ, hogy a sport milyen szerepet játszik az éhségérzetet tekintve. A michigani egyetem kutatói vizsgálódásukba tíz vékony és ugyanannyi "fajsúlyosabb" nőt vont be. Az összesen húsz résztvevőnek napi három étkezés állt rendelkezésére, hogy addigi testsúlyát tartsa.

Edzés pontos terv szerint

A kísérletben szerepet vállaló nőket három különböző feladatba vonták be összesen három napig: míg az egyik csoport a kényeztető kényelem "megpróbáltatásainak" tette ki magát, azaz pihent, a másik társaság tagjainak reggel és délután ezer kilokalóriától kellett a futópadon megszabadulnia. A kutatók a tréninget végzőket két további alcsoportba osztották a sport intenzitása szerint: a keményebb fokozatban tíz intervallumban kérték őket arra, hogy 7 és fél percig tempósan gyalogoljanak.

A "tempósan" kifejezés a maximális teljesítmény 80 százalékát jelentette, s az egyes etapok között 10-10 perces pihenési időt kaptak a regenerálódásra. A könnyített üzemmódú csoport csak fele ennyire megterhelő feladatot kapott: összesen 15 percig kellett sétálniuk a maximális sebességük mindössze 40 százalékával.

Míg a teszt résztvevői többé-kevésbé megszakadtak az erőfeszítéstől, a kutatók sem tétlenkedtek: szabályos időközönként vért vettek a csoportok tagjaitól, hogy azok hormonszintjét pontosan ellenőrizni tudják. A feladathoz az is hozzátartozott, hogy a nők az egyes étkezések előtt egytől tízig terjedő skálán meghatározzák, mennyire érzik magukat éhesnek.

Nagyobb testsúly = nagyobb étvágy

Az eredmények kiértékelése után a kutatók megállapították, hogy a túlsúlyos nők esetében a tréning során nem csökkent az éhségérzet, s ez - ahogy korábban Borer és csapata is feltételezte - azt jelenti, hogy a túlsúlyosak leptin-szintje jóval magasabb vékony társaikénál. Az arányos testalkatúak az edzés után jóval kisebb éhségérzetről adtak tanúbizonyságot, ami arra enged következtetni, hogy a fizikai megterhelés hatására jelentősen csökkent szervezetükben a leptin koncentrációja.

"Az, hogy a túlsúlyosak étvágyának csökkenése a mozgás ellenére sem következett be azt jelenti, hogy ők folyamatosan ki vannak téve a felesleges kalóriabevitel veszélyének" - figyelmeztet Katarina Borer. A tudósok véleménye szerint kutatásuk arra hívhatja fel az orvosok és terapeuták figyelmét, hogy a túlsúlyosak testmozgása önmagában nem jelenti az esetleges fogyókúra sikerét, ha a mozgás során nem csökkent éhségérzetneknek nem tudnak megálljt parancsolni.

Többet megtudhatsz a témáról a www.webbeteg.hu-n ITT

2009. június 2., kedd

Az ócska üst meséje...

cv
Sok évvel ezelőtt egy öreg, vidéki orvos hajtott be a városba.
Megkötötte lovát, a hátsó ajtón keresztül csendesen belépett egy patikába, és alkudozni kezdett a fiatal patikussal. Egy órán át alkudoztak, majd az öreg behozott egy régi üstöt és egy fa lapátot, amivel az üst tartalmát kavarni lehetett. A patikus alaposan megvizsgálta, majd az összes megtakarított pénzét - 500 dollárt - odaadta az öregnek az üstért és egy darab papírért, amin egy titkos recept állt.

Az öreg doktor örült, hogy eladta az ócska üstjét 500 dollárért, a fiatal patikus óriási kockázatot vállalt, amikor minden vagyonát feláldozta ezért. Álmodni sem merte akkor, még, hogy az üstből úgy fog folyni majd az arany, hogy messze felülmúlja Aladdin csodalámpáját!

A patikus valójában egy gondolatot vásárolt meg.
Az üst különös működése akkor vette kezdetét, amikor a patikus a cetlire leírt alkotóelemeket vegyítette egy olyan alkotóelemmel, amiről az öreg doktor nem tudott.
Próbáld kitalálni, mi volt az, amit a fiatal patikus hozzáadott, és ami miatt az üstből elkezdett dőlni az arany? Itt egy olyan történettel van dolgod, ami egy mesés regénnyel is felér, azonban ez mind szóról szóra igaz. Olyannal, ami egy gondolattal, egy ötlettel kezdődött. Vess tehát egy pillantást arra az óriási mennyiségű aranyra, amit ez a gondolat létrehozott!

Milliókat fizetett ki és fizet ki mind a mai napig a világon mindazoknak, akik értékesítik az üst tartalmát. Az öreg üst mára a világ egyik legnagyobb cukor fogyasztója és munkát ad ezreknek, meg ezreknek, akik közreműködnek a cukor előállításában. Az öreg üst évente millió és millió üveget használ el, ezzel munkát adva mindenkinek, aki az üveg előállításával foglalkozik. Az öreg üst munkát ad az eladóknak, a titkárnőknek, a hirdetési szakembereknek és egy egész sereg művésznek. Az öreg üst a kis déli városkát a Dél üzleti központjává varázsolta. Ennek a gondolatnak az előnyéből, ma minden civilizált világ hasznot húz, mert mindenki számára aranyfolyammá változik, aki csak hozzáér. Az üstből származó arany tartja el a Dél egyik legkiválóbb egyetemét, ahol diákok százai tanulhatnak. Akárki is vagy, akárhol is élsz, legyen bármi a foglalkozásod, emlékezz rá a jövőben, amikor ezt a szót látod:
Coca-Cola.

E sikernek az óriási birodalma egyetlen gondolatból nőtt ki, és az a titokzatos alkotóelem, amelyet a patikus - Asa Candler - összevegyített a titkos recepttel, nem volt más, mint... a képzelet!
Gondolkozz el ezen! Bármely gondolat, amit megalkotsz magában hordozza a nagy siker lehetőségét.

És Te? Mire gondolsz?
Szeretnél minden hétvégén több ezer embert elszórakoztatni azzal a játékkal, amit annyira szeretsz? Mert csak rajtad áll!
Ha a gondolatod gondos tervezés és megfelelő cselekvés kíséri, a siker sem marad el.

2009. május 25., hétfő

Hasznos tippek tanuláshoz!

cv
Néhány hét, és itt a tanév vége.
Már javában dübörög a nyár, és bizony egyre nehezebb leülni a szép időben egy-egy tankönyv elé.

De ha hiszed, ha nem, ebben is segít neked az edzés.
Mikor én gyerek voltam, a suliból szinte minden nap egyből edzésre mentem. Tudtam, ha a suliban figyelek, akkor kevesebbet kell már otthon tanulnom. Az edzés után hazaérve, gyorsan megcsináltam a leckém, és lefekvés előtt mindig maradt még időm játszani is.

Az edzés neked is segít kialakítanod az időbeosztásod, rendszerességre nevel és erősíti benned a kötelességtudat kialakulását…s az a csodálatos benne, hogy mind emellett megmarad játéknak! Lehet élvezni, és ha összeszedett vagy, jól osztod be az idődet, akkor hazaérve a tanulás után még mindig elég szabadidőd marad.

Tudod, én gyorsan rájöttem: ha már úgy is ott kellett lennem egész nap a suliban, saját érdekemben egyszerűbb odafigyelnem az órákon, ahelyett, hogy igyekeznék „kibekkelni” a suliban töltött időt!
Így hazaérve harmad annyi idő alatt végeztem a házival, mint azok az osztálytársaim, akik órákon inkább leveleztek, vagy rajzolgattak, ahelyett, hogy figyeltek volna.

Tegyük fel, úgy érzed végeztél, és megtanultad az adott napi leckédet.
De vajon tudod is?
Akkor vagy készen a tanulással, ha érted a lecke összefüggéseit.
Ahhoz, hogy ezt el tudd dönteni, tedd fel magadnak, és válaszold meg az alábbi kérdéseket:

Mire vonatkozik mindaz, amit elolvastam?
Milyen saját címet adnék neki?
Mi volt a lényeg? (csak egy mondatban!)
Van olyan rész, amit nem értettem meg? (ha igen, azt járd körül még egyszer - megéri!)
Milyen következtetést tudok levonni a témával kapcsolatban?

Te lámpalázas típus vagy?
A felelés, témazáró drukkal jár, ami egy bizonyos határig szükséges, elkerülhetetlen, de ha túl nagy a lámpaláz, az az eredménynek is árt, ráadásul pocsék közérzetet okoz.

De mitől is félünk tulajdonképpen, amikor kitör rajtunk a lámpaláz?
• Attól, hogy teljesítenünk kell.
• Attól, hogy szerepelnünk kell.
• Attól, hogy beszélnünk kell.

Ezt a három mumust egyenként kell – és lehet – legyőzni.

1. Az alapos tanulás, felkészülés után tulajdonképpen nem kellene attól félned, hogy leblokkolsz, amikor előtted a tesztlap, vagy kihív a tanár felelni. Mégis előjöhet ez a félelem, ami ellen az a legjobb védekezés, hogy megkérdezed magadtól: mi a legeslegborzasztóbb, ami megtörténhet? Nem jut eszembe valami, és kapok egy rosszabb jegyet. Összedől ettől a világ? Majd kijavítom. Csak a strébereknek nincsenek gyengébb osztályzatai. Így aztán egyszerűen nem érdemes rettegni emiatt.

2. A szereplést gyakorolni kell, akkor nem fogsz félni tőle.
Állj a tükör elé, és mondd fel a feladott verset, földrajzleckét stb. a tükörképednek! Még jobb, ha valódi közönség – barát, osztálytárs, testvér, szülő – előtt teszed ezt. Készíts a telefonoddal hang, vagy videofelvételt a „próbavizsgádról”, és értékeld ki! (Tudnod kell: a színészek, tévések, sportolók is ezt teszik.)

3. A beszédkészségedet ugrásszerűen javítja, ha naponta legalább negyed órát hangosan olvasol ízlésed szerinti szépirodalmat: novellát, regényt. (Kipróbáltam, nagyon igaz!)

4. A vissza-visszatérő rossz gondolatok, a félelem, szorongás ellen is felvértezheted magad.
A kudarc az élet – főként a diákélet – természetes velejárója. Kevesebb kudarc ér azonban, ha sokkal többször gondolsz arra, hogy biztos sikerül, nem pedig az ellenkezőjére. Kimondott szavaidnak óriási hatalma van: ezért kerüld a bizonytalanságot kifejező szavakat! Sose mondd: talán sikerülhetne is...! Ehelyett inkább azt mondd: sikerülni fog! Ha általában kerülöd ezeket a kifejezéseket, szófordulatokat, az idővel segít abban, hogy megerősödjön az önbizalmad.

Hogy milyen erős az a lámpaláz, vizsgadrukk, ami még természetes?
Ez egyénenként változik. De az olyan nagy izgalom, ami hasmenéssel, remegéssel, szédüléssel jár, mindenképpen káros. Vannak egyszerű technikák, amelyek segítenek higgadt maradni, vagy visszanyerni az önuralmadat. Enyhébb esetekben elegendő, ha néhány légzőgyakorlattal segítesz magadon. Vegyél nagy levegőt egészen le a hasadba, majd négyszer annyi idő alatt, mint ahogy beszívtad, fújd ki! Ezt ismételd meg négyszer, ötször. Fontos, hogy olyankor gyakorold be ezt a légzési technikát, amikor egyáltalán nem izgulsz.
Feltétlen próbáld ki, hidd el: csodákra képes!


Szívből kívánok neked jó tanulást, és valóban jó év végi jegyeket!

Kun István


Szeretnél még több tippet? Klikkelj a www.tanulasmodszertan.hu -ra!

2009. május 18., hétfő

Ígéretek földje...

cv
Magyarország az ígéretek földje.
Nem hiszed?
Miért nem?

Hisz ha fiatalként focizol, akkor magad is ígéret vagy: a jövő nagy ígérete.
Ha gyerekfoci edző vagy, akkor egyrészről Te edzed a jövő nagy ígéreteit, másrészről Te is ígéret vagy: a jövő lehetséges nagy edzőegyénisége.

Akár játékos, akár edző vagy, rajtad áll, hogy ígéret leszel, vagy a megvalósult álom.
Persze ahhoz, hogy az álmod megvalósuljon, előbb álmodnod kell.




Ha van egy álmod, soha ne hidd el senkinek, ha azt mondja nem sikerül!

Minden neves szakember, az élet minden területéről azt mondja:
a válságból kivezető út, a nagyobb tudás megszerzése.
Mindegy hogy játékos, vagy edző vagy, az álmod megvalósításához, az ígéret beváltásához tudásra van szükséged.

Általában, ha valamitől félünk, az azért van, mert kevés róla az ismeretünk.
Ezért minél jártasabbak vagyunk egy dologban, minél nagyobb abban a témában a tudásunk, annál magabiztosabbak vagyunk, annál könnyedebbek a cselekedeteink is azon a téren.
Így van ez a fociban is, akár játszol, akár edzést vezetsz.

Soha ne add fel! Mindig keresd azokat, akiktől tanulhatsz - vagyis akiktől több leszel Te magad is!

Legyél Te, a megvalósult ígéret!

2009. május 11., hétfő

Eljött az idő...

cv
Mi az, ami az életedben nagyon fontos, de mindig kevés van belőle?

Az idő.

Te fejlődni akarsz, de munkád mellett
nincs időd a szakkönyveket bújni.

Szeretnéd sikerre edzeni a csapatod, de nem áll módodban évekig tesztelni a gyakorlatokat, mert
azonnali, gyors eredményeket várnak tőled.Talán Te is sejted: a KIDDY11 on-line tanfolyam tudása nem misztérium:
kellő időráfordítással mindenkinek a rendelkezésére állhat a benne megírt tudás.

Az általa kínált tananyag mindenki számára megtalálható, elérhető, csak el kell mennie a könyvtárba, el kell olvasni a megfelelő könyveket, az interneten utána kell nézni a dolgoknak, elolvasva, lefordítva a megfelelő cikkeket, írásokat, s mindezt összemosva a sportág specifikumaival logikus, egymásra épülő rendbe kell fogalmaznia.

Nekem ez 6 évembe telt.


Szeretnéd, hogy a sikeres edző titkát kutatva, neked is ennyi idődet vigye el egy gyerekközpontú sikergarantált futball-edzésprogram kifejlesztése és elsajátítása?

Én most a 6 év bizonyítottan sikeres elméleti kutatásait, gyakorlati tapasztalatait, és teszteredményeit kínálom számodra,
7 hétbe sűrítve - napi 100 forintos áron!

Megspórolok 6 évet – jelentkezek a tanfolyamra!

Nem egyszerűen sikert, hatékonyságot és eredményességet, de
szabadidőt kínálok most neked.
Ráadásul most 100 forintos napi áron.

Jelentkezz most az On-line Utánpótlás Futballedző Tanfolyamra, fizesd be május 15-ig a
minden eddiginél kedvezőbb 4.900,- forintos tanfolyam
díjat, és vedd meg tőlem a szabadidőd, mindössze napi 100 forintért!

Az akció 2009. május 12 – 15-ig tart.

Ha ez alatt az idő alatt jelentkezel, és fizeted be a tanfolyam díjat, 4.900,- forintért kapod meg az On-line Utánpótlás Futballedző Tanfolyamot, függetlenül a tanfolyam leírásában, és a jelentkezésed követő visszaigazolásban olvasható 19.900,- forintos akciós ártól.

Megspórolok 15.000 forintot és 6 évet – jelentkezek a tanfolyamra!





2009. május 4., hétfő

15.000 forint a fertőző zsebfekély ellen!

cv
Reggeltől estig sulykolja a média: VÁLSÁG VAN.

Saját életedben már biztos több tucat önjelölt kiút-mutató jelentkezett be a válság kezelésére, a lehetséges megoldások széles spektrumával.

Én nem ezt teszem.*

Egyszerűen tudomásul veszem, hogy most valószínű Neked is zsebfekélyed van.
De ettől tanulnod, fejlődnöd még lehet, ha szeretnéd – pláne mikor extra kedvezményes áron teheted!

Május 12 és 15 között csupán 4.900,- forintért Tiéd az
első, és mindeddig egyetlen hazai
On-line Utánpótlás Futballedző Tanfolyam!

Az akcióval pontosan 15.000,- forintot hagyok a zsebedben,
amit így arra költhetsz, amire szeretnél!


A KIDDY11 módszer nem ígérget – már bizonyított.
Vele a gyerekek könnyedén, a gólszerzés öröme közben tanulják meg a sportszerű játékban való magas szintű gondolkodást. Használatával olyan teljesítményekre lesznek képesek, melyekre eddig még soha. A tanfolyam anyaga, a benne rejlő tudás – Hatalom.
Hiszem, ha Téged is érdekel ez a hatékony, sikerorientált tanfolyam, pusztán anyagiak nem állhatnak közéd és a tudás, a játékosaid, gyerekeid sikere közé!

Ezért hát, ez az igazán pár 100-as ajánlat!*

7 hét anyaga, komplett, azonnal használható gyakorlatleírásokkal 4.900,- forintért.
Napi 100 forintodba kerül, ha az akció időtartama alatt jelentkezel, és fizeted be a tanfolyamot.
Napi 100 forintért juthatsz hozzá, tanulhatsz, és alkalmazhatsz egy sikerrel tesztelt, már bizonyított edzésprogramot.
Ez igazán csábító ajánlat.

A válság csak egy állapot - fordulhat jóra és rosszra egyaránt.

Rajtad áll, hogy mit teszel ebben a helyzetben. Felkészülsz a válság utáni helyzetre, vagy sem. Egy viszont biztos: a válságnak egyszer vége lesz, és csak rajtad áll, hogy mikor eldördül a startpisztoly tettre készen állsz-e majd, felkészülten a rajtvonalon, vagy akkor fogsz-e kapkodni a tudásért, ami a megváltozott helyzetben nélkülözhetetlen lesz?

A Te döntésed.*

De döntésedben most segíthetek Neked azzal, hogy jövő héten néhány napig, a mostani zsebfekélyes helyzethez alakítom a tanfolyam árakat.
A válság jön és megy; de a gyerekek mindig akarnak majd, és fognak is focizni.

Készülj!

Csak akarnod kell, és május 12-15 között 4.900,- forintért Tiéd az
első, és mindeddig egyetlen hazai
On-line Utánpótlás Futballedző Tanfolyam!


*Itt beleleshetsz a tanfolyam tematikájába - de még ne jelentkezz! A jövő héten negyed áron viheted el!
Részletekért figyeld a fociforradalom blogot, vagy regisztrált forradalmárként a jövő heti KEDDI KIDDY Hírlevelet!






2009. április 25., szombat

Apu elfelejti..

cv
"Figyelj rám, kisfiam.
Álmodban teszem ezt a vallomást. Belopóztam hozzád, egyedül. Alig néhány perccel ezelőtt, miközben a szobámban újságot olvasva ültem, lelkiismeretfurdalásom támadt. Bűnösként jöttem az ágyadhoz.


















Arra gondoltam, kisfiam, hogy ma haragudtam rád.
Megszidtalak reggel, amikor öltöztél az iskolába menés előtt, mert a törülközővel csak úgy megpacskoltad az arcodat.
Rendreutasítottalak, mert a cipődet sem tisztítottad ki rendesen.
Dühösen rád kiáltottam, mert szétszórtad a dolgaidat a padlón.
Reggeli közben is találtam megróni valót.
Kiloccsantottad a tejet, aztán egészben nyelted le az ételt; a könyöködet az asztalra raktad; a vajat túl vastagon kented a kenyérre.
Amikor pedig elindultál, és én is a vonathoz készültem, visszafordultál, integettél nekem, és így kiáltottál: "Isten veled, apu!" - én meg szigorúan összeráncoltam a homlokomat, és ezt feleltem: "Húzd ki magad!"

Délután aztán elölről kezdődött az egész.
Amint hazafelé jöttem, meglestelek az úton: térdeltél, golyókkal játszottál.
Máris lyukas volt a harisnyád.
Megaláztalak a pajtásaid előtt azzal, hogy rád parancsoltam: előttem menj, egész hazáig.
Drága a harisnya és te is gondosabb lennél, ha neked kellene vásárolnod.
Ezt vetette apád a szemedre, kisfiam.
Emlékszel-e, hogy később, amikor a szobámban olvastam, félénken bejöttél, szomorú tekintettel a szemedben?
Amikor felnéztem az újságból, türelmetlenül a zavarás miatt, habozva álltál az ajtóban.
"Mit akarsz?" förmedtem rád.
Te nem feleltél, hanem viharos lendülettel felém futottál, a karodat a nyakam köré fontad, megcsókoltál, magadhoz öleltél azzal a szeretettel, amelyet Isten ültetett a szívedbe, és amelyet még a ridegség sem tudott elhervasztani.
Aztán elmentél, feltipegtél a lépcsőn az emeletre.

Nos, kisfiam, nem sokkal ezután történt, hogy az újság kicsúszott a kezemből, és rettenetes, dermesztő félelem fogott el.
Mit csinált belőlem a megszokás!?
A hibakeresés, a dorgálás rossz szokás- azért büntettelek meg, mert gyerek vagy!
Nem mintha nem szeretnélek, csak éppen túl sokat várok egy gyerektől.
A saját megsokasodott éveim mértékével mérlek.
Pedig olyan sok jó és szép és becsületes van a jellemedben.
A szíved nagyon jó.
Az a természetes kedvesség is mutatja, amellyel hozzám futottál, és egy csókkal jó éjt kívántál nekem.
Nem is számít ma este semmi más, kisfiam. eljöttem a kis ágyadhoz a sötétben és szégyenkezve letérdeltem.
Ez a vallomás csak a vezeklésem egyik része.
Tudom, meg sem értenéd ezeket a dolgokat, ha nappal és hangosan mondanám el neked.
Holnap azonban igazi apu leszek!
Pajtásod leszek, és veled szenvedek, ha szenvedsz, veled nevetek, ha nevetsz.
Inkább leharapom a nyelvemet, ha még egyszer türelmetlen leszek.
Azt mondogatom majd magamban, mint valami litániát: "Hiszen csak gyerek-csak egy kisfiú még!"

Attól félek, úgy bántam veled, mintha máris felnőtt lennél.
Most azonban, hogy itt látlak az ágyacskádban, fáradtan és összegömbölyödve, most látom, hogy még csak egy kisgyerek vagy.
Tegnap még anyád tartott a karján és a fejed az ő vállán pihent.
Sokat kívántam tőled, nagyon sokat.."

(Írta W. Livingston Larned)



2009. április 20., hétfő

Fociforradalom a Facebookon!



Karesz baja a Te bajod is?

cv

Képzeld, mi történt nemrég!

Összefutottam Karesszal, egy rég nem látott, fiatal focista barátommal.
Váltottunk pár szót, de végig éreztem, hogy valami nyomasztja, nem is kellett sokáig várnom, ő maga hozta fel a témát.
„Tanácstalan vagyok. Az elmúlt két hétben ugyan úgy, mint eddig, keményen hajtok, edzek, beleadok mindent, mégis látványosan romlik a teljesítményem. Hogy lehet ez?”
Régóta ismerem a srácot, lelkes és tehetséges focista. Nem kérdezne, ha nem lenne komoly a probléma, és ha nem érdekelné őszintén a véleményem. Ezért leültem vele egy közeli padra és elbeszélgettünk.

Részletesen elmeséltettem vele, mi minden történik az edzésén, és ő lelkesen mesélt is nekem a feladatokról, a hétvégi meccsekről.
Úgy láttam, minden rendben. De akkor hol lehet a hiba?

Tovább faggattam, majd hirtelen beugrott, amit az elején mondott. Hogy az elmúlt két hétben jelentkezett nála a látványos teljesítményromlás. Mivel nagyjából ugyanígy, azaz 2 hete van igazán jó idő, azonnal rákérdeztem, tart-e a csapata edzés közben ivó-szünetet?
Mondta, amit már sejtettem: csak esetlegesen.
„- És akkor edzés után bepótolod?
- Persze, alig várom, hogy vége legyen az edzésnek és bemenjünk az öltözőbe, rácuppanok a csapra és teleiszom magam!
- Értem. És mennyit eszel edzés után vacsorára?
- Mire hazaérek, már nem vagyok nagyon éhes, nem eszem túl sokat.”














Megjött a tavasz, és vele együtt a napsütéses edzések, a jó idő....
...és itt van a kutya elásva!

Elmondom neked is, amit neki tanácsoltam - remélem Te is legalább annyira jó hasznát veszed majd, mint ő!

►A hőmérséklettől és az edzés intenzitásától függően, az edzésbe rendszeres időközönként frissítő szüneteket kell tartani, hogy az elvesztett folyadékot pótolhassák a játékosok!
►Ügyelned kell arra, hogy kulacsodban ne szénsavas, vagy cukros üdítő legyen!
►A szünetekben csak pár kortyot igyál, mert ha teleiszod magad, az lerontja az edzésmunkát!
►Ha edzés közben apró kortyokkal frissíted magad, az edzés után se lesz szükséged extra mennyiségű folyadékpótlásra, így nem telsz el, és rendesen tudsz majd vacsorázni!

Mindig figyelj oda saját tested jelzéseire!
A tudatos folyadékpótlás, ez az apró, de fontos ismeret az egész nyári szezonban végigsegít téged, hogy továbbra is a lehető legjobb formádat hozhasd az edzésen és a meccseken is!

Üdv:
István

Ui: Karesz tegnap este lelkesen hívott fel telefonon! Mióta kiveséztük, hogy hol a hiba, visszatért a formája, ráadásul csapatában már a többiek is elkezdtek figyelni a tudatos folyadékbevitelére. Megbeszélték az edzővel, hogy szólnak, ha szomjasak, de nem élnek vissza a helyzettel, hisz nem lehet lógás alapja az ivásszünet.

;) Küldd tovább ezt a bejegyzést barátaidnak, csapat társaidnak, edződnek is!